Közélet, hírek

Ilyen is, meg olyan is – Nem lesz teljes rekonstrukció a volt Honvéd Főparancsnokság továbbépítésénél

1/2

Forrás: Várkapitányság

?>
Forrás: Várkapitányság
?>
Forrás: Várkapitányság
1/2

Forrás: Várkapitányság

Ilyen is, meg olyan is – Nem lesz teljes rekonstrukció a volt Honvéd Főparancsnokság továbbépítésénél
Közélet, hírek

Ilyen is, meg olyan is – Nem lesz teljes rekonstrukció a volt Honvéd Főparancsnokság továbbépítésénél

2020.12.23. 13:54

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest

Címkék:
örökség, rehabilitáció

Afféle párizsi Hotel Fouquet Barrére bővítésére hajazó megoldás születhet a budavári Szent György téren a Honvdelmi Minisztérium tömbjének helyére. Bár a budai várban eddig nagyon konkrét szemléletet közvetítettek, miszerint a háborúban elpusztult egyes történelmi épületeket 1:1-es visszaépítéssel rekonstruálják új belsőtérrel, egy tegnap napvilágított látványterv szerint azonban a Nemzeti Hauszmann Program mégis nyitna a kortárs felé...

A Program további részeként rekonstrálni szeretnék többek között a volt Vörskereszt Székházat, a hajdani József Főhercegi Palotát, és a Honvéd Főparancsnokság épületét. Utóbbi tömbje mögött valaha a Honvédelmi Minisztérium architektúrája állt, mely telek sorsáról mindezidáig nem lehetett sokat tudni, a rekonstrukció látványtervei egyelőre a Daw Építész Stúdió honlapján tűntek fel korábban. A Nemzeti Hauszmann Programtól a látványtervek építészeinek kilétéről nem kaptunk megerősítést, tájékoztatást, további részletekkel a tervek véglegesítése után szolgálnak majd. Az építkezést 2021-ben megkezdik.

A Mérnök Újság novemberi számában Finta Sándor, Várkapitányság Üzemeltetési és Fejlesztési Divíziójának vezérigazgató-helyettese az alábbiak szerint nyilatkozott:

A szakmán belül régóta egyetértés van abban, hogy a Szent György tér nyugati térfala csonka, azt be kell építeni. A dilemma inkább az volt, hogy a lerombolt épület – amely 1968-ig állt – melyik állapotát építsük vissza. A József főhercegi palota utolsó, historizáló, neobarokk megjelenése jobban harmonizál azzal a koncepcióval, ami a Budavári Palotára és környezetére vonatkozik, így a külső falszerkezet és díszei, a belső reprezentatív termek az eredeti, 1906-os épület hiteles másaiként születnek újjá. Ennek a térnek a másik csonka oldalán a volt Honvéd Főparancsnokság torzó épülete áll. Mivel a honvédelmi minisztériumot nem építjük vissza, így a torzó épület déli lezárása jelentett kihívást. A dilemmát azzal oldjuk fel, hogy a jelenlegi alaprajzot kiegészítjük egy új toldalékkal, így egy hibrid jön létre, ami átvezet a múltból a jelenbe, illeszkedve ahhoz a közfunkcióhoz, amelyet el fog látni, hiszen látogatóközpont létesül benne.

A PestBuda értesülései szerint a jelenlegi 2500 négyzetmértnyi terület helyett 9000 négyzetmért fognak így hasznosítani. A hírekben egyelőre e nagy épületben csak egy látogatóközpont funkcióját említik, benne az étkezési és vásárlási lehetőségek mellett információs pont működik majd, ezenkívül a Vár történetével kapcsolatos állandó és időszaki kiállíásoknak biztosítanak helyet. A kupolaszinten kilátóterasz is épülne a lap információi szerint.

Végül tehát nem egy 1:1-es rekonstrukcióról lenne szó: a tömb hátsó részében egy érdekfeszítő historizáló/kortárs megoldást találtak ki, megjelenésében, textúrájában abszolút 21. századi szellemben, de rendszerét, és műrészleteit tekintve a 19. század formáival operál. A küllem nem, de maga a megközelítés kicsit hasonlít ahhoz a gondolkodáshoz, amit a mai Szabad György Irodaház helyére épülő irodakomplexum tervpályázatán is győztesnek ítéltek, ám végül nem épült meg.

Forrás: Várkapitányság
2/2
Forrás: Várkapitányság

Ismert, hogy a telek és az épületcsonk ügyének megoldása régóta problematikus, a közelmúlt legnagyobb pályázata 2004-ben zárult le egy merőben kortárs kiegészítéssel számoló megoldással, míg végül Deák Zoltán és munkatársai révén 2012-2014-ben rehabilitálódott a torzó.

Most úgy tűnik, hogy egy egészen érdekes csavarral, a "múltat visszaépíteni filozófia" mellett  jelen lesz az absztraháló kortárs is, ami az épületen komoly kérdéseket vet fel. Miről lesz szó, teljes rekonstrukcióról? Nem, hiszen az épülettömb teljes egészében nem épül újjá, a belsőről nem is beszélve. Egy eredeti rom kortárs bővítéséről? Nem, hiszen a torzót részben historizálóan, és csak részben kortárs módon bővítik tovább.

Egy merőben hibrid épületről lesz szó, melynek hátsó traktusáról szinte már a Velencei Charta kortárs kiegészítést propagáló megközelítése is eszünkbe juthat valamelyest, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program eddig köztudottan elutasított.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket, és az újabb látványterveket, hiszen valódi véleményt egy látványtervből még nem lehet konstruktívan kifejteni.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk