Gyümölcsök a talentumok különböző hajtásain – A Lechner család I.

Seidl Krisztián Gottdank Tibor Építészdinasztiák című cikksorozatát felelevenítve három részben mutatja be a Lechner család történetét. Az első írás eredetükkel és a más területeken ismertté vált Lechnerekkel foglalkozik.

Gottdank Tibor Építészdinasztiák cikksorozatához csatlakozva a Lechner család bemutatásával három írás is foglalkozik a közeljövőben. Az építész-családban kiemelkedő apostoli szerepet játszó Lechner Ödön (1845-1914) és testvérei a trilógia súlypontja, ám mellettük sok más tehetséges alkotó neve és sorsa is felbukkan. Olyannyira sok, hogy a három írás közül az első a család eredetével és a más területeken ismertté vált testvérekkel foglalkozik. Ödön bátyja, Lechner Gyula és népes utódainak sorából kikerült számos építész – Gyula szinte önálló dinasztiát alapít – róluk szól a második publikáció. A harmadik írás pedig természetesen Lechner Ödön és leszármazottai tevékenységét mutatja be.

Misztikus módon a Lechner családfa szinte minden ága át van szőve érzékenységgel és tehetséggel. A talentumok különböző hajtásokon hoznak gyümölcsöket – építészeti, képzőművészeti, előadóművészeti, orvostudományi területeken jelennek meg a szerteágazó família egyéniségei. A család műszaki-művészeti berkekben talán legismertebb tagja Lechner Ödön, akinek neve örökre összeforrott a szecesszió fogalmával – ám sok más családtag is kiemelkedik a saját diszciplínájában. Ödön és testvérei mind a heten kiváló rajzkészséggel rendelkeztek, leszármazottaik azonban nemcsak ezt a tehetséget örökölték. Jelen cikksorozat főleg az építészeti és alkotóművészeti tevékenységet végző családtagokra koncentrál.

A nemesi rangú (Freiherr von der Lech) Lechner ősök Bajorországból vándoroltak ki, majd Fertő mellett, Kismartonban telepedtek le. A környéken 1680 körül pestisjárvány pusztított. Lechner Mihály (1665-1738), a család egyetlen túlélőjeként a török alól frissen felszabadított Pestre vándorol, nevét 1695-ben veszik fel a város polgárai közé[1]. Eleinte vendéglátósként tevékenykedik, majd a polgárságért tenni akarva, németes hangzású neve ellenére városbíró, a város főkamarása, 1698-tól pedig szenátorként[2] a magyarságot képviseli a városi Tanácsban[3].

Lechner Mihály első fia, Lechner Simon (1698-1745 előtt) életrajzi adatai bizonytalanok. A nagyratörő és büszke városatya édesapa valószínűleg neheztel rá azért, hogy a fia iparos építőmester lesz. Simon feltehetőleg az apai haragot és ezzel gyermekeit is hátrahagyva külföldre vándorol.

A családtörténet szempontjából következő említésre érdemes alak Simon fia, Lechner János (1732-1791), akit szorgalmas, a városi életben terézvárosi esküdtként részt vevő, jómódú polgárként tartanak számon. Halála előtti hirtelen megbetegedését Rombach Sebestyén[4], a korabeli Pest leghíresebb orvosa kezeli. Lechner János első házasságból született fia, Lechner Lőrinc (1760-1784) építőmester, sorsa ismeretlen.

Lechner János második felesége Zitterbarth Julianna (?-1791 u.), a Zitterbarth építészdinasztia tagja. Julianna édesapja a klasszicista építészetben alkotó idősebb Zitterbarth Mátyás[5], testvére ifj. Zitterbarth Mátyás[6] és unokaöccse pedig Zitterbarth Henrik[7]. Másik érdekes kapcsolódási pont, hogy a Zitterbarth család tulajdonában álló Maglódi úti téglavető a Lechnerek kőbányai téglagyárának közelében található.

A család sorsát igazán a következő generáció képviselője, Johannes Lechner és Zitterbarth Julianna fia Lechner Nepomuk János (1774-1845) helyezi biztos alapokra, aki maga nagy műveltségű ember hírében állott. Jómódját nemcsak eszének köszönhette: Pest választópolgáraként a Pesti királyi Szépítő Bizottság actuariusa, azaz tollnoka. A József nádor[8] által alapított Szépítő Bizottság célja a fejlődő város szabályozott alakulása érdekében azon koncepciók támogatása, melyek az összehangolt városfejlesztésekben különös figyelmet fordítanak az épített környezet egységességére és harmonizálására. Nepomuk János közreműködik a Városliget parkká alakításában, ő hozatja az első Ringlspiel-t (körhintát), megszervezi az első omnibuszok rendszeres járatként való közlekedését a Ligetbe. Úttörő tevékenységét még gróf Széchenyi István[9] naplója is említi – városépítészeti kérdésekben több ízben is egyeztetnek. Nepomuk János mindezen tevékenységei mellett 1805-től Kőbányán kőbányafelügyelő, és ugyanitt 1815-től hat hold téglaégető birtokosa.

Nepomuk János feleségének, Hupf Erzsébetnek (?-1853) az élete szintén Pest városiasodásának szolgálatában áll. Egyrészt édesapja, Hupf József (1746-1790) kőfaragó, másrészt Erzsébet adja ki a korabeli építési engedélyeket, az ő neve így megjelenik számos klasszicista mester beadványi tervén.

Lechner Nepomuk János öccse, Lechner Ferenc (1783-?) ingyenes Pest városi gyakornok, majd hivatalnok. Később építész lesz és csatlakozik bátyjához, Nepomuk Jánoshoz a városépítészeti bizottságba.

Lechner Nepomuk János és Hupf Erzsébet első fia, Lechner Károly (1805-1850) tettekben gazdag, önfeláldozó és emberszerető személyisége mellett okos is – a jogi ranglétrán felemelkedve 1849-ben Pest város polgármestere lett.[10]

Nepomuk János és Erzsébet második fia, ifj. (Lechner) Nepomuk János (1812-1884), rendkívül felvilágosult, éleseszű, nagytudású ember, aki kimagaslóan sokat tanult és olvasott. Természete ugyanakkor hirtelen haragú, de nemes és igazságos szívű. Primayer János[11], Lechner Ödön apósa így vélekedik róla: „Er ist a z’wiederer Kerl, aber ein Ehrenmann." – ami magyarul nagyjából ennyit tesz: „Kellemetlen pacák, de talpig úriember."

Valamire való városi polgárként szinte csak egyetlen értelmiségi hivatás áll előtte nyitva: főadószedő és hites ügyvédként működik, amíg tisztségeiről a Bach-korszak[12] elleni hazafias tiltakozás jegyében le nem köszön. Édesapja örökségét tovább fejlesztve létrehozza azt a Lechner-téglagyárat, amely az éppen világvárossá alakuló Budapest építkezéseit szolgálja ki, stabil gazdasági alapot teremt így a családnak is. Ifj. Nepomuk János felismeri az égetett építőanyagokban rejlő lehetőségeket, fiának, a nemzeti stílustörekvések későbbi apostolának, Lechner Ödönnek is ihletőjévé válik, aki így emlékszik vissza:

Ifjabb Lechner Nepomuk János és felesége, Schumayer Teréz[15] (1817-1895) az égiek kegyét is élvezi, tíz gyermekkel ajándékozza meg őket az Isten. Három közülük fiatalon meghal, de hetet felnevelhetnek. Gyermekeik Gyula, Ödön, Bolda, Sarolta, Károly, Ilka és Irma – akik tehetsége különböző területeken bontakozik ki. Ők veszik át édesapjuk halála után »Lechner Nep. János utodai« néven[16] a téglagyárat is, amely aztán 1895-ben részvénytársasággá alakul.[17]

Az első két fiúval, Gyulával és Ödönnel a bevezetőben már említett második és a harmadik cikk foglalkozik majd. A terebélyes Gyula- és Ödön-ág előtt vessünk pár pillantást ifjabb Nepomuk János többi gyermekére.

Lechner Ödön után két lány következik a sorban. Lechner Bolda (1846-1927) fennmaradt szép grafikái alapján igencsak tehetséges festő. Húga, Lechner Sarolta (1848-1878) nemesszívű, kissé ábrándosan álmodozó alkat, kisebbik húgukkal, Lechner Ilkával és családjával nagyon bensőséges kapcsolatot ápol.

Lechner Károly, az elmegyógyász

Lechner Ödön öccse, Lechner Károly (1850-1922) külföldön is megbecsült orvos-doktor, elme- és ideggyógyász, sebész-, szülész- és szemészmester, egyetemi tanár. Testvérei és kortársai szerint tudósként és emberként is kiváló személy. Gyermekkorától való törekvése és vágya, hogy a közegészségügyet szolgálja, de dr. Schwartzer Ferenc[18] szép leánya hatására módosít érdeklődésén:

Így 1877-től a dr. Schwartzer Ferenc-féle magán ideg- és elmegyógyintézetben főorvos, 1883-tól már az Angyalföldi m. kir. Országos Elmebeteg Ápolda igazgató-főorvosa.

Lechner Károlyt 1889-ben meghívják a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetemre, az újonnan felállítandó Ideg-elmekórtani és Törvényszéki Lélektani Tanszékre, azaz az első magyar ideg-elmekórtani tanszék vezetésére. Kolozsváron szinte a semmiből építik fel az egyetemet – Lechner Károly odaköltözésekor a klinika öt lakóházban működött, majd Hauszmann Alajos[20] tervei alapján kezdetét veszi a korabeli csúcstechnológiának számító pavilonrendszer[21] építése, amelyet Hauszmann már a Nagyvárad téri Szent István Kórháznál[22] is alkalmazott. A kolozsvári épületegyüttes kivitelezési munkáit, így Lechner Károly intézetét költséghatékonysági okokból leállítják – Hauszmann tervei alapján csak a bonctani és az élettani intézet, valamint a környék magánházait is ellátó vízvezetékrendszer készül el. A munkálatokat tíz évvel később, a Hauszmann-tanítvány Korb Flóris-Giergl Kálmán[23] páros fejezi be, ám Lechner Károly saját kezű rajzai alapján. A budapesti Schwartzer Intézet hagyományait tovább vivő lechner(károly)i tervek átgondoltságáról és részletességéről az alkotópáros rendkívül elismerően nyilatkozik, minden további áttervezés nélkül javasolják annak megépítését.

Valószínűleg a maguk után kivetni valót nem hagyó tervek elkészülésében az is közre játszhat, hogy Lechner Ödön ez idő tájt éppen Kolozsváron tartózkodik...

Lechner Károly hosszú távra tervezett berendezkedni Erdély fővárosában, mely törekvését megkönnyítette magas képzettsége, színvonalas szakmai munkájának eredménye és elismertsége. Sikeres orvosi munkássága mellett megteremti annak feltételeit is, hogy otthona az irodalom- és művészetkedvelő társaság gyakori találkozóhelyévé váljon. Grandiózus villáját – Kolozsvár első szecessziós épületeként – bátyja, Lechner Ödön tervezi a klinikák kertes övezetes szomszédságába[25]. „Két emeletes lakóház, mozgalmas oromfalakkal, teraszokkal."[26] Aszimmetrikus homlokzatának előképe a Zala-villa[27] és e homlokzati dinamika kiteljesedése később a sipeki Balás-villában[28] mutatkozik meg. A hullámzó oromfalak mellett magas kémények nyújtják az ég felé a házat. A Bartók[29]-Kodály[30] páros által is felfedezett kalotaszegi asztalosmester, Péntek Gyugyi György[31] faragta, az épülethez illeszkedő fa kerítést és az „1901" felirattal ellátott kapuzatot, melyen keresztül elérhető a lépcsős főbejárat. Ez utóbbi szomszédságában rotonda teszi izgalmassá a tömeget, melyre a hátsó taktusban érkezik rím – poligonális variációban. Az épületet a már megszokott lechneri téglaburkolat díszíti a lábazati szinten, valamint az ablakok és a homlokzat keretezéseinél. A villát nemcsak a homlokzaton található Lechner-címer Zsolnay majolikája ékesíti, hanem felvonultatja az összes lechneri kézjegyet a kerámiától a részletgazdag bádogosmunkáig. Az összetett sátor- és nyeregtető kalotaszegire emlékeztető formavilága a későbbi építészettörténet kóskárolyi[32] hagyományában köszön majd vissza.

Az első világháború rányomja sötét pecsétjét Lechner Károly kolozsvári tartózkodására – hősi halált hal fia, a klinika hadikórházzá alakul át, Erdély román megszállása után pedig a magyar egyetemnek távoznia kell. Ez utóbbit nehézségek közepette Szegedre menekíti, ahol szintén a semmiből hozza létre az Ideg- és Elmegyógyászati Klinikát. Lechner Károly alapító atyai emlékezetét Szegeden a mai napig szeretettel őrzik – a Pszichiátriai Klinika előtti kertrészen Lechner Ödön ükunokája, Szmrecsányi Boldizsár[33] szobrászművész márvány mellszobra[34] hirdeti büszkén az orvos rokon dicsőségét.

Lechner Károly hírneve határokon is túlnyúlik, paciensek tömegei keresik fel a monarchia területéről szinte mindenhonnan, de még a Balkánról is. Leghíresebb betege Ady Endre[35]. A pszichiáter neurológián belüli kutatási területe a reflexelmélettel foglalkozik. Az általa megvilágított élettani törvényeket később Ivan Petrovics Pavlov[36] igazolja, aki munkájáért 1904-ben orvostudományi Nobel-díjban részesül.

Lechner Károlyt 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választják, de 1922-ben, székfoglaló beszédjének írása közben váratlanul meghal.

Lechner Károly életének sorsfordító eseményei kísértetiesen összecsengenek bátyja, Ödön hasonló életszakaszaival. Első felesége babarci Schwartzer Anna (1857-1879) két év házasság után meghal, vele temetik Edit lányát és újszülött kisfiát, Egont is. Hitvese halála után Károly is külföldi tanulmányutakat folytat szerte Európában, hogy megismerje saját tudományágának nemzetközi újításait. Érdekesség, hogy később, 1883-1884 között bátyja, Ödön tervezi a Kék golyó utcai Schwartzer-szanatórium[37] pavilonjait, ahol ekkor Lechner Károly is dolgozik.

A világkiállítások is nagy hatással voltak Károly pályájára is: 1900-ban, Párizsban koponyamérő eszközével aranyérmet nyer.

Szeged városa mindkét Lechner munkásságában kényszerűleg meghatározó – Ödön a meglévő barokk épület kereteihez illeszkedően neobarokk Városházát[38] tervez, Károly a kolozsvári menekülés után klinikát alapít.

Lechner Károly öt év özvegység után elveszi feleségének unokanővérét, Klammer Hedviget (1866-1946), akitől két fia született. A vegyészmérnök Lechner Gedeon (Gida) (1885-1914) a műegyetemi oklevél megszerzése után tanársegéd, később adjunktus, majd műszaki doktor. 1914-ben a fronton egy gránáttalálatban szerzett súlyos sérülés után eltűnik.

A másik fiú, Lechner Egon (1890-1967) a Királyi József Műegyetemen végzett gépészmérnök, 1913 és 1921 között a Gépelemek Tanszék tanársegédje. A háborúból négy év szolgálat után, sok kitűntetéssel, nehezen vergődik haza. Itthon a Fejes Gépgyár[39] tervezési irodavezetője lesz, majd a MÁVAG[40] irodájában kifejleszti a MÁVAG-Lechner traktort. 1953-ban a már Budapesti Műszaki Egyetem professzorává nevezik ki. Oktatói tevékenysége mellett kiemelkedő szerepet töltött be a magyar- és nemzetközi szabványosításban.

Lechner Ilka, a titkolt tehetség

Már gyerekként kibontakozott Lechner Károly húgának, Lechner Ilkának (1852-1938) rajzbéli és írói talentuma. Szülei féltik a fiatal lányt a „művészi" pályától, így éjjelente gyertyavilág mellett, titokban fejleszti rajztudását, miközben ábrándos Sarolta nővére falja mellette a regényeket. Sajnos a sok éjszakázás meggyengíti idegeit, szeme világát, életét sok baj kíséri. Férjét, a sok nyelven beszélő, tehetséges ügyvéd Cserneczky Gyulát (1844-1888) fiatalon elveszíti. Gyulát, akinek nagybátyja Heckenast Gusztáv[41], az ismert könyvnyomdász, hihetetlen képzettsége miatt a nagyváradi jogakadémián a „mi lumenünk"-nek (latin világosság, itt: szemefénye) nevezik.

Lechner Ilka özvegyként a családi téglagyár főkönyvelője lesz. Titokban publikálja elbeszéléseit[42] a Képes Családi Lapokban, Andrea[43] című regénye könyvalakban is megjelenik. Kosztümöket tervez, unokáinak játékból finom selyempapírból csipkét vagdal – később ezeket kiállítják az Iparművészeti Múzeumban.

A Lechner testvérek édesapjuk 1884-es és édesanyjuk 1895-ös halála után részványtársasággá alakítják a kőbányai családi téglagyárat, az örökséget részben ingatlanokba fektetik. Ezután tervez Lechner Ödön a családtagoknak: magának bérházat a Berzenczey utcába[44]; Gyulának és vejének, Zemplényi Tivadarnak[45] bér- és műteremházat a Fehérvári (ma Bartók Béla) útra[46]; Károlynak villát Kolozsvárra[47]; Ilka húgának Pécelre nyaralóépületet[48].

A péceli kert növényei által láthatatlanná varázsolt nyaralóépület számos jól felismerhető lechneri jegyet hordoz magán: három felületre tagolt tömegét szamárhátíves oromzatból továbbfejlesztett téglaszalag keretezi, megjelennek rajta népművészeti témájú majolika díszítőmotívumok, a csúcsokon sárga majolikakulcs ékeskedik, a tető szellőzőablaka a mester kedvelt hármas formáját veszi fel, a tornác pedig fontos kapcsolatot teremt a külső és a Péntek Gyugyi György bútoraival berendezett belső tér között. Lechner Ilka özvegységében, a háború és a krach által végképp tönkre téve eladja a villát Soós Elemér[49] hadtörténeti írónak és festőművész feleségének, akik az eredeti arányokat megváltoztatva a maguk életére formálják az épületet.

Lechner Ilka és Cserneczky Gyula fia, Cserneczky Aladár (1875-1945), örökölve a családi művészi vénát, igen tehetségesen rajzol, de rajzai sikere ellenére végül ügyvédi karriert fut be. Lechner Ilka és Gyula lánya, Cserneczky Gizella (1876-1968) Töreky Géza[50] felesége lesz. Cserneczky Gizella és Géza lánya Töreky Margit (1904-1961) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végez, rajztanárnőként kamatoztatja kézügyességét.

Seidl Krisztián 

Végjegyzet:

[1] BFL 1202.v. Polgárkönyv, I. kötet, 65. old.

[2] BFL 1202.v. Polgárkönyv, I. kötet, 65. old.: „anno 1698 senator factus et judex"

[3] Rómer Flóris: A régi Pest. Történeti tanulmány. Budapest, 1873. ... 29. §. a) A városi tisztek házai: Némi igazolásául annak, hogy Pest város tanácsának tagjai Buda visszavétele után majdnem mind a német ajkú polgárság kebléből választattak, felhozom a pesti tanácsosok neveit, [...] A pesti régibb házi urak sorában ezeket találtam: [...] 1715-ben Lechner Mihály »des Raths« jön elő a 144-ik számnál; 1735-ben is mint tanácsos, Senator, működik, ennek a 137-ik számú ház is tulajdona.

[4] Rumbach (született Rombach) Sebestyén (1761-1844) orvos

[5] id. Zitterbarth Mátyás (?-1813) osztrák származású építész

[6] ifj. Zitterbarth Mátyás (1803-1867) klasszicista építész, a Pesti Magyar Színház, a Pesti vármegyeháza nyugati tömbje, a Pesti indóház tervezője

[7] Zitterbarth Henrik (1822-?) építész

[8] Habsburg–Lotharingiai József Antal (1776-1847) Ausztria főhercege, Magyarország nádora, I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse. Kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Királyság fejlődésében, magyarbarát cselekedeteiért és az országért végrehajtott tettei után „a legmagyarabb Habsburg" címmel illették

[9] gróf Széchenyi István (1791-1860) államférfi, polihisztor, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar"

[10] Schmall Lajos: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez, Budapest, a székes főváros kiadása, 1899, 179. oldal. Ettől a feljegyzéstől eltérően Lechner Ilka visszaemlékezésében az 1846-os évszám szerepel.

[11] Primayer János (1815-1901) ügyvéd és ingatlanbefektető

[12] Alexander Bach (1813-1893) osztrák belügyminiszterről elnevezett korszak, amely a Magyar Királyság történetében 1851-1859-ig volt jelen. Ezek alatt az évek alatt Ausztria diktatórikusan, Parlament nélkül, rendeletekkel kormányozta Magyarországot. A korszakot neoabszolutizmusnak is nevezik.

[13] Heinrich von Ferstel (1828-1883) osztrák historizáló építész, a bécsi politechnikum tanára

[14] Lechner Ödön: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4. 1911. 343.

[15] Érdekesség a családi összefonódásokról, hogy Schumayer Teréz húgának fia Lechner Károly (Lechner Ödön öccse) sógornőjét veszi el.

[16] BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 129/1885.

[17] BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 2159/1.

[18] Schwartzer Ferenc (1818-1889) orvos-sebészdoktor, egyetemi magántanár, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója

[19] Dr. Lechner Károly /Nep. János fia/ önéletrajza, 1921. október 16., kézirat

[20] Hauszmann Alajos (1847-1926) historizáló építész, egyetemi tanár, az MTA tagja

[21] Hauszmann Alajos: Egyetem bonctani és Élettani Intézete, 1884-1889. Kolozsvár

[22] Hauszmann Alajos: Szent István Kórház, 1878-1880. Budapest, Nagyvárad tér 1.

[23] Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) építészek

[24] Kapronczay Károly: Megemlékezés Lechner Károlyról (1850-1922). Orvosi Hetilap, 2001, 142(24): 1279-1280

[25] Lechner Ödön: Lechner Károly villája, 1900. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia), Pasteur utca 1.

[26] Kismarty-Lechner Jenő, dr.: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961

[27] Lechner Ödön: Zala-villa, 1898-1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25/A

[28] Lechner Ödön: sipeki Balás Béla villája, 1905-1907. Budapest, Hermina út 47.

[29] Bartók Béla (1881-1945) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene elkötelezett gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

[30] Kodály Zoltán Vilmos (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke

[31] Péntek Gyugyi György kalotaszegi fafaragó és asztalos. Forrás: Vámos Ferenc: Bartók Béla és Lechner Ödön faragóművésze Péntek Gyugyi György. In: Művészet. 1968, 9. évf. 6. sz. 21.

[32] Kós Károly (1883-1977) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

[33] Szmrecsányi Boldizsár, Boldi (1970-), Kossuth és Munkácsy díjas szobrászművész

[34] Dr. Lechner Károly klinikaalapító mellszobrát 2021. november 10-én avatták fel a Pszichiátriai Klinika előtt

[35] diósadi Ady Endre (1877-1919) költő, újságíró, műfordító

[36] Ivan Petrovics Pavlov (1849-1936) Nobel-díjas orosz fiziológus

[37] Lecchner Ödön – Pártos Gyula: Schwartzer-szanatórium A és B pavilonja, Budapest, Ráth György u. 7-11 – Kékgolyó utca 3-13. Ma az Országos Onkológiai Intézet működik benne.

[38] Lechner Ödön – Pártos Gyula: Városháza, 1882-1883. Szeged, Széchenyi tér 10.

[39] Fejes Jenő (1877-1952) 1922-ben alapította Fejes Lemezmotor- és Gépgyár Rt. néven. Itt alkotja meg Fejes Jenő, Lechner Egon és Fábián László a lemezmotort és lemezautót.

[40] A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (röviden MÁVAG) a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (1870-1959)

[41] Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó. 1940-ben társult Landerer Lajossal, az ő nyomdájukban nyomtatták ki 1848. március 15-én a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.

[42] Cserneczky Gyuláné: Az Adria partján. Elbeszélés, Képes Családi Lapok, 1892, 94/5.

[43] Cserneczky Gyuláné: Andrea. Regény, Hungária, Budapest, 1893.

[44] Lechner Ödön: Lechner Ödön bérháza, 1895. Budapest, Berzenczey utca 11.

[45] Zemplényi Tivadar (1864-1917), magyar festő, művésztanár, Lechner Gyula lányának, Lechner Margitnak (1873-1957) a férje

[46] Lechner Ödön: Lechner Gyula bérháza, 1898-1900. Budapest, Bartók Béla út 40.

[47] Lechner Ödön: Lechner Károly villája, 1900. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia), Pasteur utca 1.

[48] Lechner Ödön: Lechner Ilka nyaralója, 1897. Pécel, Korányi utca 8.

[49] Soós Elemér (1844-1929) honvéd ezredes, genealógus, hadtörténész

[50] Töreky Géza (1873-1960) magyar királyi titkos tanácsos, felsőházi tag, a Magyar Királyi Kúria elnöke

Források:

Budapest Főváros Levéltára 1202.v. Polgárkönyv, I. kötet

Budapest Főváros Levéltára VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai

Cserneczky Gyuláné: Az Adria partján. Elbeszélés, Képes Családi Lapok, 1892.

Cserneczky Gyuláné: Andrea. Regény, Hungária, Budapest, 1893.

Gerle János (szerk.): Az építészet mesterei – Hauszmann Alajos. Holnap Kiadó, 2022

Kapronczay Károly: Megemlékezés Lechner Károlyról (1850-1922). Orvosi Hetilap, 2001, 142(24): 1279-1280

Lechner Ödön: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4. 1911.

Rómer Flóris: A régi Pest. Történeti tanulmány. Budapest, 1873.

Schmall Lajos: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez, Budapest, a székes főváros kiadása, 1899

Vámos Ferenc: Bartók Béla és Lechner Ödön faragóművésze Péntek Gyugyi György. In: Művészet. 1968, 9. évf. 6. sz. 21.

Ybl Ervin: Hauszmann Alajos élete és művészete. Kézirat. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára, MDK-C-II.-88.