Ipari műemlékké avatnák az egykori szolnoki cukorrépaüzem gyárkapuját

A gyárkapu, néhány egyéb funkcióval hasznosított épület mellett a 110 éves történelemmel rendelkező Szolnoki Cukorgyár utolsó megmaradt emléke. A gyárhoz vezető út elején álló feliratos kapu most a városrészben élők összefogásából színében megújult, a városvezetés pedig kezdeményezte a hatóságoknál a műemlékké nyilvánítását. 

A Szolnoki Cukorgyár Rt.-t 1912-ben alapították a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank budapesti székházában, miután a város úgy döntött, hogy földterületet és pénzügyi eszközt biztosít az építkezéshez. A gyár felépítésére kiírt pályázatot a már több évtizedes múlttal rendelkező prágai Viktor Benes cég kapta meg, aki korábban már több gyárat is épített Magyarországon. A kiírás feltétele volt, hogy a gyár napi 120 vagon répa feldolgozására legyen alkalmas, 1914. szeptemberében pedig meg is kezdhetette a működését. 

Az építkezéssel párhuzamosan a gyár körül egy kolóniát is kialakítottak, ahol mintegy 60 család részére biztosítottak kényelmes lakhatási lehetőséget ingyen. 1923-tól a lakótelepi és környékbéli családok gyermekei számára az egyik épületrészben elemi iskolai tanítás indult. 1924-ben a főbb tisztviselők részére villaszerű épületeket emeltek, amelyekben több család lakott, a lakásokhoz kert, valamint baromfi- és disznóól is tartozott. 

A gyártelep nyugati részén állt egy földszintes hosszú épület, amely a vidékről származó idénymunkásoknak épült tömegszállásként, főzőhelyiséggel ellátva. 1944-ben épült az úgynevezett kantin épület, amelyben klubszoba, kantin étkezde, könyvtár és sakkterem is helyet kapott. 1964-től egy nagyobb léptékű beruházás kezdődött el, és 15 év alatt szinte teljesen újjáépült, korszerűsödött a gyár csaknem valamennyi részlege. 1982-ben a szolnoki cukorgyár tartósan elérte a napi 500 vagon feletti répafeldolgozást. A város történetével foglalkozó Szurovecz Pál írása szerint azokban az években a Szolnoki Cukorgyár volt az ország legnagyobb és legmodernebb gyára, amely a belföldi cukorfogyasztás kb. 20 %-át adta. 

1991-ben a Szolnoki Cukorgyárban a Béghin-Say francia cukoripari vállalat szerzett tulajdonrészt és irányítási jogosultságot, majd 2003 márciusában a többségi tulajdonos a Nordzucker AG lett. Ekkor kezdődött meg a gyár hanyatlása, a cukorgyár, mint Szolnok város legnagyobb élelmiszer üzeme, kilencvenhárom év után, 2007-ben fejezte be működését. A gyár bontása 2008 nyarán kezdődött el, és 2011-ben a cukorsiló bontásával fejeződött be. 

Néhány, egyéb funkcióval hasznosított épületen kívül a száztíz éves Szolnoki Cukorgyár egyetlen jelentős méretű tárgyi emléke a zöld-fehérre festett gyárkapu, amely most a városrészben élők összefogásából színében megújult. Az emlék felújításának összköltsége 350 ezer forintba került, amelyhez a lakótelepen élők tíz százalékkal, harmincötezer forinttal járultak hozzá.

A megújult kaput szombaton adták át egy ünnepség keretében, ahol Molnár Iván, a városrész önkormányzati képviselője azt is elmondta, hogy kezdeményezték az illetékes hivataloknál és hatóságoknál a cukorgyári gyárkapu ipari műemlékké nyilvánítását.

“A Szolnoki Cukorgyár Szolnok ipartörténetének, de akár várostörténetének is kitörölhetetlen fejezete" – mondott köszönetet Szalay Ferenc polgármester is.

Forrás: szoljon.hu