Épülettervek/Tervpályázat

Íme a paksi Pollack Mihály tervpályázat eredménye

1/1

?>
1/1

Íme a paksi Pollack Mihály tervpályázat eredménye
Épülettervek/Tervpályázat

Íme a paksi Pollack Mihály tervpályázat eredménye

2017.05.12. 12:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Paks

A paksi Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület újragondolására kiírt építészeti, városrendezési ötletpályázaton a Bíráló Bizottság nem osztott 1. díjat, sőt, a teljes díjazás összegéből visszatart 4 milliót. "Noha számtalan gondolatgazdag pályázat érkezett, egyik koncepció sem volt olyan, amely minden részletében továbbtervezés alapját képezhetné." - áll a zárójelentésben.  

A kiíró alapvető célja volt, hogy támpontokat, javaslatokat kapjon a terület végleges szabályozási tervének elkészítéséhez, illetve olyan arculati, városképi előírásokhoz, elképzelésekhez jusson, melyeket a beruházók felé elvárásként tud majd közvetíteni. A tervezési programként kiadott telepítési javaslat több elemében is már egy határozott térbeli elrendezést mutatott. Bár ez a fajta előkészítés nem szokásos, ám ebben az esetben célszerűnek tűnt, éppen azért, hogy a már megfogalmazható elvárások világosan kommunikálhatóak legyenek. A kiíró fontosnak tartotta a környező településszerkezethez való szerves csatlakozást, az eltérő intenzitású beépítések harmonikus egységét, és a belső közterületi rendszer átláthatóságát. A pályázatban olyan megoldásokat kívánt látni, melyek ezt a gondolatmenetet megerősítik és kifejtik, vagy ettől eltérően jobb megoldást kínálnak.

A programként közölt térszervezési modell alapelvének megtartása mellett, annak továbbdolgozására, fejlesztésére tett javaslatot a 1., 3., 5. és 8. számú pályamű.

Több pályamű választotta a teljesen új utat, ám kevesen találtak összhangot a terület adottságai, a kisvárosi környezet és a tervezési program elemei között. A telepszerű beépítés jellegzetességeit felvonultató megoldástól (7. számú pályamű), a konstruktív vagy éppen dekonstruktív jellegzetességeket mutató gondolatokon át (pl. 6. számú pályamű), a nagy építészeti együttesre javaslatot tevő tervig (5. számú pályamű) széles spektrumon mozogtak a javaslatok. Gyakran találkozott a Bíráló Bizottság komoly léptéktévesztéssel (hatalmas, aránytalan épület megjelenése pl. a 9. számú pályázatban) vagy elnagyolt gondolattal (pl. a 2. számú tervben a blokk épületben elhelyezett általános iskola és óvoda).

A közösségi zöldfelületeknek központi szerepet szán, és erős épített keretekkel körülvéve javasolja kialakítani a 4. és 8. számú pályamű, míg ellenkező végletként arányosan elosztva, hálózatszerűen a 6. számú pályamű. Nem eldöntve a kérdést, a közpark kialakításánál a Bíráló Bizottság azt a megközelítést tartotta helyesnek, ahol a zöldfelület a tágabb lakókörnyezetet is felértékeli, és kiemelt szerepével segít az újonnan betelepülő lakosságnak azonosulni új otthonával. Ebben a tekintetben fontos szerepe van egy karakteres, sok lehetőséget kínáló központi parknak, de mellette a fásított lakóutcáknak és kisebb teresedéseknek is. Inspiráló gondolat a 6. számú
pályaműben a csapadék helyben tartása érdekében kialakított zöldfelületi rendszer, mely azonban nem párosult meggyőző és jól használható területfelhasználással és úthálózattal. A súlypontból kimozdított lakóterületi parkok használhatósága, városszerkezeti szerepe vitatható (pl. 3., 5., 7. számú tervek), hiszen a város egészét szolgáló rekreációs területként a közelben található Ürgemező szolgál.

Építészeti karakterre erős, és a továbbiakban hasznosítható javaslatot adott a 4., 5. és 8. sorszámú tervek. Az építészeti karakter túlhatározottsága ugyanakkor veszélyt is rejt magában, hiszen a beruházói igények és szándékok nem valószínű, hogy az egész területre egységesen jelennek meg. A karaktert sematikusabban, és így némileg rugalmasabban definiálja az 1. és 6. sorszámú pályamű. A karaktert a beépítés struktúrájában határozza meg a 2. számú terv, mely azonban a nyugati szektorában olyan léptékre vált, mely már a kisvárosias környezetben nem értelmezhető.

Több pályázat ad javaslatot karakterében – és így részleteinek építészetimegformálásában is – egységes blokkok létrehozására. Tekintve, hogy a feladat egy konkrét beruházáshoz kötődő lakásigény rövid időn belüli kielégítését célozza, így valószínűsíthető az intenzívebb beépítések jellemzően vállalkozásban végzett, nagyobb egységeket kezelő megvalósítása. A helyes megoldási iránynak ezért az javasolható, ahol az azonos jellegzetességekkel bíró tömbök, vagy akár tömbök együttesei önmagukban is ütemezhetőek legyenek.

A pályázatok gondolatainak felhasználásával olyan közterületi rendszert kell kialakítani, mely egyidejűleg biztosítja megfelelő hierarchiával a gépjármű közlekedést, teremti meg a gyalogosok és kerékpárosok számára biztonságos haladási vonalakat, és ad rugalmas keretet egyes tömbök megnyitására vagy elzárására a közforgalom elől.

A fenntarthatóság kérdései közül a környezeti feltételekhez való alkalmazkodást (domborzati viszonyokhoz történő alkalmazkodás, családi házak délre, társasházak észak-déli tengelyre történő tájolása) pályázók többsége megoldotta. Ezen szempont teljesülése a 8. pályaműnél a legjobb, az 1., 2., 5., 6. pályaműveknél jó, a 3., 4., pályaműveknél megoldott, a 7., 9. számú pályaműveknél kevésbé szerencsés.

A kedvező anyaghasználat, energiatudatos épületszerkezetek szempontjára egyik pályamű se fogalmazott meg érdemi javaslatot.
Az alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások terén a 2. pályázat
innovatív megoldást fogalmazott meg (lakótelep visszatérő távhő vezetékére telepített hőszivattyús energiahasznosítás napelemes energiatermeléssel). Előremutató az 1., 5, 6., átlagosnak értékelhető a 3., 9. terve, míg gyengének a 7., 8. tervek koncepciója. A 4. terv ezen szempont szerint nem támogatható megoldást fogalmazott meg.

A vízvisszatartás szempontjából egyedi megoldást fogalmazott meg a 6. pályamű. A pályázók többségénél a terület alsó pozíciójára telepített záportározó jó, de a változó vízszint okozta problémákra nem ad egyértelműen jó megoldást (a 8. pályamű megoldása nem világosan definiált). Az 5. és 7. pályázónál felső pozícióban lévő záportározó kérdéses. A 9. pályázó csapadékvízzel kapcsolatban nem fogalmaz meg javaslatot.

Az üzleti célra használható létesítmények arányát a pályázatok alapvetően jól
határozzák meg. Sokszínű megoldást vázol a 8. pályamű. Az 7., 9. pályamű által javasolt üzletsor túlzó.

A tervezési területen elhelyezendő intézmények tekintetében – bár a tervpályázati kiírás nem tartja szükségesnek az alapfokú oktatás intézmények elhelyezést - a bíráló bizottság szerencsésnek tartotta azokat a megoldásokat, ahol a környezetalakítási terv, akár későbbi ütemekben, lehetővé teszi bölcsőde, óvoda elhelyezését. Ez a 2. és 8. pályaműben jelenik meg, bár a funkció elhelyezése egyik pályaműben sem tökéletesen megoldott.

Zöldfelületi szempontból az illeszkedés magába foglalja a szomszédos területek
úthálózatához, a beépítési karakteréhez, a terület domborzati adottságaihoz, a kitettség szerinti és a csapadékgyűjtő potenciáljához, továbbá a szélirányhoz és a látványkapcsolatokhoz való viszonyulást. A legjobb megoldások az úthálózat szintvonalakra igazítását, a beépítési karakter területek elkülönítését és lejtésviszonyok szerinti célszerű elhelyezését, a magasabb épületek platóra és a meglévő lakótelepi beépítés közelébe csoportosítását javasolták. (Jó: 1., 8. pályaművek).

Zöldfelületek helyzete, szerkezeti szerepe, kapcsolatai tekintetében az új beépítésű területek súlyponti, a beépítési módok találkozását, váltását biztosító, vagy a lakótelephez és az É-fejlesztési területhez átvezető elhelyezés hozott előre mutató megoldásokat. A fejlesztési terület 7-10%-át közparki területként kialakító megoldások tűntek arányosnak, míg a beépítésre szánt területeken a 30% alá nem csökkentett zöldfelületi arány kínált kedvező képet. A közterületek gondozása szempontjából a kompakt formák a kedvezőbbek, ezzel szemben a zöldfelületi struktúra elaprózása többlet feladatokat eredményez. (Pl.: 6., 7. pályaművek.)

A meglévő értékek (Pollack Mihály utcai kettős fasor és helyi védett tölgy) megtartására nagyobb gondot kell fordítani, figyelmen kívül hagyása vagy a fasor sűrű átvágása nem támogatható.

Lényeges kérdés a településszegély kezelése, nyugati szántóterületek felé előírt véderdő, mint szélvédő elem megtartása fontos, valós kialakítása megoldandó feladat (jó: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8. pályaművek). A területen tapasztalható erős ÉNY-i szélnyomás indokolttá tenné az K-Ny-i utak mentén is a védősávok megismétlését, a fasorok erősítését, erre a pályázatok azonban nem tettek javaslatot.

Kevés terv foglalkozott közterületi, közparki arculati elemekkel, funkciókkal. A
leggyakoribb elem a csapadékvíz tározásban is szerepet játszó tó, melynek közparkban történő központi elhelyezése a változó vízállás és az időszakos kiszáradás miatt vitatható. (Nem jó megoldást tartalmaz: 1., 2., 5., 7. pályaművek.)

A területen leeső csapadékvizek vízelvezető rendszert terhelő hatását hatékonyan csillapíthatja a 6. pályaműben kidolgozott hálózatos csapadékvízmegtartó zöldfelületi rendszer, ugyanakkor ez ökotudatos közterületi gondozást követel meg a várostól.

Az ütemezhetőség tekintetében fontos szempont a folyamatos beépüléssel
összehangolható zöld infrastruktúrafejlesztés biztosítása is, mellyel kevés pályázat foglalkozott. (Biztosította: 8. pályamű.)

Összességében a Bíráló Bizottság a pályázatot eredményesnek ítélte, de az eredmény csak részleges. Nem született olyan pályamű, mely a lakóterület jellegének minden szempontból megfelelő közterület rendszert mutatott volna fel. A jó részletmegoldások mögött gyakori a tévesen kialakított háttér vagy befejezetlen gondolat. Gyakran a településtervezői gondolkodást felülírja az épületekkel kapcsolatos egyéni elképzelés. A lakóterület beruházási programjának megszervezésére, az üzemeltetésre és fenntartásra összefüggő, gyakorlatias koncepciót egyik pályázat sem adott. A javaslatokból azonban
sok olyan elem kiolvasható, melyek a későbbiekben a tervezést jó irányban befolyásolják vagy éppen jelzik a hiba lehetőségét.

A leírt értékelés miatt a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy I. díjat nem ad ki, és 4 millió Ft-ot a teljes díjazás összegéből visszatart. Elismerve azonban a pályázók dicséretes munkáját, és az igényes, gondolatgazdag kidolgozást, kiad egy II. díjat, kettő rangsorolás nélküli III. díjat, és három rangsorolás nélküli IV. díjat.

Díjazás

A Bíráló Bizottság egyhangúan az alábbi döntést hozta: A Bíráló Bizottság megállapította, hogy bár a pályázat eredményes és sikeres volt, de egyetlen pályamű sem volt olyan, amely minden részletében a továbbtervezés alapját képezhetné. Ezért egyhangúan úgy döntött, hogy a 17 millió forintos teljes díjkeretből 13 millió forintot oszt ki a pályaművek díjazására. A pályaművek tartalmának és értékeinek egymáshoz viszonyított aránya alapján a díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

I. díjat a Bíráló Bizottság nem adott ki.

II. díjban és 4.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 8-as sorszámú pályamű
Szerzője: PERACTO KFT.
Építész vezető tervezők: Görzsöny Gábor, Elek Attila
Munkatársak: Thold Imre Géza, Soltész Gábor, Vígh Péter

Rangsorolás nélküli III. díjban és 3.000.000 Ft-os díjazásban részesült az 1-es sorszámú pályamű
Szerzője: Péterffy és Társa Bt.
Építész vezető tervező: Péterffy Miklós
Munkatársak: Deli Brigitta, Dőry Bálint, Müller Dóra, Szabó Dániel

Rangsorolás nélküli III. díjban és 3.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 4-es sorszámú pályamű
Építész vezető tervező: Dr. Gerő Balázs
Munkatársak: Hambek Zoltán, Pomsár András, Sali Emil

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 2-es sorszámú pályamű
Szerzője: Építész Stúdió Kft.
Építész vezető tervezők: Félix Zsolt, Hőnich Richárd, Sólyom Benedek
Szakági tervező: Mangel Zoárd
Munkatársak: Kenéz Gergely, Hellenpárt György, Ábrahám Tamás,
Järger Zsolt, Varga Katalin, Mudry Luca

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000 Ft-os díjazásban részesült az 5-ös
sorszámú pályamű
Szerzői: 3Z KFT., AU.ROOM ÉPÍTÉSZ MŰHELY
Építész vezető tervezők: Zoltán Erzsébet Szeréna DLA, Gyergyák János DLA
Munkatárs: Paári Péter

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 6-os sorszámú pályamű
Szerzője: PRO URBE KFT.
Építész vezető tervezők: Zöldi Péter, Szabó László
Szakági tervezők: Könczey Gábor, Varga Zsolt, Mayer Zoltán, Baranyák Zoltán

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk