Helyek

Gondolatok a Várkert Bazárról

1/13

Várbazár összkép - fotó: Szabó Orsolya

Gloriette - fotó: Szabó Orsolya

Északi pavilon ajtó feletti középrész

Északi pavilon kupolaminták

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

A Gloriette újjáépítése

Gloriette évszak szobrok

Gloriette évszak szobrok

Gloriette mai állapota - fotó: Szabó Orsolya

Részlet, fotó: Szabó Orsolya

?>
Várbazár összkép - fotó: Szabó Orsolya
?>
Gloriette - fotó: Szabó  Orsolya
?>
Északi pavilon ajtó feletti középrész
?>
Északi pavilon kupolaminták
?>
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
?>
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
?>
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
?>
A Gloriette újjáépítése
?>
Gloriette évszak szobrok
?>
Gloriette évszak szobrok
?>
Gloriette mai állapota  -  fotó: Szabó  Orsolya
?>
Részlet, fotó: Szabó Orsolya
?>
1/13

Várbazár összkép - fotó: Szabó Orsolya

Gloriette - fotó: Szabó Orsolya

Északi pavilon ajtó feletti középrész

Északi pavilon kupolaminták

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

A Gloriette újjáépítése

Gloriette évszak szobrok

Gloriette évszak szobrok

Gloriette mai állapota - fotó: Szabó Orsolya

Részlet, fotó: Szabó Orsolya

Gondolatok a Várkert Bazárról
Helyek

Gondolatok a Várkert Bazárról

2011.12.09. 10:35

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Potzner Ferenc

Vélemények:
25

Dosszié:

Potzner Ferenc építész-művészettörténész gondolatai a Várkert Bazár újjáélesztésének eszközeiről, a hely történeti topográfiájáról, szellemiségéről, az együttes eredeti ikonográfiai programjáról, illetve ezekkel összefüggésben a lehetséges funkciókról.

Megközelítések, ideák a Várkert Bazár revitalizációjához
A Várkert Bazár alapvető problémája kezdettől fogva a várossal való kapcsolat hiánya, amelyet ma a várba való feljutás lehetőségének hiánya is tetéz, így a helyzet sokkal súlyosabb, mint régen. Teljes zárvány a Várkert Bazár! Meg kell teremteni az IDEÉRKEZÉS, az ITT TARTÁS, valamint a TOVÁBBENGEDÉS lehetőségét! Be kell kapcsolni a Várkert Bazárt a Város és Vár vérkeringésébe! A vendégmarasztaló funkciók is csak ekkor működnek.

Ennek eszközei és módjai:
Vízi kapcsolat a Várossal – Pesttel
Kikötő építése a Kioszk előtti rakparton, onnan akadálymentes feljutás az Ybl Miklós térre.  Rendszeres hajóforgalom a Vigadó tér és a Várkert Bazár déli vége között, valamint a Duna hosszában.  

Kijárat a Dunapartra
Ez felveti a rakpart Várkert Bazár előtti szakaszának süllyesztését és lefedését, hogy a promenád a vízparton legyen kiépíthető. Ezáltal a várhegy, a királyi palota látványa is fenségesebb lenne. (Az 1930-as évekből ismert terv a víz - a Duna - látványelemként történő használatát mutatja: vízből induló szökőkutak és vízi színpad, éjszakai megvilágítással.)

Gyalogos dominancia megteremtése az Ybl Miklós téren
Ennek feltétele a Várkert Bazár előtti átmenő forgalom megszüntetése, a csak közösségi és célforgalom átengedése, forgalomcsillapítással (30-as tábla). Ez megteremtené a kiülés lehetőségét az Ybl Miklós térre a bazársorok előtt.

Feljutás a Várba, a Déli Királyi kertek átjárhatóvá tétele
Több ponton, eltérő módon (lépcső, mozgólépcső, lift) kell megteremteni a feljutás gyalogos- akadálymentes lehetőségeit. Megvizsgálandó az Ybl Miklós által az erődrendszerre telepített lépcsők, lépcsőházak, lépcsőtornyok közül némelyik újraépítése, valamint Hauszmann kerti feljáróinak újra funkcióba helyezése, illetve újraépítése.

Ezek teljesülését követően merülhet fel az itt tartás lehetőségének megteremtése, olyan funkciók telepítésével, amelyek biztosítják az épületegyüttes önfenntartását.

 

 

Várbazár összkép - fotó: Szabó Orsolya
1/13
Várbazár összkép - fotó: Szabó Orsolya

 

FUNKCIÓALKOTÓ, FUNKCIÓT BEFOLYÁSOLÓ ELEMEK
A lehetséges funkciók alapvetően összhangban kell, hogy legyenek az együttes TÖRTÉNETI TOPOGRÁFIÁJÁVAL. A HELY városszerkezeti elhelyezkedése, történeti múltja, szellemi, épített és eseménybeli hagyományai támpontokat adnak a rendeltetésről való gondolkodáshoz. Bölcs dolog a valóságos kötődésű, a helytől nem idegen, nem erőltetett funkciók telepítése, amelyeknél nem merül fel, hogy ezt miért pont itt, miért nem máshol tesszük? Ehhez figyelembe kell venni, hogy mik voltak a Várkert Bazárban, mik vannak, és mik lesznek a közelben (a Várban - Királyi Palotában).

Közel van a hömpölygő Duna. Ez a területen az alábbi elemekben jelenik meg: vízi út – kikötő - Vízvezetéki épület (Várkert Kioszk) - Ciszterna - Vízi rondella - vízkivételi mű - Dunai zárófal – Vízhordó lépcső. Indokolt a (vízi-) DUNA-STRATÉGIÁRA épülő funkció - vagy funkcionális elem - beépítése a koncepcióba. Figyelembe vehető a déli irányban a fürdők jelenléte és közelsége (Rácz-fürdő, Rudas-fürdő).

Meghatározó a Királyi kertek, az erődrendszer, a Királyi Palota közelsége. Ezen területi elemek kommunikációját, szerves egységét újra létre kell hozni. A feljutások helyeinek van hagyománya, ezek újraépíthetők /Ybl, Hauszmann alapján/, és lehetséges újakkal is kiegészíthetők.

A kert
A Várkert Bazár kerti terasza a királyi kertek legimpozánsabb eleme, egy geometrikus neoreneszánsz kert. A királyi kertek rekonstrukciójával egy kerttörténeti rondó valósítható meg - barokk kert, neobarokk kert, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert – a barokktól az 1960-as évekig. /Lásd: a budavári királyi kertek revitalizációja/

Az erődrendszer
Felvezető, előkészítő szerepének kiépítése szükséges a Királyi palotához való megérkezéshez:
az Öntőház udvarban  Európai Ifjúsági  találkozók, a Vízhordó lépcsőbe kőtár /Lapidárium/, a Lőportárba kávézó-könyvshop és kiállítás. A Kortinafalak közötti várfalkoronára gyilokjáró, a Déli kortinafalra kilátóterasz építése, ezáltal a palota körüljárhatóságának megteremtése. A Déli Nagyrondella testébe várjátékok, színielőadások szervezése.

A Királyi Palota
Leendő rendeltetései (államigazgatási funkció, Bál-, és Büfétermek, Nemzeti Kincs-és Ereklyetár, Vármúzeum, Szálloda és Konferencia-helyszín) feltételezik a várlejtőkön - így a Várkert Bazárban is - létesítendő funkciók kompatibilitását.

 

 

Gloriette - fotó: Szabó  Orsolya
2/13
Gloriette - fotó: Szabó Orsolya

 

Milyen képződmények, elemek, funkciók voltak a Várkert Bazárban?
- NAGYMÉRETÜ ÉPÜLET a Déli és az Északi kortinafal között, a Dunai zárófal mögött.
   Hartmann Schedel Világkrónikájában, 1493. Buda legrégebbi ábrázolásán látható.
- FA SZÍNHÁZ /Hölzernes Th./: A déli bazársor helyén, egy 1790 körüli angolkert tervlapon.
- VÍZSZIVATTYÚ /Aerarial Wassermachine/: a Lépcsőpavilon déli oldaltere mögött, 1790 k.
- VÍZGÉPHÁZ /Brunnenmaschin-Gebaude/: Franz Schupp angolkert alaprajzán 1850.
- GEOMETRIKUS SÉTAKERT a végén DíSZKÚT, a pesti veduta fenséges látványával
- GROTTA, valójában álgrotta, barlang bejárati építménye a kertben, a Gloriett tengelyében
- ÁTJÁRÓ A DÉLI KERTBE - BEJÁRÓ A KAZAMATÁKBA: Korábbi előzményekre
     visszatekintő Ybl-féle átjáró az Öntőház udvar és a Déli kertek között.
- TENISZPÁLYA az Öntőház udvarban /Lásd: Szörényi Mihály kertfelvételi rajzát, 1910-ből/
- TESTŐRSÉGI PALOTA, Öntőház lépcső, kerti lépcső, lépcsőtorony, Kortinafal, nagyterasz
- LAKÓHÁZAK: az együttes kissé elforduló déli végén bérházak épültek)
- NŐI FESTŐISKOLA: a bazárokban helyezték el
- MŰTERMEK: főként szobrászműtermek működtek a háború után a bazárokban
- IFJÚSÁGI PARK: a volt kerti teraszon rendfenntartós (Ifjú Gárda) koncertek vendéglátással.

Mi az Ybl-együttes (építmény és kert) eredeti funkciója - IKONOGRÁFIÁJA ?
Déli vagy Fülkepavilon: csak szimbolikus és kompozíciós szerepe van, gyönyörködtet.
Ábrázolásai:
A homlokzati ívháromszögekben
- JUNO: Jupiter felesége, az ég királynője, a házasság és a születés védnöke
- JUPITER: az istenek királya, az ég, a nappali világosság és a vihar istene
A homlokzatra nyíló íves fülke hátfalán
- FLÓRA és ZEPHYR: az érintetlen természet, a virágzás, a nyugati szél istenei

Északi vagy Lépcsőpavilon: szimbolikus és funkcionális szerepe is van, építészeti toposz.
Ábrázolásai:
A homlokzati ívháromszögekben
- CERES: Jupiter testvére, a földművelés, a termékenység - az aratás - istene
- APOLLO: a fény és a költészet istene
- CERES: Jupiter testvére, a földművelés, a termékenység - az aratás - istene
A homlokzatra nyíló íves fülke hátfalán
- VERTUMNUS és POMONA: az ember által művelt természet istenei

 

Északi pavilon ajtó feletti középrész
3/13
Északi pavilon ajtó feletti középrész

Északi pavilon kupolaminták
4/13
Északi pavilon kupolaminták

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
5/13
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
6/13
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok
7/13
Északi pavilon erkélyajtó körüli motívumok

 

 

Gloriett: az évszakok (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) allegóriái, egyben a négy őselemet (Levegő, Tűz, Víz, Föld) megszemélyesítő szobrok, amelyek a fizikai világ teljességét reprezentálják a nyugati kultúrában. A kert változó arcai, életkorai, egy örök ciklikus rondó résztvevői: élet - halál- élet…. 

 „Jupiter ekkor az ősi tavaszt rövidebbre szorítván
tél, lobogó-hevű nyár, s hol langyos, hol hideg ősz jött,
s kurta tavasz: velük így négy részre tagolta az évet"

 (Ovidius: Átváltozások, Devecseri G. fordítása).

A Gloriett mögött, a Grotta előtti szökőkútban kútszobor állt. Alakja:
TRITON: Poszeidon és Amphitrité fia, félig ember - félig hal tengeri istenség, kezében kagylókürt /Lásd még: Athén, Szelek tornya/

A kétoldali lépcsős rámpafeljáratok fordulóinak díszítése: griffmadár
A griff legendás mitológiai állat, minden teremtmény urának tartották, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt. Az antikvitásban az isteni hatalmat szimbolizálta, és egyben az istenvilág védelmezőjének tekintették.

 

A Gloriette újjáépítése
8/13
A Gloriette újjáépítése

Gloriette évszak szobrok
9/13
Gloriette évszak szobrok

Gloriette évszak szobrok
10/13
Gloriette évszak szobrok

 

Gloriette mai állapota  -  fotó: Szabó  Orsolya
11/13
Gloriette mai állapota - fotó: Szabó Orsolya

 

A Várbazár ikonográfiai szempontból az Istenek Lakhelye, az ember által érintetlen (angolkert) és megművelt természet (geometrikus kert) egységes kompozícióban való kifejezése. A természet örök körforgásának, a változásban való állandóságnak a kifejezője. Kompozíciós szempontból: a természet egy kimetszett szakaszának kompozíció általi berendezése. Városi léptékben Pestről a budai látkép konstans ortogonális eleme. Előtte végigjárva és a Dunán hajózva, a kert változó szegélye, színpompás előtér-díszlete.

Az épületegyüttes és a kert kompozícióin tetten érhetők a Kárpát-medence szellemiségei.
Hamvas Béla öt Géniusz egyidejű, változó összetételű jelenlétét mutatta ki a Kárpát-medencében: ezek a mediterrán Dél, a polgárosult Nyugat, a homályos Észak, a végtelen Kelet, és Erdély. Ezek összessége a magyar Géniusz, amely integráló erő, olvasztótégely etnikailag és kulturálisan e földrajzi és történelmi helyen, összefonta-keverte az itt élő népeket anélkül, hogy eredeti géniuszaikat eltüntetné. (Meggyesi Tamás professzor úr után szabadon)
„Aki a hely szellemeit (SZELLEMISÉGÉT) nem tiszteli, annak számára a géniuszok pusztító démonokká válnak. …..Ezért nem csupán tévedés, hanem bűn is a hely géniuszainak válogatás nélküli irtása egy olyan primitív és arctalan civilizáció jegyében, amelyik csak az ember biológiai létét tartja fenn, de szellemét, lelkét és kultúráját elpusztítja." /M. T./

Meg kell idézni a hely szellemeit /szellemét/, felmutatni, hogy egyedülálló érték, pompás örökség, nemzeti kincs. A pusztuló érték megmentésén túl a továbbfejlesztés lehetőségeit is fel kell mutatni, az itt lévő szellemiségekre, hagyományokra, topográfiára alapozva.
A többféle hagyományt (jelenvaló szellemet - szellemiséget – géniuszt) figyelembe véve általánosságban megfogalmazható a többcélú, - multifunkcionális - jelleg helyénvalósága, amely a Várkert Bazár korszakaitól inspirálva merít a lehetséges funkciók kiválasztásakor, és figyelemmel van a jelenvaló topográfiai, ikonográfiai szegmensekre.

 

Részlet, fotó: Szabó Orsolya
12/13
Részlet, fotó: Szabó Orsolya

 

 

Az előzőeket figyelembe véve:
 
A VÁRKERT BAZÁR ÖNFENNTARTÓ, TERMÉSZETES FUNKCIÓI LEHETNEK:
- Kulturális események
Állandó és időszaki kiállítás, Antik műtárgy kiállítás, Kamarakoncert, Színpadi találkozók, Színész előadóestek, Kamaraszínpad, Víziszínpad, stb.

- Kulináris-vendéglátó funkciók
Éttermek, Vendéglők, Kávézók, Borozók, Sörterasz, Büfék stb.

- Zenei események  
Könnyűzenei koncertek, Retró koncertek, Zenei előadói estek  

- Korszaktörténeti-eszmetörténeti események
A helyszín és környezete történetét, szimbolikáját bemutató kiállítások és előadások

- Turisztikai események:
 Nemzeti kulturális és kulináris napok, Várkert napok, Hagyományőrző vár-, és passiójátékok

- Kereskedelmi események
Kézműves vásárok, Mesterségek ünnepe, Börzék, Bazárnapok, műtárgy aukciók

Mindegyik felsorolt minőségnek helye lehet a területen, de meg kell találni a minőségi szegmensek jelenlétének arányát és helyét, mérlegelni kell, hogy az állandó vagy időszakos reprezentáció a megfelelő jelenlét.

A HELYREÁLLÍTÁS ALAPTÉTELE:
Teljes, korhű rekonstrukció, amelyben az épületegyüttes és a kert elválaszthatatlanul egységet alkot! Kivétel lehet az Öntőház udvar, amely nem jelenik meg pregnánsan a városképben, ezért a funkcionális elvárások szerint alakítható (Formálása koronként eltérő volt).  A korhű rekonstrukciónak, mint kiindulásnak szükséges alárendelni a funkciók területi és megjelenésbeli elosztását. Ez predesztinálja, hogy a bazárok feletti teraszon csak az eredeti kertkompozícióba simuló, annak rejtekében működő funkciók jelenhetnek meg:
- GROTTA KÁVÉZÓ - az Ybl Grotta mögötti - kert alatti - kávézó, a grotta előtti kiülővel.
- KERTI TERASZ ÉTTEREM – a Fülke pavilon tengelyében elhelyezkedő pergolás, zöld homlokzatú étterem.

Az Ybl Miklós téren a Bazárok – amfiládos – összenyitásával egyedülálló enteriőr-élmény jöhet létre, ezt az ülő - szemlélődő - ember érzékeli. Ezért ide éttermi-kávéházi funkciót kell telepíteni (hangulatában lásd: Klösz György fotográfiáját az Operával szembeni Drechsler-palota teraszáról.) Ennek előnye a bazáronkénti „sajáttér", ugyanakkor teljes áttekintéssel az oldalsó terekbe és kitekintéssel a Dunapartra és a pesti oldalra. A fronton tehát a kulináris-kiülős vendéglői hangulat lehet a meghatározó! A kiszolgáló helyiségeket a bazárok mögé, illetve oldalt a csatlakozó épületek bejárati szintjeibe, az utcafronti traktus helyiségei mögött helyezhetők el.

Azon funkcióknak, amelyeknek helyük van a területen, de nem kommunikálnak a történeti miliővel, a történelmi kulissza mögött, illetve a csatlakozó lakóépületekben kaphatnak helyet. Itt is szerencsés, ha a funkció a hely szellemiségének, hagyományának reinkarnációja, a helyszínnel összeférhető, különben mint idegen testet kiveti magából a hely géniusza. Ide valók a KIÁLLÍTÁSOK, a KÜLÖNFÉLE BÖRZÉK, a KONCERTEK, és a RETRÓK

Fontosnak tartom a hely történeti funkcióinak dokumentálását
, ehhez az alábbi példákat javaslom:

- Kétoldali kerti feljáró rámpa, középen a Gloriett-tel
 A kerti teraszra érkező rámpák alatti hosszanti térben egyik oldalon a királyi kertek és a várkertészet történetét bemutató kiállítás, a másik oldalon a Várkertbazár szimbolikáját és analógiáit bemutató kiállítás vezetné be a látogatót a hely szellemiségébe.

- Vízi Rondella -Vízhordó folyosó -Vízkivételi mű stb.
A Vízhordó folyosóban építette meg Kempelen Farkas a budai vár vízellátását biztosító vízszivattyúját. Meg lehetne építeni egy darabját. Szerintem szenzáció lenne!

- Ifjúsági Park interaktív kiállítása
Ez létrehozható lenne a többcélú rendezvénytérhez kapcsolódóan, fény-, és hangeffektekkel.
Fontos, hogy legyen egy átfogó, állandó része, de szükséges lenne hozzá egy változó, időszaki kisterem is, amely mindig nagyít, ráfókuszál egy előadóra, vagy zenekarra, felmutatva a pályafutását. Így a látogatók nem unnák meg. Ehhez előadások és koncertek kapcsolódhatnának. A felsorolást és a példákat még folytatni lehetne!

A kitűzött cél az, hogy a Várkert Bazár szellemiségének, topográfiájának és rangjának megfelelő funkciókkal gazdaságosan működtethető, hosszútávon fenntartható legyen!

Budapest, 2011. Szent Márton napján.                                                     

Potzner Ferenc
építész-művészettörténész

Vélemények (25)
HI
2011.12.11.
11:19

http://www.flickr.com/photos/gbatistini/4300472332/lightbox/ Huszti István

Pákozdi Imre
2011.12.11.
11:36

@HI: Óriási. Nem Budapestről, a Közti tájékáról kérték kölcsön a projektgazdát :-?

kékharis
2011.12.09.
22:37

Ja. A Döbrentei - Ybl Miklós - Lánchíd utca forgalomcsillapításához semmi egyéb nem kellene, mint egy lehajtó az alsó rakpartra a Döbrentei térnél. Most ugyanis észak felé haladva a Petőfi hídtól a Halász utcáig nem lehet lejutni. Kb. 20 méter utat kellene építeni hozzá, és kirakni három-négy forgalmi lámpát. A mostani átmenő forgalom 90 százaléka azonnal megszűnne.

Mészi
2011.12.10.
20:09

@kékharis: Kedves Vehemens Kollégák ! Ha nem veszitek rossz néven egy helyi zajügyekben nonkompetens laikustól: én inkább gratulálnék a Ferinek a kiváló íráshoz. Ilyesmit szívesen vennék mások tollából is. www.vedelem.hu

kékharis
2011.12.10.
22:47

@Mészi: Oké. Gratulálok. De további aggályaim is vannak. Kikötő a Kioszk előtt most is van, több a soknál. Lámpás átkelő is van. Feljáró lépcső is van. Akadálymentessé tenni bajos (a rakpart műemlék, a látvány világörökség). Lifttel? Hogyan? A Duna hosszában hajóforgalom: van. Pontosítsunk tehát: menetrendszerű kishajó, az elkelne. (Állítólag a BKV visszaállítja.) Melyik rakpartot akarja lesüllyeszteni a tervező?? Az alsó már lent van. Ha abból promenádot csinál (?), a Gellérttől a Margit hídig fog állni a kocsisor, a Döbrentei és a Lánchíd utcában állandósuló dugóval (1-1 sáv). A villamost nem lehet süllyeszteni, mert alatta megy a főcsatorna. Sőt a BKK nagy szerepet szán a fonódó budai villamosoknak, ami jó. És megint: a látvány világörökség. Pont elég fenséges. Vízi színpad a tegnapi felhördülésem értelmében: NEM!!! Ha a Várbazár előtt 30-as táblát tesz ki annak a 2x1 sávnak, miközben a rakparton promenádozás van, akkor Buda észak-déli átjárása kizárólag villamossal vagy hajóval lesz lehetséges. Nem gondolom, hogy ez bölcs terv, azért itt laknak bennszülöttek is, nem csak turista van a világon. "Leendő rendeltetései (államigazgatási funkció, Bál-, és Büfétermek, Nemzeti Kincs-és Ereklyetár, Vármúzeum, Szálloda és Konferencia-helyszín)" - ez akkor már eldőlt? Ez lesz a Várban? Mikor? Kinek? Minek? (Jó, tudom, de akkor is.) "„Aki a hely szellemeit (SZELLEMISÉGÉT) nem tiszteli, annak számára a géniuszok pusztító démonokká válnak." - Na, pont ez volt az Ifipark. Rá is dőlt a srácokra. Annak a szellemét kéretik egy-két szobrászműterem-kalickába zárva megidézni, fotókkal és fülhallgatókkal. Ami a géniusz köré fújt lila ködöt illeti, a felsorolt ötletek egytől egyig idegenek Ybl eredeti tervétől (és a magyar helyesírás szellemétől). Nem "természetesek", ezektől nem lesz önfenntartó, viszont nagyon rövid idő alatt garantáltan tönkre megy. Sosemvolt hagyományok "őrzése" pedig (vár- és passiójátékok) szerintem - már bocsánat - marhaság.

FenyvesiHK
2011.12.11.
00:08

@kékharis: "Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné is, aki ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba." további hasznosítások: Erzsébet túra:nyugdíjas nordikvóking, pihenőkben SISSI forrásvíz kortyolgatása, merengéssel? És most odatartom a torkomat átharapásra: én nagyon szerettem a bazárban alant föstögető, mázolgató nyáron lenge gatyában,klepetusban szobroló bácsikat és néniket némelyikhez szabad volt bekukucskálni(gyerekeknek 3 évesig cukorka) irdatlan (művészi) kupi közepén szólongatták az öt géniuszt.És az jó volt és csendes.

kékharis
2011.12.11.
01:11

@FenyvesiHK: Bizony. 3 és 13 év közötti (sőt nagyobb) gyerek jóindulatú megtűrése, kérdésekre válaszolás (ejtsd: beszélgetés). Hátul, a vizes falnál volt az agyag, ott nem tudott kiszáradni. Lehetett kapni egy maréknyit, szobrolni állatot helyben, szaktanácsadás mellett. László Péter. Vilt Tibor. Pilinszky vendégségben. Iszonyat lepedők voltak az ajtókra akasztva, nyáron lehetett tudni, ki van "otthon", mert nyitva voltak az ajtók, rezsón rotyogott a lecsó. Ezt miért is nem lehet megint? Ha valami hagyomány, hát ez az. Strobl Alajos 1884-ben kapott itt elsőként műtermet. Varga Imre 1961-ben. (Állítólag az az egy még most is az övé.) Hogy ez nem "önfenntartó"? Majd a sörsátrak meg a mindenféle bazári cirkusz, az önfenntartó, egyben korhű és stílusos lesz...

Pákozdi Imre
2011.12.11.
08:46

@kékharis: Kékharis aggályai legyenek sorvezetők a Várbazár köré gyűlt városépítészek milliárdokkal dobálózó, elruszkodott hada számára. Ő, aki (Fenyvesivel szimpatikus párost alkotva) legszívesebben visszahozná az autómentes ötvenes éveket a Vár aljára, reálisan látja a közlekedés igényeit. Sőt, azt is számon tartja, hogy mi, hová süllyeszthető, mert hogy ott zubog a főcsatorna (naná, ha jól sejtem, az ablaka alatt ásták két éven át).

FenyvesiHK
2011.12.11.
10:04

@Pákozdi Imre: Emberek. Alea iacta est: http://ingatlanmenedzser.hu/varos/2011/11/11/Ilyen_lehet_a_felujitott_Varbazar__lifttel__VTIKEV

kékharis
2011.12.11.
12:37

@Pákozdi Imre: Így volt, bizony. Nincs annál üdítőbb, mint amikor fél éven át éjjel-nappal óránként két csille köves föld zúdul egy fémkonténerbe az ablak alatt, három méter magasból. De százszor inkább azt hallgatom fél évig, mint az augusztus 20-i hangosítást három napig.

kékharis
2011.12.09.
22:19

Részletkérdésnek tűnik, de most szólok, hogy a környékbelieknek (kb. 400 érintett lakás) úgy hiányzik az Ifipark felélesztése, mint tollas zsidónak a szélvihar. Hajdanán ugyanis Zsoldos Imre este 10-kor eltrombitálta az Il Silenziót, és 11-re csönd volt, most viszont semmi nem védene meg bennünket attól, hogy a hét hét napján hajnalig üvöltsön tetszőleges hangerővel (és nem az 1970-es évek erősítőiből) bármi, amit az üzemeltető jónak lát. Ugyanezért aggályos az Öntőház udvar vendéglátó célú hasznosítása: nem tom, mit lépne a Lánchíd 19 hotel tulajdonosa és a Lánchíd utca teljes lakossága, ha a csöndes Öntőház utcára néző szobák egycsapásra kiadhatatlanná, illetve lakhatatlanná válnának. Mielőtt bárki elkezdené a mantrát, hogy "Európa minden nagyvárosában", illetve hogy én egy önző gyökér vagyok: telepítsen hangfalakat mindenki a jó édesanyja muskátlis ablakai alá. Jelenleg a szállodahajó-kikötők 10 dB-es zajtúllépése (ejtsd: a megengedett zaj tízszerese) ellen küzdünk ötödik éve. Ilyen zajban tartósan aludni rossz, az idei nyár végére 220/110 lett a vérnyomásom, hosszú távon elég költséges mulatság kordában tartani. Ez csak látszólag magánügy, mert, mint mondám, a dolog úgy 400 lakást érintene. Nem, kösz, nem akarunk elköltözni, de nem akarunk újabb zajforrásokat sem. Ha valamit érdemes lenne a testőrházakba telepíteni, az egy youth hostel. Nem kell hozzá parkoló, hatalmas igény lenne rá, és szépen hozna bevételt.

mB
2011.12.09.
22:51

@kékharis: részletkérdésnek tűnik, de a fenti szöveg NEM szól az "ifipark felélesztéséről", pláne nem "a hét hét napján hajnalig". A könnyűzene épp csak említés szinten szerepel 24 másik lehetséges funkció között, a végén kihangsúlyozva: "Mindegyik felsorolt minőségnek helye lehet a területen, de meg kell találni a minőségi szegmensek jelenlétének arányát és helyét, mérlegelni kell, hogy az állandó vagy időszakos reprezentáció a megfelelő jelenlét." Khm...

Pákozdi Imre
2011.12.10.
20:54

@mB: Idézet a Műből: "Zenei események: Könnyűzenei koncertek, Retró koncertek..." Hát, mi ez, ha nem az Ifjúsági Park felélesztése? A fenti két koncert-típus egyetlen biztos eleme a brutál ZAJ. Amire ma, ebben a városban előre senki nem optimál tervezéskor. A Millenáris szabadtéri szinpadát tervező bárki sem gondolt tíz másodpercnél hosszabban arra, hogy mit csinál: ezért aztán a teljes Rézmál (a Rózsadomb gyűjtőnevű képződmény Marczibányi térre lejtő része) egész nyáron hajnalig zeng a géppel segített üvöltözéstől. A pesti Dunaparton horgonyzó diszkóhajótól a budai rakparti lakók - az a bizonyos 400 lakás - nem tud aludni, a Zöld Pardon és a Rió zajától pedig a Boráros téri új házak sorában balfácán módon lakást vásárlók. Egyébként pedig Potzner Ferenc művéből egy dolog világos: hogy a Várbazár egy erőltetett, funkciótlan képződmény volt, és ha őrajta múlik, az is lesz. A volt és a lesz között pedig kecsesen feszül 6,1 milliárd forint, amit ma, szinte mindenki, aki a Várbazár szót a tollára tűzi, a költségvetésből gondol leemelni.

kékharis
2011.12.10.
23:18

@mB: Kedves mB, azt írtam: "semmi nem védene meg bennünket attól, hogy a hét hét napján hajnalig üvöltsön tetszőleges hangerővel (...) bármi, amit az üzemeltető jónak lát". Ez sajnos így van. Ha ma Budapesten valami eseményre összegyűlik ötnél több ember, akkor ott elkerülhetetlenül megjelenik egy teherautó-rakomány szekrény méretű hangfal, és a környék népe számára nincs irgalom, bizonyítsam én utólag a rendőrségen, hogy hangos volt, de különben is volt engedélyük. (Aki ezeket az engedélyeket kiadja, szívesen cafatokra tépném.) A vendéglátóhelyek pedig - főleg a szabadtériek - folyamatosan iszonyúak. Ennek fényében a tervben felsorolt "funkciók" közül kimondottan fenyegetőek a következők: színpadi találkozók, vízi színpad, éttermek, vendéglők, kávézók, borozók, sörterasz, büfék, könnyűzenei koncertek, retró koncertek, zenei előadói estek, nemzeti kulturális és kulináris napok, Várkert napok (?), hagyományőrző vár- és passiójátékok, kézműves vásárok, Mesterségek ünnepe, börzék, Bazárnapok (?), Ifipark interaktív kiállítása "fény-, és hangeffektekkel". Mindez együtt, ha jobban belegondolsz, egész évre folyamatos, eszelős zajterhelést ígér. Khm.

zsuppanandras
2011.12.11.
01:26

@kékharis: ha abból indulunk ki, hogy a Várbazárban semmit nem lehet csinálni (csendben jegyezném meg hogy a hostel is hangos, ott ugyanis ún. "fiatalok" szoktak lenni, akik mindig csak zajonganának), szóval akkor nincs más út, mint a Pákozdi úr által korábban javasolt bontás és lakópark építés, majd a lakások értékesítése befektetési céllal vásárolgató ír és német tulajdonosoknak. velük nem lesz baj.

ZoreKK
2011.12.11.
01:34

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Úr! Egyrészt ha nem akar zajt, akkor a kert- és külvárosokat, esetleg vidéki, 3-5000 fő alatt településeket ajánlok. A Várbazár Budapest szívében van (és mindezt a többi kedves hozzászólónak is üzenem) és ehhez mérten kell értelmezni. A többi nyugdíjas-mentalitást eklatánsan példázó megjegyzéséhez nem kívánok hozzáfűzni ezen a mondaton túl mást, csak annyit: van középút is, a Kádár-rendszer közösségi tereket cincáló, és jobb híján mindenkit a lakásába űző (lásd házibulik, házi kiállítások)mentalitása úgy 20 éve véget ért szerencsére. A Várbazárt illető megjegyzésével, még egyet is tudnék érteni, ha nem a közgazdász szemlélet szakbarbársága sütne ki mögüle. A Várbazár lényegében egy szépen megfogalmazott kerti támfal, slussz. Ybl felhúzhatott volna ide egy falat is, de ennél azért több érzéke volt a városépítészethez, cserébe valóban, vitathatatlanul kaptunk egy fenntarthatatlan dolgot. Nade kérdem én, miért is kéne egy kerti építménynek hasznot termelni? Maga számonkéri a 6,1 milliárdot (amúgy 8,5-nél tartunk már) abban az országban ahol kb. 400-400 milliárd megy el olyan dolgokra, mint M6-os vagy 4-es metró. Felhívnám a figyelmét, hogy a Várbazár, mint a vári épületegyüttes, az egykori királyi palota része állami tulajdonban tartandó műemlékeknek számít. Lehet mindenféle jogi trükkökkel persze ezt átjátszani, de a jogalkotói szándék világos. Erre költeni kell. Olyan mint a dédapa faliórája a lakásban, 120 éve működik, de ha elromlott, bármilyen drága is, bármennyire lehetne hasznosabban elkölteni azt a pénzt, meg kell csináltatni.

Pákozdi Imre
2011.12.11.
08:25

@ZoreKK: Rossz hírem van: egytértünk. Legalábbis ami a Várbazárra vonatkozó, utolsó bekezdésének első, értékelő részét illeti. Abban természetesen nem értünk egyet, hogy 400 milliárd forint öt évvel ezelőtti, ablakon való kidobása legitimálná akár száz további adóforint mostani elcseszését. Ez a hamis relativizálás nem más, mint egyféle mezei közgazdász-okoskodás. A zajról pedig csak annyit, hogy Budapest civilizált, közép-európai város, nem pedig a barbár skandináv házhalmok (ld. még holmes, példa: Oslo :-) egyike, ahol minden pénteken és szombaton éjjel ezer decibellel dől a techno zene a bárokból másnap hajnali háromig - legálisan!!! Ilyen helyzetbe itt, e kultúrtájon soha nem szabad eljussunk. Akkor már inkább jöjjön kékharis kicsit avittas purizmusa.

FenyvesiHK
2011.12.11.
08:40

@ZoreKK: Nem tisztem megvédeni Pákozdi urat, megvédi ő magát, de miért nem lehet valamilyen véleménye egy csökött közgazdásznak a saját városáról? Bárcsak megszólalnának sebészek,villamoskalauzok,pékek, tanítók és egyéb kósza barbárok! Az építészek mások pénzén, másoknak építenek és nincsenek felhatalmazva, hogy megmondják az egyedül érvényes igazságot. Én úgy tanultam egy Farkasdy Zoltán nevű építésztől, hogy a létrehozott mű a legjobb kompromisszum kell legyen. Amikor a nagypapám nyugdíjba ment, nem gondoltam azt, hogy ezentúl neki nem lehet véleménye semmiről. Ha nyugdíjas akkor készüljön a temetőbe és foglalkozzon a koporsója díszeivel? Ennyit az első bekezdésről. A második résszel teljes mértékben egyet értek. Mintha nem is ugyanaz a kéz írta volna. Én is úgy gondolom, hogy egy Budapest méretű városban lehet, sőt kell lenni un.felesleges tereknek. Olyanoknak, amik csak vannak, teret formálnak, díszítenek stb. És ezeket egy Budapest méretű város legyen szíves és tartsa el a városlakók adóforintjaiból, mindenféle agyafúrt kínhasznosítási program nélkül. Nem szeretnék egy olyan - közelmúltbéli pragmatikus elgondolású - lakásban sem lakni, ahol minden funkció centire ki van mérve és megfordulni a klotyón is csak úgy tudok, ha nem vagyok magasabb és szélesebb, mint a tervező által előírt modulméret. És szeretem a vázákat, meg a függönyöket is, meg a képeket a falon. Mind felesleges, porfogó, csak a gond van velük, csak éppen élni nem jó nélkülük.

kékharis
2011.12.11.
08:41

@zsuppanandras: Az egészen közeli időkig a világ legalább ötven, de lehet hogy több youth hostelében töltöttem pár éjszakát. Némi ajtócsapkodást és esti konyhai viháncolást leszámítva nem voltak hangosak. Ahhoz képest, amit ma egy-egy rendezvény hangosítása jelent a környék számára, annyi zaj, amennyi ezekben keletkezik, elenyésző.

kékharis
2011.12.11.
08:43

@ZoreKK: Rohadtul elegem van már abból, hogy az üvöltést némelyek a városi lét elengedhetetlen feltételének és az erre vágyó kisebbség elemi jogának tekintik, annak pedig, aki ez ellen szót mer emelni, nyomban a falura költözést ajánlgatják. Milyen alapon is akar engem kiüldözni bárki az otthonomból, a városomból, ahol a családom több mint 150 éve él? A közlekedést, ami pont elég decibelt termel, hajlandó vagyok szükséges rosszként elfogadni, de a bulik terrorját nem. A hangos helyeken és rendezvényeken minden nap mások szórakoznak, de minden nap ugyanazok a szomszédok döglenek bele. Az erősítők egyre nagyobb teljesítményűek, a technikusok egyre süketebbek, a záróra egyre későbbre tolódik, az ellenőrzés és büntetés pedig egyre inkább nulla. Ez ma Budapesten pár tucat embernek nagy bevétel, alkalmanként pár száznak mulatság, sok tízezernek pedig tartós pokol. A zaj egészségkárosító hatásának tengernyi szakirodalma van, olvass utána. Amúgy ha valakit megakadályoznak az otthona rendeltetésszerű használatában, annak neve birtokháborítás, és akkor a lakások értékcsökkenéséről még nem beszéltünk. Azzal, amit dédapa faliórájáról írsz, teljesen egyetértek.

FenyvesiHK
2011.12.11.
09:10

@zsuppanandras: Ott vannak mindjárt ezek a sötétlelkű labancok. Már ideje lenne szólni nekik, hogy térjenek észhez és hasznosítsák a schönbrunni palota kertjeit, miegymásait, mert ha nem, egyszer csak megjelennek a magyarok és megveszik kilóra lakóparknak, akkor aztán nézhetnek. A Gloriette-ben is mindössze egy kávéház üzemel(isteni habos izékkel).Ki érti ezt? Vannak nekünk kiváló cukrászaink(neveket most szándékosan nem mondok).Nem lehetne Budapest legjobb kávéház-cukrászdája a mi kis Gloriette-Várbazárunkban, hétvégéken, jó időben nappali térzenével pl. (Oly nagyon nélkülözött, exkluzív nyilvános WC labirintussal).

Pákozdi Imre
2011.12.11.
09:23

@FenyvesiHK: A cukrászda kiváló ötlet, jönnének is rá a labancok :-). Egyébként a mai Várbazárban nem lenne rá alkalmas hely. Ahhoz új, célszerű épületeket kell ott emelni - persze magánpénzből - és építészeti (remélem, figyelik ezt a szót), szóval építészeti eszközökkel gondoskodni az üzletsor és a WC exkluzivitásáról. Például azzal, hogy a földszint magasságát az emeletek magasságának 1,3 - 1,5-szeresére tervezik. Hm? Tehát nem úgy, mint a néhány éve revitalizált Ferencvárosban, ahol az új házak 2,6 m-es belmagasságú földszintjét szinte agyonnyomják a fölötte sűrösödő emeletek. De persze nem is úgy, ahogy a Haller Garden, a Corvinus új épülete és még számtalan újdonász középület kinéz, a háromemeletesre tátott, óriási (és sötét), odvas szájával, pardon, bejárati nyílásával. Amelyben csak egyetlen kis fehér cédula világlik, rajta a felirattal: kerékpárokat tárolni tilos...

Pákozdi Imre
2011.12.11.
09:27

@kékharis: Nekem meg a szobrász bácsi pendelyéről írottak tetszettek, meg a lecsó illata. A csökött közgazdászságról pedig annyit, hogy én mindössze csak tanítok a Corvinuson, a szakmám villamosmérnök. Amint az a honlapra beírt profilomból is kiderül.

FenyvesiHK
2011.12.11.
10:00

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, bocsánat ezt nem tudtam, bár egyesek szerint az még rosszabb, ha valaki villamosmérnök. Kérem vegye bóknak a leközgazdászozást.

Pákozdi Imre
2011.12.11.
11:28

@FenyvesiHK: :-)))

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.