Közélet, hírek

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése

1/2

Forrás: Vitézy Dávid Facebook

?>
Forrás: Vitézy Dávid Facebook
?>
1978-as fotó a pályaudvarról. Forrás: Fortepan
1/2

Forrás: Vitézy Dávid Facebook

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése
Közélet, hírek

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése

2021.10.06. 17:11

A 4 és fél kilométeres Duna alatti vasúti alagút megépítésével "eltűnne a Déli pályaudvar a föld felszínéről". Belbudán a sínek elvágó hatása megszűnne, értékes területek szabadulhatnának fel, valamint felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része is - hangzott el a Budapest Fejlesztési Központ és a Portfolio Vasút a Duna alatt konferenciáján.

Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy évente a HÉV 73 millió fős utasforgalmat generál, a MÁV forgalma 138 millió fő éves szinten. 4 millió azoknak a száma, akik napi, de legalább heti rendszerességgel Budapestre jönnek, ők azok, akiknek utazniuk kell a fővárosba. Vasúti stratégiára azért van szükség, mert az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36%-kal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás. A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik.

Hárompilléres megoldásban gondolkoznak: az első lépés, ami meg tudja állítani a közlekedés romlását, a közlekedés fejlesztése, azon belül is a kötöttpályás fejlesztés. A második pillér a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése. Ezek elkerülhetővé teszik a belvárost. A számítások szerint csak a Galvani híd megépítése naponta 30-50 ezer autóval tudja csökkenteni a belváros forgalmát. A harmadik elem a P+R parkolók építése, hogy lehetséges legyen a közlekedési mód váltása.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egy húszéves, 4000 milliárd forintos, többségében EU-s forrásokból finanszírozott projekt, amiből 1200-1500 milliárd forint már biztosított. Ennek keretében többek között 16 hiányzó megállót építenek, a meglévő vasutakat felújítanák, és a járműparkot is fejlesztenék. A stratégia célja, hogy minden állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat el lehessen érni, kétszereződjön meg a budapesti-elővárosi vasútforgalom (ma naponta félmillióan használják), amivel egymillióra növelhető a használók száma. Mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.

"Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek" - mondta el Fürjes Balázs. 

A BAVS, vagyis a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretein belül megvalósítás előtt álló vasúti alagút egy 4,5 km-es új föld alatti nyomvonallal a Duna alatt kötné össze Budapest két fontos pályaudvarát, a Déli és a Nyugati pályaudvart. Vitézy Dávid elmondása szerint az eddigi felmérések alapján a stratégia alapvető céljait a lakosság 92 százaléka Budapesten is támogatja. A trendek azt mutatják, hogy Európa más városaiban is folyamatosan alakítják átmenővé a korábbi fejpályaudvari rendszert. A sokszor példaként hozott Bécsben az elmúlt tíz évben 26 km vasúti alagút épült. 

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója ismertette: az alagút célja a budapesti vasúti közlekedés erősítése. Az elmúlt években korszerűsített vonalakon sok helyen már most megduplázódott az utasforgalom, de egyes településeken akár a mai 5-6-szorosa is lehetne a vasutat használók száma. Az utasszám növekedéséhez óránként 42-ről 93-ra kellene növelni a fővárosba bejövő vonatok számát, és összességében 100-120 motorvonattal többre van szükség ahhoz, hogy a tervezett járatsűrűség biztosítható legyen, amihez elengedhetetlen az alagút kialakítása. Emellett helytakarékosabb is egy ilyen rendszer a fejpályaudvarokhoz képest.

Forrás: Vitézy Dávid Facebook
1/2
Forrás: Vitézy Dávid Facebook



A projekt célja egy XXI. századi, klímabarát, digitális, versenyképes, robusztus és átjárható rendszer kiépítése, amihez az alagút nélkülözhetetlen, a kiépítése eredményeként 10-30 perces megtakarítási idők jönnek létre. A stratégia mostanra elkészült, az alagút megvalósíthatósági tanulmányának 2022 második negyedévére kell elkészülnie, míg a környezeti hatásvizsgálatnak 2023 harmadik negyedévéig. A tervezés uniós és hazai forrásból zajlik, széleskörű szakértői résztvevőkkel.

A tervek szerint a Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellérthegyig a mai nyomvonal maradna, majd a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni az új sínek, amik a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a metróhoz. Ezt követően a Duna alatti alagút után érnék el a Nyugati pályaudvart, ami után visszatérne a felszínre és a Dózsa György útnál érné el ismét a mai nyomvonalat.

A 2-es metróhoz való csatlakozásnál több nyomvonalat is vizsgálták – a Batthyány tér, a Kossuth tér és a Deák Ferenc tér egyaránt szóba került –, de hidrogeológiai és forgalmi modellezés alapján a Széll Kálmán téri nyomvonal lesz a megfelelő. Annak érdekében, hogy az InterCity-k a Széll Kálmán téren meg tudjanak állni, egy 300 méter hosszú, 4 vágányos állomás kialakítása lenne szükséges. A köztes megállókról azonban egyelőre nincs még döntés, noha a bevezető szakaszon a Sashegy-Naphegy térségében vizsgálják egy megálló létesítését. Viszont a Déli pályaudvar megszűnését javasolja a tanulmány, ami így átadható lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvart az alagút nélkül is teljesen fel kellene újítani, de úgy, hogy az teljesen kompatibilis legyen az alagúttal. Ennek eredményeként egy 8 vágányú, föld alatti megálló kialakítására van szükség. Ha elkészül az alagút és majd idővel az 5-ös metró, akkor a Nyugati pályaudvarnak 162 ezer utast kell kiszolgálnia naponta, ami a mai forgalom több mint duplája. Az alagút építési ideje alatt fontos cél, hogy a Nyugati pályaudvar végig működjön, de a Déli pályaudvart sem lehet 8 évre lezárni - hangzott el a konferencián.

Az alagút koncepciója már évek óta téma, az Építészfórumon is írtunk róla korábban. Bardóczi Sándor 2016-os véleménycikkében így fogalmazott: "A Déli pályaudvar fejépülete 1962-ben épült újjá Kőváry György (MÁVTI) tervei alapján. Már a múlt század 30-as éveiben is ki akarták váltani a fejpályaudvart, de mindig győzött a józan ész: tömegközlekedési szempontból ez a csomópont túl értékes ahhoz, hogy felszámoljuk. Más kérdés viszont a felülépítése, hiszen Krisztinaváros és az Alkotás utca között feszülő két hatalmas pályaudvari zárványa nem éppen a legjobb városi helyzetet jelenti. Ugyanakkor ezek a területek javarészt bevágásban vannak, könnyű lenne tehát a hátrányból előnyt kovácsolni. Ehhez azonban a legkevésbé van szükség a pályaudvar közlekedési funkcióinak a feladására, sőt a közeli Vérmező a zöldfelületi fejlesztést sem indokolja."  A pályaudvar épülete bekerült a 2020-as Velencei Építészeti Biennálé magyar projektjébe, az Othernity-be is, ennek apropóján részletesen itt írtunk róla.

Frissítés: Erő Zoltán, Budapest főépítésze cikkünk megjelenése után így egészítette ki annak tartalmát: "Az elképzelések szerint mind a vasúti funkció, mind a Kővári-féle fejépület megmarad. Ez utóbbit terveink szerint fővárosi védelemben is szeretnénk részesíteni. Erről tud a MÁV, tud a BFK, tudnak a korral foglalkozó építésztörténész kollégák - keressük a lehetőségeket."

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk