dr. Lechner Gyula, a festőművész ügyvéd és leszármazottai – A Lechner család II.

Gottdank Tibor Építészdinasztiák cikksorozatához csatlakozva a Lechner család bemutatásával foglalkozik három írás is. Az első cikk után a jelen, második publikációban az ifjabb Lechner Nepomuk János (1812-1884) első szülött fia, Gyula és leszármazottai alkotói pályájával ismerkedhet meg az olvasó.

Lechner Ödön[1] bátyja, dr. Lechner Gyula (1841-1914), az életrevaló, eszes fiatalember jogot végez a Pesti Magyar Királyi Tudományegyetemen, majd tíz év ügyvédi pálya után teret enged a művészeteknek. Részt vesz a fejlődő város épületeinek díszítésében – meghonosítja a terrakottagyártást és szobrászati alkotásai megtalálhatóak több, öccse, Ödön által tervezett épületen (Városligeti jégcsarnok[2], Kecskemét város bérháza[3]), valamint a Magyar Királyi Operaházon[4] is[5]. Festményeivel a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállítója. Hivatásának tekintette művészi ambíciói mellett a jövő nemzedékének képzését – tanári diplomát is szerezve rajzot tanít a Fővárosi Iparrajziskolában.

Költeményeit álnéven jelenteti meg, műfordításai közül kiemelendő Madách Imre[6] Az ember tragédiája, melyet német nyelvre ültet át[7]. A Jókai Mór[8] előszavával ellátott kötet, annak illusztrátora, Zichy Mihály[9] személyes kézbesítésével még az orosz cárnőhöz[10] is eljut.

Lechner Gyula felesége, Uhrink Mária Irma (1841-1916) Doppler Ferenc, a bécsi operaház és Doppler Károly[11], a stuttgarti operaház karmesterének unokahúga. A kis Uhrink Irmát nagybátyjai művésznőnek nevelik, akiket Irma sokat kísér zongorán. Bár nem volt szereplésre vágyó alkat, estélyeken még Liszt Ferenc[12] jelenlétében is szabatosan játssza a híres zeneszerző műveit[13].

Lechner Gyula hét gyermekének színes sorsa sok érdekességet tartogat. A család ezen ágának leszármazottai közül sokan felveszik a Kismarty előnevet, amiről a későbbiekben lesz még szó.

Lechner Gyula gyermekei közül (Kismarty-)Lechner Margit (1873-1957) (G1) Zemplényi Tivadarhoz[14], a festőhöz megy feleségül. Négy gyerekük közül Zemplényi Ilonka (1898-1962) (G2), az ifjabbik Krúdy Gyulához (1900-1962), az író Krúdy Gyula[15] fiához megy nőül, aki a közeli ismeretség miatt keresztelhette el Lechner Ödön MÁV Nyugdíjpénztárának[16] bérházát is Drexler-palotaként a földszinten kávéházat üzemeltető Dreschler család után.

Lechner Gyula másik gyermekének, Lechner Gabriellának (1875-1947) (G1) lánya Wonaszek Olga (1900-1975) (G2) rajztanárnő és festőművésznő, akinek műalkotásai ma aukciók kedvelt tételei.

Gyula ötödik gyermeke, dr. (Kismarty-)Lechner Jenő (1878-1962) (G1) a családi krónika szerint „doktor, műépítész és tanár a Képzőművészeti Akadémián"[17], örökli édesanyja zongoratehetségét. Olyannyira, hogy operakarnagy nagybátyjai, (a már említett Doppler fivérek) hegedűst szeretnének nevelni belőle. Jenő nehezen végzi iskoláit, de Budapest épületeit már gimnazistaként is jegyzetelve járja. Egy műegyetemi évismétlés végül szerencsés kimenetellel jár – tehetséges „új" évfolyamtársaival megalapítják a MASTABA asztaltársaságot (Magyar Architektusok Szoros Társasága a Bú Altatására) és elindítják Jenő névadásával a Megfagyott Muzsikust[18].

Kismarty-Lechner Jenő egyetemi mesterei Hauszmann Alajos[19], Steindl Imre[20] és Czigler Győző[21]. Tanulmányai mellett már dolgozik a gimnáziumi évei alatt is bálványozott nagybátya, Lechner Ödön (Ö0) műtermében. Itt többek között az édesapja (Lechner Gyula [G0]) által építtetett, és sógora (Zemplényi Tivadar) által lakott bér- és műteremház tölgyfa kapuját rajzolja, mely főbejáratot a jelzáloghitel kereteinek könnyelmű túllépése miatt évekig csak gyalulatlan deszkák zártak.

Lágymányos és Kelenföld területe még szinte üres volt a jelenlegi Hadik kávéház – Szatyor bár közvetlen szomszédságában álló Bartók Béla út 40. szám alatti épület megépítésekor. Olyannyira, hogy Kismarty-Lechner Jenő így ír róla:

A Lechner Gyula féle ág így ettől a pillanattól, 1898-től szerves része a lágymányosi városrésznek.

A Lechner Ödön (Ö0) által 1898 és 1900 között tervezett épület fontos lechneri ismertetőjegye a kőburkolatos földszinti homlokzat feletti vakolt arhitektúra téglaszalagos keretezése, mely hangsúlyozza az építész kedvelt, jelen esetben szintenként különböző ablak-szemöldökíveit is. A negyedik emelet homlokzatán található saroktornyos északi tájolású tetőterasz jó megvilágítást ad a szinten elhelyezett, nagy üvegfalú műteremnek. Kiemelkedő mívességű részlete az épületnek a liftajtókkal egyesített magyaros, kovácsoltvas lépcsőházi rácsozat.

Az épülethez köthető anyagi bukás vezethetett az Ödön és Gyula közötti rossz viszonyhoz, amely sajnos életük végéig meghatározó maradt.

Kismarty-Lechner Jenő a diploma megszerzése után Hauszmann Alajos irodájában a Királyi Palota[23] befejező munkálatain, a Vöröskereszt Egylet palotáján[24] és Hauszmann lányának (Hültl Dezsőné Hauszmann Gizella) építtetett Budafoki úti bérházán[25] dolgozik.

Oktatói hivatása 1905-ben, Nagy Virgil[26] mellett kezd felívelni – az Ókori Építészettörténeti Tanszék professzora saját irodája után a Műegyetemen is helyet ajánl a fiatal építésznek. Két év múlva Kismarty-Lechner Jenő már tanársegéd, 1914-től adjunktus. A műszaki tudományok doktora titulus 1915-ös megszerzése után 1918-tól magántanár „A reneszánsz és a barokk építés Magyarországon" című tárgykörben.

Első egyéni, „Lechner-stílusú" épületeivel 1903-tól sorra nyeri a díjakat a Művészet című folyóirat családiház-tervpályázatain. Korai munkái szecessziós, eklektikus és klasszicista hatásúak, de idővel épületein megjelennek saját jegyei. Az első sikerét 1912-ben Füredi Richárd[27] szobrásszal közösen, a kassai Rákóczi-epitáfium[28] pályázat első helyével nyeri el, ahol először kíséreli meg a magyar reneszánsz tradíciók szellemét építőművészi formában rögzíteni. Ettől fogva arra törekszik, hogy kijelölje a magyar építőművészet új irányát, a nagybátyjáétól (Lechner Ödön [Ö0]) eltérő módon a felső-magyarországi pártázatos reneszánsz hagyományaira alapítva, amelyben nemzeti szellemű tektonikus alakításokat vél felfedezni. A pártázatos szerkesztés felismerhető a Hernád és Elemér utcai iskolán[29], a Pasaréti út 59. szám alatt álló villán és a saját lakóházán is, a Mészöly utcában[30]. A Mészöly utcai lakóház további érdekessége, hogy zárterkélyét a kalotaszegi menyasszonyi ládák mintájára sgraffito[31] díszíti. A tanulmányutak során is megfigyelt párta-elem első kiforrott lechner(jenő)i példája a Warga Lászlóval[32] közösen jegyzett sárospataki Tanítóképző Intézeten[33] látható, melyről így vall: „egy fejlődőben levő nemzeti jellegű építőművészet csíráit bírjuk, amire példa hazánkban sem azt megelőzően, sem utána nincsen"[34]. Az 1916-ban átadott pesterzsébeti Állami Elemi Iskolában[35] a pártázat már a premodern racionalitásába ültetett népi építészettel keveredik. Az igazi sikert Kismarty-Lechner Jenőnek azonban ugyan ebben az évben IV. Károly koronázása hozza meg, ugyanis a Mátyás-templomban rendezett ünnepséghez ő tervezi az egyéb dekorációk mellett a trónust és a főoltár baldachinját.

Kismarty-Lechner Jenő késői pártázatos munkája a Chicago Tribune napilap székházára 1922-ben benyújtott pályázat, ahol felhőkarcoló méretben alkalmazza az újragondolt reneszánsz elemet.

Következő korszakában a József nádor korabeli klasszicizmusból merít ihletet Medgyaszay Vilma 1918-ban átadott színházához[36], mely megelőzi a húszas évek európai klasszicista fellángolását. Munkásságának talán legtermékenyebb éve az 1923-as – ekkor rajzolja meg a Regnum Marianum templom[37] valamint a Néprajzi Múzeum pályatervét, továbbá Lukács Jenő[38] Ostrom utcai[39] és Rózsahegyi Kálmán[40] Tartsay Vilmos utcai[41] villáját. 1927-ben pályázaton elnyeri a Rezső téri, „pesti empire stílusba ojtott ősmagyar ornamentikájú"[42] I. Ferenc József emléktemplom[43] tervezési munkáját, mely legnagyobb méretű alkotása. A templom keletkezéstörténetének érdekessége, hogy 1913-ban szintén kiírtak egy pályázatot, amit Lechner Ödön (Ö0) egy keleties, bizánci térkompozíciójú tervvel nyer meg. A mester 1914-es halála és a világháború inflációja azonban átírja a történetet, amelynek végére méltó válaszként az unokaöccs, Jenő (G2) tesz pontot.

Kismarty-Lechner Jenő alkotásai a harmincas évek modernizmusának hullámaiban is kiemelkednek – Tóth Gyula szobrászművész[44] műteremháza[45] és a saját Serleg utcai ikervillája[46].

Saját tervezési munkái mellett jelentős szerepet vállal a hazai műemlékek megóvásában és felújításában. Az első világháború alatt a magyar reneszánsz építéstörténetét kutatja. A Tanulmányok a lengyelországi és felsőmagyarországi reneszánsz építésről[47] című tanulmányáért Hollán-díjban[48] részesül, megírja a Nemzeti Múzeum monográfiáját[49], 1915-ben műszaki doktorátust szerez – értekezésének tárgya A magyarországi reneszánsz építkezés története[50]. Vezetésével valósul meg a budavári régi Országház[51] dísztermének, az Egyetemi templomnak[52] és a Magyar Nemzeti Múzeumnak[53] a helyreállítása és restaurálása. Az eklektikus belsőt tovább gondolva hűvösségében elegánsabb stílusban oldja meg a Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületének[54] felújítását. Munkássága végén helyreállítja a Budapest ostromában megsérülő, 1993 óta Stefánia Palotaként ismert városligeti Park Club[55]-ot, újjáépíti a Szent István Bazilika[56] leégett kupoláját.

Alkotói pályáján Kismarty-Lechner Jenő több tervezőtársra lel – számos város (például Pozsony, Brassó, Marosvásárhely, Székesfehérvár) Dr. Forbáth Imre[57] által tervezett vízvezeték- és csatornázási rendszerének magasépítményeit és víztornyát tervezi; Warga Lászlóval városrendezési víziókat (pályázatok: Belgrád, Kassa, Székesfehérvár, Vác: I. hely, Brassó: II. hely, Antwerpen: III. díj); Füredi Richárddal pedig főként síremlékeket jegyeznek közösen – például az 1929-es Jókai-síremléket[58]. Negyedik társként a családi és apai nyomdokba lépő ifj. Kismarty-Lechner Jenő (G2) alkot maradandót szakrális területen édesapjával – közösen jegyzik a XVIII. Eucharisztikus Világkongresszus főoltárát és az albertfalvai római katolikus templomot[59].

A 30-as évekre már nagyon megromlik az idős mester látása – nagyítóval vizsgálja a munkatársai által vastag vonalakkal elkészített rajzokat, amelyeket aztán fejben kiegészítve és tovább tervezve szóbeli utasításokkal korrigál. Főiskolai előadásainak vetített anyagait a legapróbb részletekig ismeri, a közlekedésben pedig az intézmény portása siet segítségére. Az ötvenes években kisebb templomátalakítások mellett elméleti síkra tereli munkásságát: 1954-ben kéziratként elkészül a Szecesszió. A művészetek forradalma és a magyar építőművészet hőskora[60] című munkája, 1961-ben, halála előtt egy évvel megjelenik nagybátyjáról, Lechner Ödönről szóló könyve[61].

Hazafias szellemtől indíttatva 1942-ben a család „Gyula" ága Kismarty-Lechner Jenő javaslatára veszi fel a kismartoni gyökereket jelző Kismarty előnevet – családnevüket oly módon magyarosítva, hogy a régi kötőjellel kapcsolva továbbra is használatban marad.

Időben kicsit visszaugorva nézzük most Kismarty-Lechner Jenő (G1) családi kapcsolatait. 1906-ban feleségül veszi Unger Mariannát (1880-1963), Pollák Mihály[62] dédunokáját.

Lányuk, Kismarty-Lechner Marianne (1907-1995) (G2) az iparrajziskolában több pályadíjat nyer. Grafikusként részt vesz édesapja tervezési munkáiban. Marianne alkotja meg azt a betűtípust, amely megjelenik az épületek homlokzatain, és többek között Jókai Mór Kerepesi úti díszsírhelyén is:

Kismarty-Lechner Jenő két fia közül a második, Kismarty-Lechner Emil (1910-1964) (G2) orvos lesz. Az első fiú azonban követi a családi hagyományokat: ifj. Kismarty-Lechner Jenő (1908-1992) (G2) építészmérnöki diplomát szerez a József nádor Műegyetemen. Külföldi tanulmányútjai során a svédországi modern „funkcionalista" építészet gyakorol az ifj. Kismarty-Lechner Jenő munkásságára döntő jelentőségű hatást. Stockholmban felfigyel rá a svéd sajtó is, hazatérve pedig svéd építészeti kiállítást rendez és előadást tart a Műegyetemen a korszerű építés követelményeiről. A témában könyvei is megjelennek – az Országos Építésügyi Kormánybiztosság Építésracionalizálási Osztálya adja ki az általa illusztrált városi lakástípusokról szóló[64], az Építéstudományi Központ pedig a Gádoros Lajossal[65] és Perényi Imrével[66] közösen jegyzett Családi lakóház[67] című művét.

A napi- és szaksajtóban megjelent írások mellett tervezői karrierje is funkcionalista szellemben folytatódik – bérházakat, villákat épít és modernizál. Karrierjét és újabb stockholmi tartózkodását a háború megakasztja, az 1945-ös ostrom után a főváros újjáépítésével foglalkozik a Közmunkák Tanácsának szolgálatában.

Templomépítő atyjával több ízben is együttműködik – közös elképzeléseik alapján épül fel az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus már említett Hősök terén felállított hatalmas főoltára, közösen tervezik az albertfalvai plébániatemplomot, együtt építik újjá a Szent István Bazilika leégett kupoláját.

Ifj. Kismarty-Lechner Jenő 1948-ban újra visszatér Stockholmba, ahol egy kiállítás hatalmas ponyvaszerű, ötletes sátorépítményével kelt feltűnést. 1949-től Axel Grönwall és Ernst Hirsch[68] mellett, 1953-tól a Backström & Reinius[69] irodában dolgozik, majd 1956-tól a HSB Lakásbérlők Szövetkezetének osztályvezetője.

Ismét egy időbeni visszaugás: Lechner Gyula (G0) hatodik gyereke, Lechner Ilma (1880-1968) (G1) Liska Béla (1878-1936) mérnökhöz megy feleségül, három fiuk közül a középső, Liska Gyula (1908-1945) (G2) építészmérnök, festőművész. A munkásságáról rendelkezésre álló kevés információ egyike, hogy 1944-ben megkapta a Magyar Nemzeti Bank műszaki főellenőri kinevezését.

Lechner Gyula (G0) hetedik gyermeke, Kismarty-Lechner Lóránd (1883-1963) (G1) szintén kiváló építész, műegyetemi adjunktus. Legfiatalabb a testvérek közül, hamar őszül, de arca nyájas, fiatalos, „a legjobb ember a világon, a budai leánykák eszményképe"[70].

Már hallgató korában felbuzdul nagybátyja, Lechner Ödön (Ö0) magyar stílustörekvésein – így dolgozza ki egy magyaros gyógyhelyi kútház tervét, amellyel a Mérnökegylet Wellisch-díját[71] nyeri el.

Kismarty-Lechner Lóránd pályakezdő két évét az Orth és Somló[72] irodában tölti, majd bátyját, Jenőt követve 1908-tól Nagy Virgil műterméhez csatlakozik és mesterének egyetemi tanársegédje a Műegyetem Ókori Építési Tanszékén, ahol 1929-től adjunktus (bátyja, dr. Lechner Jenő és Wälder Gyula[73] professzorok mellett). Később egyetemi intézeti tanárrá nevezik ki Sváb Gyula[74] mellé, a Rajzi és Tervezési Tanszékre. 30 éves oktatói tevékenysége után, „nyugdíjasként" a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából a vallásalap bérházak műszaki ügyeinek intézését vezeti.

1908 és 1928 között szorosan együtt dolgozik fivérével, dr. Kismarty-Lechner Jenővel (G1). Önálló tervezőként több épülettípus köthető a nevéhez a kispesti Wekerle-telepen, ám munkássága igazán az (elemi) iskolai és egyházi épületeknél kiemelkedő. Budapest IX. kerület (Fáy András Gimnázium), Nádudvar, Szamosborhid, Misztótfalu, Szék, Magyarlápos, Tiszaásvány, Medzibrogy, Nagyselmec, Karám, Nagysurány, Tápiógyörgye, Tüskevár, Csév, Csolnok, Bicske fiataljai járnak okulni az általa megálmodott épületekbe. A történelmi Magyarország szinte minden szegletében megtalálható egy általa tervezett templom: így például Dabrony, Pestújhely, Sashalom, Bodrogkisfalud, Decs, Sárosd, Majs, Papos és Báta község római katolikus templomai.

Tengeren túli pályázaton indulva Mention Honorable kitűntetést nyer Jenő testvérével közösen a már említett Chicago Tribune újságpalota felhőkarcolójának tervével.

A második világháborúban négyéves szoláltatot teljesít hadnagyi és főhadnagyi rangban, érdemeiért Vöröskereszt díszjelvényt és a Pápa Őszentsége által adományozott Pro Ecclesia et Pontifice (az egyházért és a pápáért) érdemrendet kap.

A család történetének ezen pontján külön érdekességként említendő, hogy Kismarty-Lechner Lóránd (G1) felesége Hümpfner Ottilia (1882-1962), Hauszmann Alajos unokatestvérének, Hauszmann Máriának (1842-1897) a lánya. Kismarty-Lechner Lórándnak és Hümpfner Ottiliának öt gyereke születik: Lóránd, Kamill (Kamzsi), Ödön, Egon és Gyula.

A gyerekek közül Kismarty-Lechner Kamill (1914-2003) (G2) viszi tovább elsőként az apai és nagyapai családi örökséget.

Kismarty-Lechner Kamill már a ciszterek budai gimnáziumában szabadkézi rajzot és linóleummetszést tanul Nagy Nándor[75] festőművésztől; műegyetemi mesterei Hültl Dezső[76] (Hauszmann veje), Sváb Gyula, Csonka Pál[77], Kotsis Iván[78], Wälder Gyula és Warga László. Diplomázás után Szontágh Pál[79] – nagybátyja, Jenő (G1) egyik tanítványa – irodájában dolgozik, majd az Ipari Minisztériumba kerül. Egyetemista korában több újság közölte az 1933-as cserkész jamboree-ra készített oltártervét, 1938-ban édesapjával, Lóránddal (G1) és nagybátyjával, Jenővel (G1) tervezi az Eucharisztikus Világkongresszus díszoltárát. Római és németországi tanulmányutak után belföldi ösztöndíj keretében a Nyírség és Kalocsa népi építészetét és népművészetét kutatja.

Jelentős városrendezési tevékenységének egyik kiemelkedő eredménye a pápai járásbíróság környékének[80] kellemes térhatásokat létrehozó rendezési terve 1938-ból. A Madách tér rendezésére kiírt 1939-es pályázaton terve az evangélikus templommal szemközt megfogalmazott impozáns térzáró árkádos épületet a sarokban elhelyezett tűhegyes toronnyal hangsúlyozza.

Kismarty-Lechner Kamill édesapja, Kismarty-Lechner Lóránd (G1) és nagybátyja, Kismarty-Lechner Jenő (G1) példáját követve oktatói tevékenységét tanársegédként kezdi 1942-ben a Műegyetemen, 1944-től az Ipariskola rendes tanára, tananyagok szerzője. Tanári pályafutását egy miniszteri rendelet töri derékba: 1945-ben a Lakótervbe[81] helyezik, ahonnan egy hónap múlva elbocsátják – „átszervezésre" hivatkozva. A kandidátusi fokozatot, melyet pedagógia és építészet témakörben szeretett volna megszerezni, párttagságának és ideológiai képzettségének hiányában elutasítják, ahogy a BME Középülettervezési Tanszék docensi állására beadott pályázatát is.

Az iskola- és lakásépítés irányába fordul érdeklődése, kidolgozza a biofunkcionális lakáselméletet[82], amely szerint a tér formáját, méretét, hőmérsékletét és egyéb paramétereit a benne végrehajtott tevékenység függvényében kell kialakítani. Egy másik újítása az úgynevezett fertály-elmélet, melyben kitér arra, hogy a fizikai és biológiai szükségletek mellett a szellemi igények kielégítése is jelentős szerepet játszik a komfortérzetben. Ennek a két elméletnek, melyekkel jócskán megelőzi Gádoros Lajost, jó példái az általa tervezett épületek. Egy 1955-ben épült zamárdi nyaralóban a lehető legkisebb helyen biztosítja a lehető legnagyobb kényelmet; a Bocskai és Daróczi út sarkán álló társasházában pedig a tárolást egy gardróbfolyosón oldja meg, így hoz létre tágas és elegáns nappalit.

Iskolaépítészetének egyik első állomása a forradalmi alaprajzként, a központi zsibongóra nyíló tantermekkel szerkesztett, 1948-as szikszói iskola[83], mely a nemzetközi lapokban is megjelenik. 1960-63-ig a Középülettervező Vállalat vezető tervezőjeként, majd osztályvezetőjeként több iskolát is épít: a Kőbányai úti[84] és a Sodronyos úti[85] általános iskolában a termeket egy hosszú, két szint magas tér oldalára fűzi fel, amelyek végén télikertekkel lopja be a természetet a ház belsejébe. A Tatabányai Kertvárosi iskolában[86] a zsibongót oldalra helyezi, kétszintes terét a födémekbe vágott nyílások és egy lépcső köti össze. A Szárcsa utcai iskolánál[87] további geometriai újításokat vezet be a még jobb megvilágítás érdekében, azonban a ferde üvegfalak vízszigetelésének és árnyékolásának biztosítása a kor kivitelezésében és az épület későbbi fenntartásában komoly kihívásokat okoz. Az Alsó-erdősor utcai szűk adottságokkal rendelkező iskolánál[88] az iskolaudvar méretét lábakra állított épülettel biztosítja, illetve két helyen is elhelyez kétszintes oldalzsibongót. Érdekessége az épületnek, hogy Magyarországon itt jelenik meg először a szerkezeti osztások nyílásaiból kialakuló függönyfal jelleg. Egyik legjelentősebb terve, a Kaposvári gimnázium[89] épülete, ahol a keletre nyitott alacsonyabb tantermek zárják a nagyobb belmagasságú tornaterem és díszterem tömegét. A két szélső szekcióban elhelyezett tantermeket parabola héjak sorával fedi, a kiemelt középrészt keresztbe állított nyeregtetők világítják meg, igen mozgalmas épülettömeget alkotva. A tervet a hatóság nem fogadja el, az iskola ezért a szokásos csarnokzsibongóval kerül megépítésre. Jelentős tanulmánya Az iskolaépület és a nevelés kölcsönhatása[90] című műve.

1963-tól a BUVÁTI[91] munkatársa, ahol harcol a szervezet kötöttségei és állami irányítása ellen, kritizálja a bürokráciát. A simulékonyság hiánya miatt feletteseivel gyakran összeütközésbe kerül, de mindezek ellenére még számos budapesti iskolát tervez és a vállalat keretei között készíti el 1970-ben a Műszaki és Természettudományos Egyesületek székházának tervét is. Az Astoria terepszintjétől elemelt, kör alaprajzú épület koncepciója későbbi munkáiban is megjelenik.

Kismarty-Lechner Kamill nemcsak az iskola- és lakásépítés jelentős újkori úttörője, nevéhez a várostervezés területén is köthetők újítások. A zsúfolt, magasházakkal történő beépítés helyett egymástól távol álló, középmagas, teraszos szerkesztésű, a természetes környezet felett lebegő komplex házakat részesít előnyben. A szerkesztésben lágy vonalvezetéssel a természeti előképekhez nyúl vissza. Ezeket az elveit mutatja be a Wien SUD 1970-es tervpályázatában, ahol lábaknak tűnő, 2-3 szintes középmagokon álló, kör alaprajzú, teraszos épületeket tervez.

Utolsó nagy munkáját, a Baross tér rendezését elveszik tőle, de koncepciójának elemeit mégis átveszik.

Az állami tervezőirodákkal vívott konfliktusai miatti áthelyezések után már nem valósulnak meg munkái, 1978-ban nyugdíjazzák. Az idős mester ekkor is kiáll az építészeti minőség és a város előrelátó kialakítása érdekében. Szakmai harcba száll a KÖZTI[92] rekonstrukciós elvével szemben, a Medgyaszay István[93] által tervezett Veszprémi Színház műemlék épületének (a világ első vasbeton szerkezetű színháza) megmaradásáért. A főbejáratot a Medgyaszay-féle eredeti helyen megtartotta volna, előtte impozáns városi teret tervezve.

A Lechner Ödön (Ö0) halálának évében született Kismarty-Lechner Kamill sorsa hasonló a szecessziós mester utolsó éveihez – munkáit elveszik, új megbízást nem kap. Önálló kiállítása mindössze három napig tarthat nyitva, az 1986-os Ybl-díjra[94] jelölésekor inkább csak a Kiváló Munkáért kitűntetést ítélik meg. Temetésén az építésztársadalmat egyedül Hadik András[95] képviseli.

A család építesz vonalát folytatja Kismarty-Lechner Kamill öccse, id. Kismarty-Lechner Ödön (1916-2011) (G2) is. A már tősgyökeres XI. kerületinek mondható idősebb Ödön még a második világháború előtt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdi pályáját. Az államosítások után a kissé talán (szakma-)politikailag nyugodtabb környezetet biztosító mezőgazdasági tervezőirodákban bontakoztatja ki tehetségét. Talentumait olyannyira kiválóan kamatoztatja, hogy az AGROTERV[96] főépítésze lesz.

Id. Kismarty-Lechner Ödön egyik kiemelkedő jelentőségű épületét Horváth Z. Kálmán statikus kollégájával jegyzi. A Szőlészeti Kutatóintézet Bormúzeumának[97] udvarlefedése 1962-ben az ország első, térbeli kötélrendszerrel feszített függőtetője, mely hallatlanul elegáns vonalvezetésével egy lehullott virágszirom formáját ölti magára. A tervezők így írnak az épületről:

Az idősebb Kismarty-Lechner Ödön első fiától, ifj. Kismarty-Lechner Ödöntől (1942-2022) (G3) született unokája Kismarty-Lechner Csaba (1970-) (G4), aki 1994-ben, az Ybl Miklós Főiskolán végez építészmérnökként, és aki másrészről anyai ágon Csontváry[99] leszármazott is. Kismarty-Lechner Csaba pályája kezdetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban dolgozik – a római katolikus egyház ’90-es években frissen visszakapott műemlékeinek kategorizálását végzi. Később luxusvillák belsőépítészeti tervezésében szerez gyakorlatot, majd a K&H Bankcsoport arculatáért felelős főépítésze. Dolgozik a Nemzeti Örökség Intézetében is, jelenleg a Dél-Pesti Centrumkórház Orvostechnológiai Főosztályának osztályvezetője.

Kismarty-Lechner Csaba lánya Kismarty-Lechner Anikó (2005-) (G5) elsőéves műegyetemi építészhallgató.

Kismarty-Lechner Csaba húga, Kismarty-Lechner Zsuzsa (1979-) (G4) az építészetet a valóságtól kissé elrugaszkodva, a mozivászonra álmodja meg. Olyan nemzetközi filmes produkciók art directora, mint a Jennifer Lawrence főszereplésével készült Vörös veréb (2018) vagy a Tom Hanks alakításával forgatott Inferno (2016).

id. Kismarty-Lechner Ödön (G2) második lányától, Kismarty-Lechner Máriától (1945-) (G3) született unokája Ruszthy Sarolt (1971-) (G4) Radványi Györgynél[100] diplomázik a Műegyetem Építészkarán. Diplomatervében az I. kerületi Polgármesteri Hivatalt az Alagút tetejére, a Logodi és Váralja utca felőli oldalon helyezi el, mely ötletért két diplomadíjban is részesül. Az országban elsők között kezd ismerkedni a számítógéppel segített tervezéssel – a Seidl Tibor (Hauszmann Alajos ükunokája) által vezetett Graphisoft CAD Stúdióban. A diploma megszerzése után Szalay Tihamérral[101] Mc’Donalds típusterveket készít, majd Orbán Csaba, Töős György és Szőkedencsi Géza[102] irodájával dolgozik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tervein. 2008-tól férjével, Bánszky Szabolccsal (1968-), a Mata-Dór Architektúra Kft. alapítójával közösen alkotnak – a vasúti épületek fő profilja mellett a szigligeti Rókarántó kápolna[103], a Ciszterci Szent Imre Gimnázium[104] belső tereinek átalakítása és egy Balatonmáriafürdői nyaraló terveit jegyzik.

id. Kismarty-Lechner Ödön (G2) második fia, Kismarty-Lechner Ákos (1949-1990) (G3) fotográfus és designer. Lányai Kinga és Zita szintén tehetséges alkotók.

Kismarty-Lechner Kinga (1969-) (G4) belsőépítész és iparművész. Az Iparművészeti Főiskolán végez, diplomamunkája az állatkerti Zsiráfház[105] koncepcióterve, konzulense Ferkay András[106]. A tervnek hála Kismarty-Lechner Kinga a Fővárosi Állatkert munkatársa lesz, Kiss Péter[107] műtermében dolgozik. Később Ignácz Erikával[108] magánvilláknak és Nagy Tamás[109] épületeinek belsőépítészeti tervezését végzi, majd a Céh Zrt. munkatársa. Ismeretséget köt egy török kivitelező cég vezetőjével, aki számos közös munkával bízza meg – egy kispesti iskolával, a Yunus Emre török kulturális intézet belsőterével, de dolgozik Rómába, Montenegróba, Ljubjanába és Bécsbe is.

Szerencsés véletlen, hogy a Műegyetem egyik, Kismarty-Lechner Kinga által is hallgatott posztgraduális képzésén tanárai között üdvözölhette a Rajzi Tanszéken oktató dédapját, Kismarty-Lechner Lórándot (G1), valamint a Várostervezési Tanszékhez köthető Kismarty-Lechner Gyulát (nagyapja testvére) (G2).

Kismarty-Lechner Ákos kisebbik lánya, Kismarty-Lechner Zita (1980-) (G4) az Iparművészeti Egyetemen végez fotó szakon, ám a színek iránti rajongása és a társadalmi hasznosság igénye a grafika irányába tereli. Környezettudatosságot képviselve civil szervezeteknek lesz grafikusa, majd egyénekért és közösségekért is tenni akaró szakemberekkel megalapítja a Cellux csoportot[110], ahol megvalósul a közösségi alkotás folyamata, mely gondolkodásra készteti a részvevőket a minket körülvevő világ fontos kérdéseiről. A csoportnak hála számos kapcsolatra tesz szert, így ismerkedik meg Mandl Péterrel[111] is, akinek Sári és Nemszemétke[112] című mesekönyvét illusztrálja. A kötet elnyeri a magyar gyermekirodalom rangos Aranyvackor-díját, Zitát pedig elkötelezi a gyerekkönyv illusztrációk mellett. Számos könyve közül a Toppantós[113] című gyerekkönyv elnyeri a Szép Magyar Könyvek különdíjat.

Recycle me / hasznosíts újra[114] munkacímmel hulladékból készít tárgyakat – szemetekből készült füzete bekerül a Néprajzi Múzeum Kortárs gyűjteményébe.

A családfán Kismarty-Lechner Lórándhoz (G1) visszaugorva két Egon (G2 és G3, apa és fia) követik egymást. Közülük ifj. Kismarty-Lechner Egon (1946-) (G3) 1974-ben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerez diplomát. Pályáját 1969-ben az UVATERV[115]-nél kezdi, 1986-tól vezető tervező. Részt vesz többek között társasházak és a Ferihegyi repülőtér tervezésében. 1990-től saját cégét vezeti, amelyben bankok, irodaházak, hotelek, társas- és családiházak, főként balatoni nyaralók tervezésével foglalkozik. Számos rekonstrukciós munkát jegyez, köztük a Kossuth Lajos téri Miniszterelnöki Hivatal[116] tanulmánytervét, a Benczúr utca 34. és a Maros utca 6/a villaépületek, és a NAV irodaház Gvadányi úti épületének[117] felújítását.

Ifj. Egon fia Kismarty-Lechner Balázs (1971-) (G4), a középiskolát kerámia szakon végzi a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd 1991-ben felvételt nyer a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös főszakára, ahol mesterei Péter Vladimir[118] és Bánfalvi András[119]. Mellékszakon Molnár Gyula[120] és Pálfi György[121] keze alatt grafikát tanul. Már az egyetemi évek alatt is, majd diplomája megszerzése után főként grafikai megbízásokat vállal – lemezborítók és klubarculatok tervezését, storyboardok rajzolását.

1997-től több neves reklámügynökségnél dolgozik, mint a Publicis[122] és az Ogilvy[123], ahol díjnyertes kampányokon vesz részt. 2007 körül az óratervezés felé fordul, és Schuster István ötvösművész közreműködésével valósítja meg első saját darabjait. 2010-től szabadúszóként órákat és gyerekbútorokat tervez, ezek magas kézműves minőségben, így korlátozott darabszámban készülnek el. 2014-ben megalapítja saját reklámcégét, a Labowskyt[124], amelynek vezetőjeként továbbra is aktív a grafikai és kreatív iparban. Az óratervezést sem adja fel, most egy új csapattal folytatja ezt a projektet.

A családfán Kismarty-Lechner Lórándhoz (G1) visszaugorva egy fiú zárja gyerekeinek sorát. A genetikai örökség őt is megfertőzi, azonban Kismarty-Lechner Gyula (1919-2008) (G2) az építészmérnöki hivatáson belül a várostervezés irányába fordul. 1942-ben végez a Műegyetemen, majd ’45-ig katonai szolgálatot teljesít, amelynek utolsó négy hónapját szovjet katonai fogságban tölti hazánkban.

A háború után Granasztói Pál vezetése alatt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztályán dolgozik, feladata Budapest városrendezési tervének megalkotása. Az államosítással nemcsak az építészirodák helyetti állami tervezőirodák alakulnak meg – a Közmunkák Tanácsa is megszűnik. Kismarty-Lechner Gyula 1948-ban először az Építéstudományi és Tervező Intézet munkatársa lesz, ahonnan kiválik az Ipari Tervező Intézet, és Gyula is áthelyezésre kerül. 1949-től eleinte tervezőként erősíti a Fővárosi Tervező Intézet mérnökcsapatát, majd osztályvezetője lesz a részletesebb rendezési terveket készítő szakosztálynak. Ebből a vállalatból alakul meg a BUVÁTI[125].

Kismarty-Lechner Gyula 1962-ben a VÁTI[126]-hoz kerül, ahol Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs Szatmár megyék területi főépítésze lesz, majd 1965-től a VÁTI III. Településtervezési Irodájának vezetőjévé léptetik elő, ahonnan 1973-ban az intézet szakági főmérnökének pozíciójába helyezik.

Kismarty-Lechner Gyula családtagjaihoz tervezőként is kapcsolódik, részt vesz testvérei és nagybátyja több munkájában is. Bátyjával, Kismarty-Lechner Kamillal (G2) egyik kiemelkedő közös alkotása a Csepeli könyvtár és klubépület.

A tudás átadása számára is fontos értéket képvisel, rokonai után ő is a Műegyetem oktatója lesz: 1957-től a Városépítési Tanszéken adjunktus, ahol a diplomatervek konzultálása mellett a Városépítés című tantárgy előadója.

A szakmáért országos szinten is tesz – a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító- és vezetőségi tagjaként képviseli a mérnöktársadalmat. Szintén az alapítástól aktív résztvevője a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, ahol 1985-ben tiszteletbeli vezetőségi tagnak is választják.

Kismarty-Lechner Gyulát 1979-ben, „több évtizedes kimagaslóan eredményes városrendezői munkásságáért" Hild János emlékéremmel tüntetik ki, 2006-ban Pálóczi Antal-díjban részesül.

Seidl Krisztián

Források:

Brunner Attila: A Lechnerek - Források a család krónikájához, MMA Kiadó Nonprofit Kft., 2022

Cserneczkyné Lechner Ilka: Visszaemlékezések

Emerich Madách: Die Tragödie des Menschen. Philipp Reclam, Lipcse, 1888.

Gádoros Lajos – Ifj. Kismarty-Lechner Jenő – Perényi Imre: A családi lakóház. Építéstudományi Központ, Budapest, 1948

Jókai Mór. Negyven év visszhangjai. Franklin-társulat, Budapest, 1884.

Kismarty-Lechner Gyula: Önéletrajz

Kismarty-Lechner Jenő, dr.: A Magyar Nemzeti múzeum épülete 1836-1926, Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete, Budapest, 1927

Kismarty-Lechner Jenő, dr.: A magyarországi reneszánsz építkezés története, kézirat, 1915

Kismarty-Lechner Jenő, dr.: A Szepesség és Sáros vármegye műemlékei, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1929.

Kismarty-Lechner Jenő, dr.: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961

Kismarty-Lechner Jenő, ifj.: Városi lakástípusok, Országos Építésügyi Kormánybiztosság Építésracionalizálási Osztály, Budapest, 1947.

Kismarty-Lechner Kamill: A család második építész generációja – Dr. Kismarty-Lechner Jenő és Kismarty-Lechner Loránd (Az OMF Magyar Építészeti Múzeuma és a BTM Kiscelli Múzeuma kiállításának katalógusa)

Kismarty-Lechner Kamill: A család második építész-generációja, „ahogy én láttam őket" (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)

Kismarty-Lechner Kamill: A korszerű lakás követelményei, a Magyar Építőművészek Szövetségének tartott előadás, 1957.

Kismarty Lechner Kamill: A II. világháború utáni iskolaépítés néhány adata. Magyar

Építőművészet 78., 1987. 3. 25–28.

Ritoók Pál: Kismarty-Lechner Jenő pályája (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)

Ruszthy Zsolt: Építész a háttérirányítás éveiben – Száz éve született Kismarty-Lechner Kamill (Régi-Új Magyar Építőművészet, 2014/10)

szerzői kollektíva: Egy tanszék 80 éve – A BME Urbanisztika Tanszékének története (1929-2009), 2009. Terc Kft.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Budapest, 1900.

Végjegyzet:

[1] Lechner Ödön (1845-1914) építész, a magyaros szecesszió apostola

[2] Lechner Ödön: Korcsolyacsarnok, 1875. Megsemmisült épület, ma a Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó főépülete áll a helyén. Budapest, Olof Palme sétány 5.

[3] Lechner Ödön: Kecskemét város bérháza, 1872-1874. Budapest, Veres Pálné utca 9. – Nyáry Pál utca 11. sarok

[4] Ybl Miklós: Magyar Királyi Operaház, 1875-1884. Budapest, Andrássy út 22.

[5] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Budapest, 1900.942.

[6] Madách Imre (1823-1864) költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

[7] Die Tragödie des Menschen. Dramatische Dichtung von Emerich Madách. Aus dem Ungarischen übersetzt von Julius Lechner von der Lech, mit Vorwort Maurus Jókai, Leipzig, 1888. Philipp Reclam

[8] Jókai Mór (ásvai Jókay Móric) (1825-1904) regényíró, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja

[9] Zichy Mihály (1827-1906) romantikus festőművész

[10] Marija Fjodorovna (1847-1928) orosz cárné, dán királyi hercegnő, III. Sándor orosz cár felesége

[11] Doppler Ferenc (1821-1883) osztrák származású fuvolavirtuóz és zeneszerző. Öccse, Doppler Károly (1825-1900) osztrák származású zeneszerző, karmester, fuvolaművész

[12] Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője

[13] Fővárosi Lapok, 1879. március 20.

[14] Zemplényi Tivadar (1864-1917) festő, művésztanár, a müncheni akadémikus stílus képviselője

[15] Krúdy Gyula, id. (1878-1933) író, hírlapíró

[16] Lechner Ödön: A MÁV Nyugdíjpénztár bérháza, 1883-1884. Budapest, Andrássy út 25.

[17] Cserneczkyné Lechner Ilka s.k.: Visszaemlékezések in Brunner Attila: A Lechnerek - Források a család krónikájához, MMA Kiadó Nonprofit Kft., 2022

[18] Megfagyott Muzsikus (1898-): „az építészet megfagyott zene" allegóriájára alapított, a Műegyetem Építesz Karának periodikája, az egyik első hazai diáklap

[19] Hauszmann Alajos (1847-1926) historizáló építész, egyetemi tanár, az MTA tagja

[20] Steindl Imre (1839-1902) építész, az Országház tervezője, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja

[21] Czigler Győző (1850-1905) építész, műegyetemi tanár

[22] Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961

[23] Hauszmann Alajos: A Budavári Királyi Palota, 1891-1905. Budapest, Szent György tér 2.

[24] Hauszmann Alajos – Hültl Dezső: A Magyar Szent Korona Országainak Vörös-kereszt Egylete palotája, (Külügyminisztérium) 1901-1903.Budapest, Dísz tér 1-2.

[25] Hauszmann Alajos: Hültl Dezsőné Hauszmann Gizella Budafoki úti bérháza, 1903-1904. Budapest, Budafoki út 3.

[26] Nagy Virgil (1859-1921) építészmérnök, egyetemi tanár

[27] Füredi Richárd (1873-1947) szobrászművész

[28] felirattal ellátott, díszes keretű, álló helyzetben befalazott sírkő; a síremlék egyik típusa

[29] Kismarty-Lechner Jenő: Községi Elemi Népiskola, Budapest, Hernád utca 42.

[30] Kismarty-Lechner Jenő: Mészöly utcai lakóház, 1909. Budapest, Mészöly utca 4.

[31] „Olasz művészeti szakszó a graffiare (’kapar, karcol’) ige nyomán. Falfelület díszítésének technikája: a rajzolatot egy felső, világosabb vakolatréteg lekaparásával állítják elő, aholis előtűnik az alsó, sötétebb réteg". Forrás: Magyar etimológiai szótár

[32] Warga László (1878-1952) építész, várostervező

[33] Kismarty-Lechner Jenő – Warga László: Sárospataki Tanítóképző Intézet, 1909-1912. Sárospatak, Eötvös út 7.

[34] dr. Kismarty-Lechner Jenő: A Szepesség és Sáros vármegye műemlékei, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1929. OSzK, Törzsgyűjtemény, 76.759.

[35] Kismarty-Lechner Jenő: Budapest, Lázár u. 20. Ma Lázár Vilmos Általános Iskola

[36] A színház a mai Budapesti Március 15. téri, már elbontott Magyar Királyi Osztálysorsjáték Részvénytársaság palotájában helyezkedett el.

[37] A Regnum Marianum templom épületét Kotsis István tervei alapján valósítják meg. 1944-ben súlyos bombatalálatot kap, majd a Felvonulási téren létesítendő Sztálin szobor útját állja, így 1951-ben felrobbantják. Budapest, Ötvenhatosok tere.

[38] Lukács Jenő (1870-1939) gyártulajdonos

[39] Kismarty-Lechner Jenő: Lukács Jenő villája. Budapest, Ostrom utca 5.

[40] Rózsahegyi Kálmán (1873-1961) színész, egyetemi tanár

[41] Kismarty-Lechner Jenő: Rózsahegyi Kálmán villája. Budapest, Tartsay Vilmos utca 11.

[42] dr. Lechner Jenő önéletrajza

[43] Kismarty-Lechner Jenő: I. Ferenc József emléktemplom, ma Budapesti Magyarok Nagyasszonya-templom, 1927-1931. Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér.

[44] Tóth Gyula (1893-1970) éremművész, ötvös, szobrász, rajztanár

[45] Kismarty-Lechner Jenő: Tóth Gyula szobrászművész műteremháza, 1933. Budapest, Podolin utca 8.

[46] Kismarty-Lechner Jenő: Dr. Lechner Jenő és Obrist Vilmos és neje ikerlakóháza, 1935-1937. Budapest, Serleg utca 10.

[47] Kismarty-Lechner Jenő: Tanulmányok a lengyelországi és felsőmagyarországi reneszánsz építésről. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 47. 1913. 453.

[48] Kislődi Hollán Ernő (1824-1900) magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke. A Hollán Ernő-díjat Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1885. évi közgyűlés határozata alapján hozták létre az egyesület alapító elnökének, Hollán Ernőnek nevére örök emlékezetül a szakfejlődés előmozdítása céljából. A Hollán-díjat az egyesület összes működő szakosztályának tagjaiból választottjaiból évről évre megalakult bíráló bizottság ítéli oda az év folyamán megjelent legbecsesebb szakközlemények utólagos külön jutalmazásul.

[49] dr. Kismarty-Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti múzeum épülete 1836-1926, Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete, Budapest, 1927

[50] dr. Kismarty-Lechner Jenő: A magyarországi reneszánsz építkezés története, kézirat, 1915

[51] Budapest, Országház utca 28.

[52] Valószínűleg Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte, barokk stílusú Kisboldogasszony-templom, 1723-1770. Budapest, Papnövelde utca 8.

[53] Pollack Mihály (1773-1855): Magyar Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest, Múzeum körút 14-16.

[54] A Baumgarten Sándor (1864-1928) és Herczegh Zsigmond (1849-1914) által tervezett épület 1898 és 1900 között épült fel. Budapest, Egyetem tér 1-3., ma: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

[55] Meinig Artúr (1853-1904): Park Club, 1893-1895. Budapest, Stefánia út 34-36.

[56] Hild József, Ybl Miklós majd Kauser József tervei alapján megvalósult neoreneszánsz templom. Budapest, Szent István tér 1.

[57] Dr. Forbáth Imre (1875-1952) mérnök, egyetemi tanár, a városrendezés jelentős magyar úttörője

[58] Kismarty-Lechner Jenő: Jókai Mór síremléke, 1924-1929. Nemzeti Sírkert. Budapest, Fiumei út 16-18.

[59] Idősebb és ifjabb Kismarty-Lechner Jenő: albertfalvi Szent Mihály-templom, 1940-1942. Budapest, Bükköny u. 3.

[60] dr. Kismarty-Lechner Jenő: Szecesszió. A művészetek forradalma és a magyar építőművészet hőskora, kézirat, 1954

[61] Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961

[62] Pollák Mihály (1773-1855) klasszicista építész

[63] Jókai Mór. Negyven év visszhangjai. K. 8° (38 l.) Budapest, 1884. Franklin-társ. 3.60 Diszköt. 5.–

[64] ifj. Kismarty-Lechner Jenő: Városi lakástípusok, Budapest, 1947. Országos Építésügyi Kormánybiztosság Építésracionalizálási Osztály

[65] Gádoros Lajos (1910-1991) építész, belsőépítész, bútortervező, egyetemi tanár

[66] Perényi Imre (1913-2002), építész, egyetemi tanár

[67] Gádoros Lajos – Ifj. Kismarty-Lechner Jenő – Perényi Imre: A családi lakóház. Építéstudományi Központ, Budapest, 1948

[68] Axel Grönwall (1911-1986) és Ernst Hirsch (1916-2016) svéd építészek

[69] Sven Backström (1903-1992) és Leif Reinius (1907-1995) svéd építészek

[70] Cserneczkyné Lechner Ilka s.k.: Visszaemlékezések in Brunner Attila: A Lechnerek - Források a család krónikájához, MMA Kiadó Nonprofit Kft., 2022

[71] A Wellisch-díjat 1903-tól adományozza a Magyar Építőművészek Szövetségének zsűrije – Wellisch Alfréd, Hauszmann Alajos és Lechner Ödön

[72] Orth Ambrus (1871-1931) és Somló Emil (1877-1939) építészek

[73] Wälder Gyula (1884-1944) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja

[74] Sváb Gyula (1879-1938) építész, műegyetemi tanár

[75] Nagy Nándor (1894-1979) grafikus, festő

[76] Hültl Dezső (1870-1945) építész, műegyetemi tanár

[77] Csonka Pál (1896-1987) Kossuth- és Állami díjas építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora

[78] Kotsis Iván (1889-1980) Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi tanár

[79] Szontágh Pál (1899-1986) építészmérnök, Kismarty-Lechner Jenő (G1) tanítványa

[80] Pápa, Fő utca 17.

[81] LAKÓTERV: Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat (1953-1992)

[82] Kismarty-Lechner Kamill: A korszerű lakás követelményei, a Magyar Építőművészek Szövetségének tartott előadás, 1957.

[83] Szikszó, Miskolci út 9.

[84] Budapest, Kőbányai út 38.

[85] Budapest, Sodronyos utca 28.

[86] Tatabánya, Hadsereg utca 111.

[87] Budapest, Szárcsa utca 9-11.

[88] Budapest, Alsó erdősor 14-16.

[89] Kaposvár, Kossuth Lajos utca 48.

[90] Kismarty-Lechner Kamill: Az iskolaépület és a nevelés kölcsönhatása – A jövő iskolaépítési gyakorlatával kapcsolatos kiindulási alapok pedagógiai lehetőségek és futurológiai vizsgálatok alapján kialakítható irányelvek. In: Jeney Lajos, Tarján László, Rudnai Gyula, Győri László (1968): Iskolaépítési kutatás. III. kötet. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Budapest. 87-104.

[91] BUVÁTI (1952-): Budapesti Városépítési Tervező Iroda

[92] KÖZTI: Középülettervező Vállalat (1949-)

[93] Medgyaszay (Benkó) István (1877-1959) posztumusz Ybl-díjas, népies stílusú organikus építész, szakíró

[94] Kismarty-Lechner Kamill az Ybl-díjat végül 1995-ben megkapja.

[95] Hadik András (1953-) művészettörténész

[96] AGROTERV: Mezőgazdasági Tervező Vállalat

[97] Budapest, Jászberényi út 1.

[98] Részlet a Szőlészeti Kutatóintézet Bormúzeumának udvarlefedése tervdokumentáció műleírásából (Budapest Főváros Levéltára)

[99] Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) gyógyszerész, festőművész

[100] Radványi György DLA (1949-2020) Ybl-díjas építőművész, az MMA levelező tagja

[101] Szalay Tihamér (1954-) Ybl-díjas építész

[102] Orbán Csaba (1960-), Töős György és Szőkedencsi Géza (1961-) építészek

[103] Szentháromság-kápolna, Szigliget, Rókarántói utca

[104] Budapest, Villányi út 27.

[105] Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, Állatkerti körút 6-12.

[106] Ferkai András (1953-) Ybl-díjas építész, építészettörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja; Freund Vilmos építész dédunokája

[107] Kiss Péter (1969-) építész

[108] Ignácz Erika belsőépítész

[109] Nagy Tamás (1951-2020) Ybl-díjas építész

[110] https://www.celluxcsoport.hu

[111] Mandl Péter (1976-) reumatológus orvos, pszichiáter, PhD fokozatot szerző agykutató, író

[112] Mandl P. 2011. Sári és Nemszemétke. Szentendre: Cerkabella könyvkiadó.

[113] Lovász A. (szerk.) 2016. Toppantós. Szentendre: Cerkabella könyvkiadó.

[114]http://recyclememanufaktura.blogspot.com/search/label/.%20.%20.%20R%20E%20C%20Y%20C%20L%20E%20%20%20M%20E

[115] UVATERV (1948-): Út- és Vasúttervező építőipari vállalat

[116] Budapest, Kossuth Lajos tér 4.

[117] Budapest, Gvadányi u. 69.

[118] Péter Vladimir (1947-) Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, magyar ötvös- és szobrászművész

[119] Bánfalvi András (1948-) fémművestervező iparművész, egyetemi tanár

[120] Molnár Gyula (1946-) festő, grafikus

[121] Pálfi György László (1955-) Ferenczy Noémi díjas grafikus

[122] https://www.publicisgroupe.hu

[123] https://www.ogilvy.com

[124] https://www.labowsky.com/#itop

[125] BUVÁTI: Budapesti Városépítési Tervező Vállalat

[126] VÁTI: Városépítési Tudományos és Tervező Intézetre