Ilyen lehetne Debrecen új turisztikai fejlesztése – A B5 Építészstúdió terve a Nagyerdei Kultúrparkra

A debreceni önkormányzata által kiírt, a Nagyerdei Kultúrpark attrakciófejlesztését célzó pályázatra az egyetlen (érvényes) pályaművet a B5 Építészstúdió Kft. nyújtotta be. Céljuk a tervezés során egy olyan kultúrpark megalkotása volt, mely a park hagyományát megőrzi, de biztosítja a vidámparki és az állatkerti területrészek komplex működését is. A tervezésben résztvevő építészek, tájépítészek és zoológiai szakemberek szeme előtt egy 15-20 éves időtávlatban megújuló, újszerű, fejlődőképes, kiemelt turisztikai jelentőségű kulturális park képe lebegett. A pályázatra benyújtott anyagot a tervezők mutatják be.

A pályázatunkban egységes tematikára épülő zoológiai, tájépítészeti, építészeti és infrastrukturális fejlesztési elemek összehangolt, ütemezett megvalósítására teszünk kísérletet. Átértékeljük a jelenlegi beépítési adottságokat, valamint az elavultként értékelhető építészeti-műszaki feltételrendszert, és a fejlesztési terület újragondolt átépítésére, az egyes turisztikai attrakciós területrészek szorosabb kapcsolatára, átjárhatóságára, továbbá a korszerű zoológiai szempontok érvényre juttatására teszünk javaslatot.

Fontos cél volt pályaművünkben, hogy a jelenleg működő, területileg szétválasztott, kettős funkcióra kiépült beépítési struktúrát felszabadítsuk, és egy komplex területhasználatra adjunk javaslatot - ahogy ez a pályázati kiírásban is elvárt volt. Az elavult műszaki állapotú épületekből álló, az északi és déli Kultúrpark-területek természetes átjárhatóságát elzáró gazdasági udvar területrészt elbontottuk, hiszen működési és funkcionális probléma jelenleg a gazdasági és látogatói forgalom kereszteződése. Felszámoltuk a leromlott értékű állattartási helyeket, épületeket, és újragondoltuk a jelenlegi vidámpark funkcionális kiosztását, a játékelemek elhelyezésének térbeli struktúrájával.

Ebből a gondolatból kiindulva egy olyan komplex működésű Nagyerdei Kultúrparkot terveztünk, mely tisztán, érthetően rendezi össze a fejlesztési terület funkcionális egységeit, összekapcsolja a vidámparki és állatkerti funkciókat, és a rendkívül értékes meglévő természeti adottságok, értékek megőrzése mellett rendezi, új elemekkel bővíti a tájépítészeti környezetet. Ezáltal egy olyan, minden korosztály, de főleg a családosok számára vonzó turisztikai attrakciót és egyedülálló harmóniával rendelkező táji és épített környezetet hozunk létre, amely hosszú távon is meghatározza Debrecen városának vonzerejét.

Építészeti koncepció

Bejárati épület – multifunkcionális látogatóközpont

A Nagyerdei Kultúrpark főbejáratát a II. János Pál pápa térhez csatlakozva jelöli ki a pályamű. Az épület magában foglalja, egyesíti a tervezési programban részletezett bejárati épület és multifunkcionális látogatóközpont elemeit. A főbejárati épület belső funkcionális elrendezése, térbeli formálása biztosítja a megérkezés nagyvonalúságát. A látogató-fogadótér összetett belső téri világát gazdagítja a csatlakozó pillangóház látványtere, amely egyben vizuális kapcsolatot is teremt az étteremmel, élmény- és ingergazdag felvezető sétányt nyújt a Kultúrpark belső világához.

Az épület egyedi tömegformálása, lebegő, hullámzó, áttetsző, átsejlő felületeivel kirajzolt, természeti képet megidéző formája képletszerűen jeleníti meg a mögöttes funkcionális tartalmakat, így sajátos építészeti jelként határozza meg a Nagyerdei Kultúrpark intézményét. Az épület formálásából fakadó külső térkapcsolatok intenzív funkcionális használatot biztosítanak a kultúrpark központi külső fogadótereivel. Az épületre helyezett vidámparki játékelem egyedülálló attrakció, vertikális hangsúly, kilátópont és élmény-hely, ami kijelöli és meghatározza a vidámparkot, mint egyik fő funkcionális súlypontot.

Állatkerti épületek

A Nagyerdei Kultúrpark javasolt új területhasználati koncepciójában kiemelt jelentőségű turisztikai attrakciós eleme az állatkert. A pályaműben tervezett állatkert tematikus elrendezését, belső úthálózatát, a megtartandó és az új állatbemutató, állattartó helyek elrendezését, a környezetalakítás koncepcióját a zoológiai – tájépítészeti – építészeti együttgondolkodás alakította ki. A területrendezés koncepciójának zsinórmértéke a rendkívül alapos, tudományos igényű, korszerű állatkert kialakítási gondolatokat megfogalmazó zoológiai tanulmány, melyet a pályamű készítői tettek hozzá a néhol hiányosan végiggondolt pályázati kiíráshoz. A Nagyerdei Kultúrpark állatkerti része a meglévő beépítési határok között, a meglévő állatállomány és újak beszerzése mellett kompakt és továbbfejleszthető is.

Az állatkert állatbemutatási, állattartási tematikája jól felismerhető és az alábbi területrészekre tagozódik: (a meglévő) Afrika panoráma kibővítése, megújítása történik meg a pályaműben, az Ázsia, Dél-Amerika, Ausztrália és Európa területrészek pedig újrarendezik az eddigi látogatói útvonalat. A felosztással szoros harmóniában van a tájépítészeti megfogalmazás, a különleges kertek létrehozása: szavanna, ázsiai dzsungel, dél-amerikai őserdő, ausztrál sztyeppe, mérsékelt övi erdők, kiegészülve a parkban meglévő nagyerdei környezettel.

Az állatkert rendkívül gazdag, összetett harmóniájának érvényesülését szolgálja az építészeti hozzáállás is: egyszerű, visszafogott tömegformálású, azonos vagy jól egymás mellé illeszthető fa, kő, vakolat, fém anyaghasználatú, az állattartás legkorszerűbb funkcionális feltételeit biztosító új épületek komponálása, az egyes állatfajok természetes élőhelyéhez köthető környezet absztrakt megidézése, az állatkert lényegi funkciója mögötti visszafogott háttér kiépítése, a meglévő természeti környezet kímélése, megőrzése. A fent vázolt elvek szerint megvalósított állatkert véleményünk szerint egyedülállóan komplex, csak itt. a Nagyerdei Kultúrparkban tetten érhető élményvilágot mutat be.

Vidámparki épületek

A régi vidámpark elemeit a tervezés során megújítottuk, a jelenlegi szétszórt telepítési rendet átalakítjuk, koncentráljuk. A park ikonikus játékelemei - óriáskerék, lovaskörhinta és dodgem - kiemelt, központi helyre kerülnek. A Nagyerdei Kultúrpark déli és északi területrészein lehetőség van az élmény-szórakoztató terület bővítésére. A vidámparki játékok két helyen csoportosulnak: a főbejárat környékén az élmény-adrenalin játékok, és az északi részen a nosztalgia vidámparki játékelemek. A Nosztalgia Vidámpark felvezető kapujának elhelyezett térbeli elemként komponáltuk újra a felújított óriáskereket, amely mögött épül ki a régi és új játékelemeket, szórakoztató helyeket és szolgáltató egységeket magában foglaló Nosztalgia Vidámpark. A közösségi események, programok kínálatának szélesítésére, szabadtéri színpadot és játszóhelyet alakítottunk ki a fejlesztési terület súlypontjában. A pályázati kiírás is utal rá, és ezt meg is tartjuk, hogy a leendő látogatói törzsközönség a többgenerációs, gyermekes családok, ezért számos helyen, interaktivitást kívánó, eltérő tematika szerint berendezett játszótereket, játszóhelyeket, élmény-helyeket alakítottunk ki a területen.

Összefoglalóan elmondható, hogy a Nagyerdei Kultúrpark területhasználatának sűrű szövete nem alá- és fölérendelt, hierarchikusan kiépített, elkülönülő területrészeket tartalmaz, hanem egymással halmazkapcsolatban lévő, változatos, ezért mindig új élményinspirációt jelentő, lazán fonódó kapcsolati háló szerint alakítottuk ki.

Tájépítészet

A tájépítészeti koncepció alapját az állatok természetes élőhelyeinek bemutatása képezi. Az élőhelytípusok megjelenítésével a látogató tapasztalat útján szerzett ismereteinek bővítése mellett olyan közegek létrehozása a cél, ahol az állatok jól érzik magukat. Eredeti élőhelyeket a lehetőségekhez mérten imitáltuk a pályázatban, ezzel ingergazdag környezetet létrehozva. A változatos környezet az állatot aktív tevékenységre, a fajra jellemző természetes viselkedésre ösztönözi, ezáltal a látogató számára gazdagabb élményt nyújt. Az állatok természetes élettereinek csoportosításával 5 zónatípus különül el a pályázatban; afrikai szavanna, dél-amerikai esőerdő, ázsiai dzsungel, ausztrál sztyeppe és európai erdő. A zónákat egy jól átlátható, szerteágazó és minden pontból más élményt nyújtó úthálózat köti össze, amely tematikus sétányokkal egészül ki. Az erdőtípusokat, a füves pusztákat és a vizes élőhelyeket bemutató ösvények új perspektívát nyújtanak a látogatók számára. A Kultúrparkba érkezők a “kontinenseken" végighaladva saját maguk fedezhetik fel és hasonlíthatják össze egy-egy vegetációtípus jellegét.

Zoológia

A Nagyerdei Kultúrpark fejlesztésének sarkalatos pontja a helyes zoológiai program megalkotása. A kiírás sajnálatos módon nem sok konkrétumot tartalmazott az állatok élőhelyeinek kialakítása kapcsán, ezért saját zoológiai koncepciót alkottunk a pályázathoz. A munkához sikerült megnyernünk két olyan állatkerti szakembert, akik a legtöbb állatkerti épület megtervezésében vettek részt Magyarországon, és tisztában vannak a legkorszerűbb állatkerti trendekkel. Egyikük a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) elnöke, másikuk az egész európai szakmára rálátó Európai Állatkerti Szövetség (EAZA) elnöke.

A koncepció kialakításánál célunk volt követni a kiíró alapvető elképzeléseit, de állatjóléti és racionális működtetési szempontokat is figyelembe vettünk. A különböző állatok csoportosítására, élményszerűbb megmutatatására tettünk javaslatot. A koncepció alkalmazkodik a világtrendekhez, az Európai Fajmegmentési Program (EEP) szabályzataihoz és a szokásjoghoz is, ami alapján a mai modern állatkertek épülnek. Példaként említsük meg a borjúfókák egyedi tartóhelyét, hiszen az elmúlt évekig még mindig úgy építették a fókabemutatókat, hogy a nagy édesvizes medence mellé kis sósvizes rehabilitációs medencét helyeztek. Az országban először, és mintegy megelőzve az európai trendeket is, itt egy komplex, nagy sósvizes medencére épülő borjúfóka tartástechnológiát alkottunk. Továbbá törekedtünk újszerű társas kifutókat és állatházakat létrehozni, hogy minél inkább egyedivé válhasson a Nagyerdei Kultúrpark állatkerti szempontból.

Fontosnak érezzük a múlt tiszteletét is, ezért a pályázatban az alapító oroszlán, Menelik bronz vagy gránit szobrát hagyományőrzés céljából elhelyeztük. Ez a cirkusztól kapott állat meghatározó volt az allatkert történetében olyannyira, hogy a ´70-es években halála után kitömve fogadta a főbejáratnál a látogatókat.

A pályázat lebonyolítása

A hajdúsági megyeszékhely önkormányzata által kiírt pályázat kapcsán meg kell említeni a lebonyolítás rendszerét. A kiírást meglehetősen széttartó tartalommal, a fejlesztési program jelentőségéhez mérten rendkívül alacsony szakmai színvonalon adták ki, rajzi mellékleteit a digitalizációs korszak előtti időkből prezentálták. A tervezési program zoológiai szempontból ellentmondásoktól terhelt volt, a modern állattartási trendek ismeretének hiányát tükrözte vissza. A kultúrpark építészeti és infrastrukturális megújítására a kiíró közhelyekkel terhelt, légnemű halmazállapotú jövőképet, fejlesztési irányt vázolt fel. 

A Nagyerdei Kultúrpark attrakciófejlesztésére kiírt tervpályázatot végül azért készítettük el, mert egy olyan alkotócsapat állt össze, mely egy infrastrukturális, építészeti, tájépítészeti, de látogatói élmény és zoológiai szempontból is releváns programot dolgozott ki. Véleményünk szerint így egy olyan összehangolt koncepció és tervanyag született, mely a modern kulturális kínálat teréből kiemeli a Nagyerdei Kultúrpark területét. Sajnálatos módon a bírálóbizottság (a Magyar Építész Kamara jeles tagjaival együtt) a pályamű elkészítésének jutalmazására - az egyetlen benyújtott érvényes pályaműként - egy megvételt tudott megszavazni.

B5 Építészstúdió


A pályamunka tablói és a műleírás PDF-formátumban cikkünk mellékleteként letölthetők. 



Szerk.: Nemes D. Nikolett