| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Tervpályázat

I. világháborús útvesztő

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

I. világháborús útvesztő
Épülettervek/Tervpályázat

I. világháborús útvesztő

2016.05.21. 12:39
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Kovács Csaba, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron

Az első világháború hőseinek központi emlékhelye - „A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben az elhagyott templom falán

URL:
NARTARCHITECTS

Tervezés éve:
2016

Stáblista

alkotók: Kovács Csaba, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron

építész munkatárs: Riccardo Onnis

történész szakértő: Kovács Viktor

MÉD:

Dombok és völgyek, labirintus és lövészárok rendszerek jellemzik Kovács Csaba, Máté Tamás és Vass-Eysen Áron tervét, amellyel az első világháborús emlékmű ötletpályázaton kiemelt dicséretben részesültek és a közönség szavazást is megnyerték.

A háború természete és hatásai

Az első világháború, amelyet gyakran egyszerűen nagy háborúnak szoktak nevezni, mélységesen rázta meg az egész világot és benne Magyarországot is. A XX. század elejére az ipari forradalom gazdaság és társadalom átalakító erejének hatására a fejlett országok mindegyikében felbomlottak a hagyományos életformák és helyükben új életmód formálódott: a XX. századi tömegtársadalom. Ezek a hatalmas társadalmi mozgások az államok és az egyének szintjén is óriási feszültségeket hoztak létre, amire sajnos a világ nem tudott békés megoldást találni, így bontakozott ki a minden korábbinál hatalmasabb, sok országot és sok százmillió embert érintő “nagy háború".


1/14




Azonban a háború nem csak az államok életét alakította át, hanem jelentős hatást gyakorolt a hadviselés változására is. Nemcsak a háborús hadszínterek voltak szörnyűek, de a hátországok hadigazdaságokká válása miatt az országok belső élete is megváltozott. Az ütközetek már a tengerek alatt és a légterekben is zajlottak, valamint a szárazföldi csaták is új formát öltöttek. Rohamosan fejlődtek a nagy tűzerejű fegyverek (géppuska, páncélkocsi), amik megnehezítették az előre nyomulást és új hadi tervekre, elképzelésekre volt szükség. Ennek a változásnak az eredménye lett a lövészárok-hadviselés és vele együtt az álló háború kialakulása. A katonák heteket (sőt összességében hónapokat, éveket) töltöttek az árkokban borzalmas körülmények mellett, és az ellenséges vonalak között elhelyezkedő „senki földje" egyes támadások során szó szerint pokollá változott. A szörnyűséget tovább tetőzte a hadviselés történetének egyik legmegrendítőbb eszköze a mérges gáztámadások elterjedése.


3/14

A háborúban részt vevő katonák legnagyobb tömegeinek életét, egészségét (testét és lelkét) ez a lövészárok-küzdelem emésztette fel. A háborúban a magyar katonák számos fronton vettek részt és harcoltak a hazájukért, többek között a balkáni, keleti, román és az olasz fronton. Legendássá vált az olasz front, ahol az Isonzo folyó mentén kialakult állóháborúban 12 véres csata követte egymást. A Monarchia csapatai a jelentős létszámfölényben lévő olaszok alpesi-adriai-balkáni valamint kárpát-medencei terjeszkedési szándékát akadályozták meg, jelentős részben a magyar katonák évekig tartó hősies és önfeláldozó küzdelmének eredményeként.

Magyarországot - minden hősies áldozat ellenére - következményeiben különösen sújtotta a vesztes háború: gondoljunk csak a harcokat követő instabil hatalmi rendszerekre, a trianoni békeszerződésre és az ebből fakadó rövid, közép és hosszú távú, máig ható súlyos társadalmi-gazdasági-politikai igazságtalanságokra és nemzeti gyászra.

11/14


 

Az emlékezet ereje

Minden generációnak természet adta kötelessége, hogy a következő nemzedékkel megossza emlékeit, életéről, sikereiről és kudarcairól. Ez végigkíséri az emberiség történetét, mégis tünékeny az emberi emlékezet, bizony a legtragikusabb, vagy épp leghősiesebb események is döbbenetes gyorsasággal vesznek el a múlt homályában.

Az emlékezés szerepe alapvető egy kultúra kialakulása és fennmaradása szempontjából, hiszen a múltbéli tapasztalatok ismerete a jövő eseményeinek túlélését, sőt a jövő alakítását is segíti. A közösségi erőből épülő emlékhelyeknek pontosan az a szerepe, hogy az egyéni emlékezetet segítse a kollektív emlékezet ápolásával. Mindezt úgy kell tennie, hogy az újabb generációk számára is átélhető, felfogható legyen, de a régebbiekkel se veszítse el a kapcsolatot. Ez a művészi kihívás, úgy fogalmazni meg egy hiteles üzenetet, hogy az több generáció számára is átélhető legyen.


14/14


 

A mű ars poeticája

Korunk művészete sokféle módon kísérletezik az “üzenet-átvitellel". A művészet nyelve változékony és kísérletező. Egyre fontosabb a befogadó megismerése, olyan nyelv alkalmazása, amelyet művész és közönség egyaránt ért. A régebbi korok narratív művészeti öröksége és a modern hagyomány absztrakciója új formákkal gazdagodik így a “részvétel" fontossága a XXI. század elején egyre nyilvánvalóbbá válik. Ebből a megfontolásból olyan “részvételi" művet alkottunk, ahol a tájépítészeti léptékű, a lövészárkok maradványainak absztrakciójából táplálkozó “műtárgy" az azt bejáró látogatók jelenléte által válik figurális műként is értelmezhető emlékhellyé.

Az emlékek pedig a minden emberben jelenlevő imaginációs képesség révén megelevenednek, a fehér falú mellvédek, és árkok labirintusszerű rendszere, a kétoldalt megjelenő ezüstbetűs nevek sokasága, a kőzúzalékos padozat, a mező zöld füvei, a dombon lengedező mindig messzinek tűnő nemzeti zászló együttes jelenlétének hatására.


4/14


 

Városszerkezeti pozíció

A józsefvárosi vasútállomás megszűnő pályaudvari területe kitűnő tematikus park lehetőségét rejti. A barnamezős potenciális fejlesztési terület kitűnő városi kapcsolatokkal rendelkezik, és részévé válhat a pesti oldali gyűrűszerűen elhelyezkedő zöldövezeti rendszernek. Kimondottan erősíti a tematikus park pozícióját a szomszédban elhelyezkedő Kerepesi temető az ország számos törnénelmi nagyságának mauzóleumával, az elfelejtett, felújítandó izraelita temetővel, a 301-es parcellával, valamint a közelmúltban épült Sorsok Házával, melyben remélhetőleg megnyílik az oda elgondolt múzeum.

A terület monumentalitása alkalmas egy új városi park létrehozására, ezzel Budapest élhetőségének növelésére, és ennek a parknak a részeként az emlékhely kialakítására. A terület jól megközelíthető villamossal, gépjárművel, kerékpárral és gyalog. Egy jelentős, a zöldfelületet szegélyező szolgáltató és lakóközpont elhelyezése lehetséges a Kőbányai úti sávban, zöld szigetekkel és további óriási potencia van a volt Ganz terület majdani rehabilitációjában. Fenti adottságok összessége kifejezetten alkalmassá teszik a területet az emlékpark befogadására, és ez várhatóan rövid és hosszú távon is rendkívüli lökést adhat a tágasabb környezet újbóli felértékelődéséhez és fejlődéséhez. Ennek a lépésnek várospolitikai és össznemzeti szinten is nagyon jó üzenete van: az elhanyagolt barna mezős zónák fejlesztése az élhetőség érdekében!

6/14


 

Funkcionális működés

Az emlékpark területét fás ligetekkel vettük körbe, amik a belső füves, virágos mezőt körbeölelik. A terület körben sok irányból megközelíthető, a gépkocsi parkolókat a hosszanti peremek mentén a ligetek szélén helyeztük el, ahonnan a park megközelíthető.

A park felületét enyhén megmozgattuk, hogy legyenek kis “dombok és völgyek" benne, így egy békés, hullámzó táj képét nyújtja. Ebbe hullámzó tájba helyeztük el az emlékhely “lövészárok rendszerét", ami szétszabdalja a park területét. A rendszer falakkal indul, majd fokozatosan árkokká válik, és absztrahált szimbolikus lövészárkokként útvesztőt alkot, melybe az egyén és a világ egyaránt belekeveredett. Az útvesztőn keresztül nem lehet eljutni a kis halom tetején lengedező országzászlóhoz, viszont a békét szimbolizáló füves-mozaikos mezőn keresztül igen. A zászló előtt alakítottuk ki azt a burkolt teret, amelyen katonai tiszteletadással egybekötött ünnepségeket lehet rendezni, de alternatív helyszín lehet a park közepén lesüllyesztett enyhe völgy is.


10/14


 

Az útvesztőbe rejtettünk egy megbújó látogatóközpontot, mint potenciálisan elhelyezhető funkciót. Ebben kiállításokat, kiskonferenciákat, diákok számára kihelyezett órákat lehetne tartani, illetve toalettet elhelyezni a látogatók számára. Egyfajta tudásközpontként működhetne, kifejezetten a nagy háború emlékének őrzése céljából. Alternatív megoldásként ez a funkció az emlékhelytől függetlenül, annak szomszédságában is elhelyezhető lenne. Az egész területet úgy alakítottuk ki, hogy differenciált és sokrétű hasznosításra nyíljon mód: Az évi 4-5 ünnepi nagy rendezvény mellett, a csendes hétköznapokon az egyéni és kiscsoportos látogatókat tudja befogadni, ugyanakkor a környező lakosság számára is nyújtson rekreációs felületet.

Nartarchitects

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.