Fenntarthatóság

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról

1/1

?>
1/1

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról
Fenntarthatóság

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról

2021.03.11. 12:18

A Főpolgármesteri Hivatal ez év januárjában állította össze a Budapest Főváros Klímastratégiája és Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve című társadalmi egyeztetési anyagot. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) véleményezte az anyagot, szakmai javaslatokat téve a stratégia megvalósíthatósága érdekében.

A dokumentum Szemléletformálási, klímatudatossági célkitűzések zárómondata szerint "a célok és akciók meghatározásánál az elsődleges szempont a végrehajtásért való felelősség volt, azaz az akcióterv azokra a területekre összpontosít, amelyeket Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörben valósíthat meg."

A HuGBC véleménye szerint ez a megközelítés támogatható, pragmatikus, ugyanakkor ez alapján nem egyértelmű, hogy például a teljes fővárosi CO2-kibocsátás évi 6,1 millió tonnányi mennyiségét hogyan sikerül majd a fő célként kitűzött 40 százalékkal csökkenteni ezeknek az intézkedéseknek a révén. Emellett a szakmai szervezet meglátása szerint az intézkedések egy részében mégis találhatók feladatok, melyek a fővárosi kompetencián túl segítik a főváros klímacéljait, de nem teljesen konzekvensen megjelölve, hogy milyen hatáskörben tud az önkormányzat fellépni. Például a lakossági kibocsátás jelentős csökkenésére, a lakóépületek energetikai korszerűsítésére irányuló célkitűzés végrehajtása – már csak a finanszírozási igénye (1 500 000 millió Ft!) okán is – biztosan a Főváros hatáskörén kívül esik. A lakóépületek felújításának előmozdítását továbbá hátráltatják a nem a hatékonyságot segítő kormányzati támogatási rendszerek (pl. otthonteremtési támogatás, lakásfelújítási támogatás), amelyek sajnos semmilyen mértékben nem részesítik előnyben a mitigációt és az adaptációt sem.

A HuGBC javaslata szerint érdemes lenne több helyütt is egyértelműen jelezni, hogy az egyéb társadalmi szereplők (kormány, gazdasági szereplők) tevékenységétől is nagy mértékben függ a kitűzött célok elérése.

Az egyesület felhívja a figyelmet, hogy a kerületi önkormányzatoknál is folyik az éghajlatváltozási mitigációs, adaptációs, szemléletformáló tervezés, mind klímastratégiák, mind SECAP-ok készítésével. Számos átfedő intézkedés van, amelyre a fővárosi SECAP nem tér ki. A Budapesti Klímaplatform a HuGBC véleménye szerint erre – vagy legalábbis ennek megalapozására – megfelelő platform lenne. Tekintettel arra, hogy a nemzeti célértékek elérésében Budapest jelentős szerepet játszik, fontos lenne a fővárosi célértékek szerepét bemutatni az országos célok tekintetében.

A klímabarát építési anyagok, technológiák alkalmazásának elősegítésére tett intézkedéscsomag esetében, reflektálva "az önkormányzati beruházások esetén javasolt bevezetni a környezettudatos épületminősítő rendszerek valamelyikét vagy saját rendszert kell bevezetni a cél érdekében" mondatra, a HuGBC javasolta a meglévő rendszerek szempontjainak használatát, hiszen ezek egy hatalmas tudásbázisra épülnek, és nagy apparátus foglalkozik ezek naprakészen tartásával. A HuGBC felajánlotta ezen rendszerek ismereteire alapozva a segítségét a főváros zöld közbeszerzéseinek, beruházásainak megalapozására.

A szervezet szakmai véleményében javasolta egy főváros-HuGBC együttműködést is.

Az egyesület, mint az építési ágazat vezető szakmai szereplője a Platformban való részvétel mellett egyes konkrét szakmai kérdésekben részt venne a Fővárosi Klímastratégia céljai elérésében és intézkedések megvalósításában. Mind a vállalati, mind a lakossági szemléletformálási intézkedésekben számos lehetőség van a HuGBC hozzájárulására a klímacélok elérésében. Az egyesület szerepet vállalhat pl. esettanulmányok előkészítésében és bemutatásában, zöldépület-bejárási programok szervezésében, egy Budapestre is adaptálható zöld beszerzési útmutató kidolgozásában, a zöld finanszírozásban való együttműködésben, valamint felmérések, kutatások készítésében a körforgásos gazdaság fővárosi adaptálásához.

A szervezet szólt az épületfelújításokhoz kapcsolódó monitoring rendszerről is, mert a fővárosi mitigációs célok kulcsa az épületállomány, amelynél a tervezett CO2-megtakarítások a 2030-ra elérendő 40 százalék kibocsátás közel felét jelentik.

Az egyesület 2019-2020-ban egy nyolc európai országot bevonó H2020 projekt, a BUILD UPON2 keretében létrehozta az épületfelújítások elősegítését célzó keretrendszert, meghatározva annak legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági mutatóit. A keretrendszer figyelembe veszi a helyi szinten rendelkezésre álló adatok hiányosságainak problematikáját, így a legfontosabb, de helyi szinten megvalósítható adatrendszerre tesz javaslatot. Az önkormányzati- és lakóépületeknek az intézkedési táblázatokban meghatározott eredményindikátorai mellett a HuGBC javasolta a BUILD UPON2 rendszerben kidolgozott, több szempontra kitérő – intézkedési csomag és abban megvalósuló beruházások műszaki paraméterei, környezeti hatásai (CO2 kibocsátásán), gazdasági és társadalmi hatásai – indikátorrendszert bevezetni.

Az egyeztetési anyag és a HuGBC által összeállított teljes dokumentum is letölthető a csatolt fájlok közül.

Forrás: HuGBC

Vélemények (1)
Lazzlo
2021.03.11.
20:24

Jó lenne, ha a 2020-2030 időszakra tervezett 1500000000000 Ft-ot nem a költségoptimalizált szempontok szerint költenék el, ugyanis ez a szempontrendszer már a kb. 10 évvel ezelőtti megalkotásakor is kissé elavult volt. 2020-2030 között illene a pluszenergiás szintet figyelembevenni. Füstmentes, szmogmentes, kéménymentes várost szeretnénk. Ezen dolgozzunk, ne az indikátorrendszert finomítgassuk. Köszönjük.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk