Föld alatt, föld felett

Január elsejétől költséghatékonyan szigeteljük épületeinket. Viszont azok akik előrelátóan terveznek, már most a közel nulla energiaigényre törekszenek. Mit jelent ez azoknál az épületszerkezeteknél, melyek a talajjal érintkeznek? Az Austrotherm rövid leírásában számos jó tanáccsal szolgál ilyen esetben.

A talajba kerülő szerkezetek hőszigetelésére sokáig nem fordítottunk kellő figyelmet. Való igaz, hogy a külső és a belső oldal közötti hőmérséklet különbség kisebb, mint a szabadon álló szerkezetek esetén, de mind állagvédelmi, mind hőérzeti szempontból gondoskodnunk kell ezeknek a hővédelméről is, mi több, a január 1-től módosult épületenergetikai szabályozás ezen szerkezetek követelményeit is érintette. Mostantól a talajon fekvő padlókat minden esetben hőszigetelni kell, és a pincefalak, lábazatok hőszigetelését is fokozzuk.

Talajon fekvő padlók hőszigetelése

Egy talajon fekvő padló esetében a határolószerkezet általánosan a következő rétegekből áll:

• burkolat;
• ágyazóréteg;
• aljzatbeton;
• hőszigetelés;
• vízszigetelés;
• aljzatbeton;
• tömörített homokos kavicságy;
• termett talaj.

A fenti rétegrendben a hőszigetelés a talajban lévő nedvességhatástól védve helyezkedik el, tehát az MSZ 7573 számú, az EPS termékek beépítéséről rendelkező szabvány szerint normál terhelés (lakóépület) esetén legalább EPS 100 jelű termékosztályú polisztirolhabot (AUSTROTHERM AT-N100) kell beépíteni. A jelenleg hatályos követelményt (0,30 W/m²K) 12 cm hagyományos fehér polisztirolhabbal, vagy 10 cm GRAFIT® 100 alkalmazásával lehet elérni. Ha ennél kisebb energiafogyasztású épület lebeg a szemünk előtt, és nem riadunk meg az alacsony energiájú ház vagy passzívház szintjétől sem, úgy 20-24 cm vastag hőszigetelés beépítése is indokolt lehet. A szerkezet teljes vastagsága így akár a 30 cm-t is elérheti, amivel a tervezési fázisban is számolni kell.

Ha a normál terheknél nagyobb hasznos terhelésnek kell megfelelnie a padlószerkezetnek (közösségi épületek, gépjármű parkolók, raktárak, ipari csarnokok, hűtőházak), minden esetben statikai számítással kell meghatározni a terhelésnek megfelelő nyomószilárdságú polisztirolhabot (AT-N150, GRAFIT® 150; AT-N200) és a rákerülő teherelosztó vasbetonlemezt.

A gyakorlatban létezik az ún. "fordított rétegrendű" padló is, melynek felépítése a következő:

• burkolat;
• ágyazóréteg;
• aljzatbeton;
• vízszigetelés;
• aljzatbeton;
• hőszigetelés;
• tömörített homokos kavicságy;
• termett talaj.

Ilyen esetben a hőszigetelés a talajban lévő nedvességhatástól nem védett, így az XPS anyagokat, vagy a formahabosított, nagy szilárdságú, alacsony vízfelvételű EPS habot célszerű alkalmazni. Ilyen például a speciális alapanyagból készülő AUSTROTHERM EXPERT, mely kiváló hőszigetelő képességét nedves környezetben is tartósan megőrzi.

Pincefal hőszigetelése

Az EXPERT fenti pozitív tulajdonságai teszik lehetővé, hogy nemcsak padlószerkezetben, de a pincefal esetében is alkalmas a határolószerkezet külső oldali hőszigetelésének szerepét betölteni. Alkalmazása további előnyöket is rejt: a pincefalak függőleges vízszigetelését többnyire a falak külső oldalán vezetik, ezzel is védve a tartószerkezetet a nedvesség hatásától. A vékony, sérülékeny réteget a mechanikai hatásoktól óvni kell, ezt régebben a szigetelést védő fallal oldották meg. Ma az EXPERT hőszigetelő lemezek ezt a funkciót is ellátják. A kérdés már csak az, hogy milyen vastagságban alkalmazzuk?

Az optimális megoldás az, ha a pincefal, a lábazat és a homlokzati fal hőszigetelő képessége közel egyforma, és ez így van a jelenlegi követelmény szerint is. Ennek 14 cm vastag EXPERT lemezzel lehet megfelelni. Jövőre viszont a hatósági épületek esetében megint változni fog a szabályozás, és életbe lép a közel nulla energiafelhasználási modell (ez a magántulajdonú épületek esetében 2021-től lesz hatályos). A következő lépésben a szerkezetekre vonatkozó követelmény ugyan nem változik, de nem marad változatlan a szabályozás másik két szintje: a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző, melyek 20- 25%-al lesznek alacsonyabbak. Ezt pedig a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjével is le kell követni. Erre különösen fontos már most figyelni mind tervezőknek, mind a kivitelezőnek, mert az új szabályozásra az átállás másképpen történik, mint eddig. Az épület hőtechnikai jellemzőit ugyanis a közel nulla modell esetében a használatba vételkor ellenőrzik, és nem az építési engedély megadásakor. Márpedig azok a hatósági épületek, melyeket jövő év elején adnak át, mára már elég előrehaladott állapotban vannak, de még nem késő – ha lehetséges – a hőszigetelési értékeken javítani. Ugyancsak figyelmet érdemel a szigetelés a magántulajdonú épületeknél is, mert ha bármilyen okból (engedélyezés, finanszírozás csúszása) kitolódik az átadás, gond lehet a követelmények teljesítésével.

Éppen ezért célszerű már most a közel nulla modellre tervezni és építeni. Ahhoz pedig, hogy a követelményeket teljesíteni tudjuk, fokozott hőszigetelést kell alkalmaznunk a pincefalakon is. A javasolt hőátbocsátási tényező (ami megegyezik a falak hőszigetelő képességével) 0,17 W/m²K. Ez 20 cm vastag hőszigetelést jelent a formahabosított EXPERT hőszigetelő anyag esetén. Passzívházak pincefal hőszigetelését 30-34 cm vastag EXPERT adja. A rögzítésre oldószermentes, a vízszigetelés anyagát sem károsító ragasztót (például poliuretán bázisú ragasztó) kell alkalmazni, mechanikai rögzítés a vízszigetelés védelme miatt nem lehetséges.

Lábazati megoldás

Ha feljebb emeljük tekintetünk, és közvetlenül a talajszint feletti lábazati részt nézzük, ott is fokozott követelményeknek kell már megfelelni. Épületeink nem kis részét szigeteljük homlokzati hőszigetelő rendszerrel, melyek esetében a talajszint felett kb. fél méterrel lehet kezdeni a hőszigetelést. Az alsó sávban a fokozott mechanikai igénybevétel és a nedvességhatás miatt megint csak egy nagy szilárdságú, nedvességre nem érzékeny, formahabosított hőszigetelést célszerű használni. Az előbb említett EXPERT lábazati mutációját, az EXPERT FIX-et.

Az EXPERT FIX lemezeket az EXPERT-tel azonos alapanyagból és technológiával állítják elő. A termékek csak alakjukban különböznek. Az EXPERT FIX esetében a fokozott felületi bordázottság miatt jól tapad rá a vakolat, és a betonnal is szilárd kötést ad. Egyenes élképzése révén jól illeszkedik az homlokzat szigetelésre alkalmazott AUSTROTHERM AT-H80-as lemezhez.

Ha a hőszigetelés mértékét szeretnénk meghatározni, akkor azt kell szem előtt tartani, hogy az optimális megoldás az, ha a fal és a lábazat hőszigetelő képessége egyforma, de ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg a lábazat a fal síkjából ne emelkedjen ki, mert ezen megáll a csapadék, és az eső, fagy könnyebben károsíthatja a felületet. Minél jobb tehát a falazóanyag hőszigetelő képessége, annál vastagabb EXPERT FIX lemezt kell alkalmazni a beton szerkezetek előtt, hogy a fal minden pontján közel azonos legyen a hőátbocsátási tényező. A költséghatékony modell előírásai szerint legalább 14 cm vastag legyen a lábazati hőszigetelés. Ha a közel nulla modellt választjuk, úgy célszerű a 20 cm-es lemezeket beépíteni, míg a passzívházak lábazati hőszigetelését 30-34 cm vastag EXPERT FIX adja.

A rögzítésre oldószermentes, a vízszigetelés anyagát sem károsító ragasztót (például poliuretán bázisú ragasztó) kell alkalmazni, de szilikátbázisú felületekre (pl. beton) a homlokzati hőszigetelő rendszer ragasztója is alkalmazható. A mechanikai rögzítés szükségességét minden esetben vizsgálni kell. Az EXPERT FIX lemezre a homlokzati bevonatrendszerek elemei (ragasztó, üvegháló, alapozó, vakolat) felhordhatók, így a végső felületképzés is ismert technológiával történik.

Austrotherm