Közélet, hírek
Jogerős építési engedély a Közraktáraknak
2009.01.15. 15:13
A ferencvárosi önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én kiadta a jogerős építési engedélyt a Közraktárak helyére tervezett kereskedelmi és kulturális központ, a CET-Budapest terveire.
A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én kiadta a jogerős építési engedélyt a CET-Budapest terveire.
A mintegy 27.000 m2 összterületű beruházás a ferencvárosi Duna-parton épül majd fel a régi Közraktárak részleges megtartásával.
Egy egyedi tervezésű üveghéj nyúlik át a két meglévő régi raktárépületen, és galériát alkotva egyesíti a régi és új építményeket. A CET elkészültét 2010 nyarára tervezik, amelyben számos üzlet működik majd kis butikoktól, bároktól, művészeti galériáktól a nagyobb egységekig, éttermekig. A komplexum második emeletén egy 1050 főt befogadó rendezvény- és koncertterem is helyet kap. A fejlesztés része lesz két parkolószint, valamint sétálóösvények, kerékpárutak és teraszok kialakítása a Duna mentén, összekötve a már kialakulóban lévő egyetemi városrészt a szomszédos parkkal. A városlakók így a Duna közvetlen közelében – annak partján – kávézhatnak, vacsorázhatnak és szórakozhatnak.
2/2
1/2
A CET-Budapest még a tervezés fázisában nemzetközi elismerésben részesült, és megkapta az Autodesk Revit BIM Experience Award díjat, melyet az épületinformáció-modellezés innovatív felhasználásáért ítélnek oda a világban minden évben.
Szintén a tervezési szakaszban kapott beruházói díjat erre a projektre az építtető Porto Investment Hungary Kft is.
A kulturális beruházásra a Főváros 2006-ban írt ki beruházói pályázatot, s a tervek elkészítésére az eredetileg rotterdami székhelyű ONL építészirodát bízták meg. Az iroda vezetői, Kas Oosterhuis és Ilona Lénárd ezután nyitották meg magyarországi irodájukat ONL Hungary néven.
11:30
A honlapon látható renderek tényleg nagyon királyak.
Nagyon tetszik az épület.
15:36
@cg: 4000EUR
Ennyibe fáj egy 3DsMas. De megnéztem és nagyon (kösz!!) komoly. Jogtiszta ArchiCAd12-esem (11.10-9) kidobhatom, ha ilyet szeretnék.
Azt is megnéztem, hogy mileyn JÓ a renderelő motorok. Mental RAY (ha jól írom).
Ver mindent. Ligthworks, Artlantis stb.
Miért nem lehet egy CAD-ba beletenni a korlátlan 3D modellezést + 1 db JÓ renderlő motort és a következő 20 évre le van a "gond". Így viszont sohasem lesz tökéltes, a ki nem mondott lényeg = folyamatos szovtver eladást biztosítani kjell, nemde?
Pedig úgy szeretém, ha úgy nézne ki már a terv is, hogy inspiráló legyen a papírtérben is.
Persze, a megépült épületek a legjobb képek és irány.
De ezt is fontosnak érzem.
A három ismert -hazai viszonyokban -CAD közüól melyik képes fejlettebb 3D re?
Mármint nem csak fal-födém-tető, mert az már 10 éve ugyanúgy függőleges, vízszintes, ferde. Ennél több kell. Sokkal több.
Ikon
06:55
@epiteszikon: Mire megtaláljátok a legmeghökkentőbb formák modellezésére is alkalmas ideális szoftvert, vajon az jó lesz-e még valamire? jutott eszembe az imént, elolvasva Robert Campbell cikkét a Boston Globe-ból... (Elérhető az ArchDaily-ről, vagy közvetlenül: http://www.boston.com/ae/theater_arts/articles/2009/01/11/marking_the_end_of_the_bilbao_decade/)
11:54
@zapata: szóval az emberi kreativitásra pontot tettél? fasza..
06:44
@gramercy: Senki sem az emberi kreativitást akarja temetni, „csak” úgy tűnik, a tendenciák változnak, és ez nem biztos, hogy katasztrófa, sőt... Campbell nem csak a „Bilbao évtized” végét látja abban a cikkben, hanem arról is ír, hogy a legfiatalabbakat már jobban érdeklik a globális problémákra adandó válaszok, mint a művészi(?) formálás. Ez egyébként ugyanaz mint a már közhellyé koptatott, de még meg nem emésztett „kevesebb esztétikát, több etikát”.
20:25
Összehasonlítva a cikkhez mellékelt képet a cet-budapest.hu oldalon lévő újabb látványtervekkel, szerintem előnyére változott az épület fejrésze (gondolom a nyílás és tömör felületek arányát a szabályozáshoz kellett fésülni), bár így már nem is bálna, inkább egy basking cápa orrához hasonlít. Kár, hogy ez az akkurátus formálás a suta farkrésznél és a GUM hangulatú folyosónál elfogyni látszik.
08:46
@danielnagy.architect: CAD kérdés
Az épület tényleg jobb lett. Nem a renderelés, Hanem a forma.
Ami az épület jósága mellett igazán itt érdekelne, hogy ezen épületek milyen szoftverekkel tudják megvalósítható tervek formájába pofozni. Mert ugye szerintem a jól ismert három hazai alkalmazott CAD-ek (AutoCAD, Nemetschek, ArchiCAD,) bonyolúltabb , torzfelületek megalkotására még nem alkalmasak. Az összes szakágnak tudnia kell a bonyolúlt geometriai formákat kezelni /átlátni. Tehát, ha az építész ügyíes is lenne, akkor a gépész, villamos stb tervezőnek is át kellen látnia a geometriát. Ezen épületeknél a klasszikus A-A metszetnek egyszerűen nincs értelme.
De ha alkalmasak, akkor netán a torz idomokat egyenként kellene tudni konszignálni. Idehaza még egy JÓ épület (függőeles falak, vízszintes padlók
megvalósítása is bravúr, de látni valami fejlődést.Csak pozitívan. )
Tehát, ha nem 3DSmax-ban szeretne valaki elmélyülni akkor mi a leggyakoribb tervezői program, amit ezen formavilágú épületek megtervezéséhez kellene használni. (Zaha Hadid ról nem is beszélnék) .
Mert kicsiny országunk belterjességéből adódóan még nem nagyon láttam kitörési lehetőséget.
S ennek azért technológiai akadálya is van. Ez tény.
Persze persze.
A bontott tégla, feszes kőburkolatok, homlokzat elé ugró oszlopos árkádok (akár 5 szinten is !!!), a homlokzat elé ugró lemezszerű keretezések (ez az igazán szoftverbarát, aazaz ez megy = ez adjuk.) nagyon szeretzkük (Tényleg !!), de a világ nem erre megy és amerre megym az Jó vagy semm azt nehéz eldönteni.
De, ha valaki lehúz pár évet a Sógorék (talád ki) egyik legjobb építészirodájának legmenőbb Los Angeles-i al-irodájában, utána hazajövet szembesül a ténnyel.
Leragadtunk a tégla-beton világában és a szerelés jellegű , lakatos-acélszerkezeti konstrukciókra még nem vagyunk nyitottak, felkészülve. Sem tervezőként , sem Kivitelezési mérnökként.
Nekünk kell elkezdeni az emberek ki-okosítását, hogy van még más is út id.
Azt hiszem nekünk kell Bátornak lenni.
Szóval melyik is az a szoftver/ek amivel hihetlen Bátor dolgokat kreálnak minden nem Magyar építésziroda Kedves építészei ?
Tippeket, tapasztalokat várok hosszas kitérőm után. Most. Ma. :)
D. Libeskind :)
öltönyében
A nagyszerű = Ikon
11:25
@epiteszikon: Általában az ilyen torzfelületü illetve buborék épületeket "nurbs"-ként csinálják.
Erre az egyik legjobb szoftver a Rhinoceros, de egyéb más is létezik mint pl. a Maya illteve szerintem elvileg 3dStudio Max-ban is megoldható, de még nem próbáltam soha.
Üdv
15:06
@epiteszikon: vmilyen díjat kaptak az autodesktől: "Egy integrált Revit Architecture és Autodesk 3ds Max szoftver-munkafolyamat „nem szabványos” építészeti terv megjelenítésére történő alkalmazásáért."
15:05
@epiteszikon: Igazán meglep, hogy ez a kérdés még egyáltalán felmerül. Ami nem lep meg, az az, hogy Mo.-on merül fel. Nálunk az építész oktatásban és a gyakorlati alkalmazásban az ArchiCAD túlsúlya dominál, és hiába vásárolta meg a Nemetschek a Graphisoftot, nekik igazából mindegy, hogy Mo.-n ki melyik programot használja, egy zsebbe megy.
Mára ugyanis teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy az építészeti tervezői munkát és a kreatív formálást a leginkább felhasználóbarát módon támogató CAAD a Nemetschek ALLPLAN integrált tervező szoftvere. A Nemetschekkel akár már a kezdeti skiccfázistól fogva dolgozhatunk, gyakorlatilag formai korlátok nélkül valósidejű 3D-ben és egyúttal 2D építészeti rajzi megjelenítéssel. Tény, hogy komoly szellemi (és akár anyagi) invesztíciót kíván egy építész, mi több, egy építésziroda átállása egy másik CAD rendszerre. Természetesen, építészeti tervező alkalmazásról lévén szó, a fotorealisztikus renderelést nem az ALLPLAN-nal kell elvégezni, ehhez a Nemetschek a Cinema4D programhoz biztosítja a legjobb export-import csatoló felületeket. Az ALLPLAN saját valósidejű 3D animációja azonban bőven megállja a helyét bármilyen prezentáción. A Cinema4D-re különleges igényű látványterv elkészítése esetén lehet szükség. Az ALLPLAN az az építészeti alkalmazás, amelyikkel egy építész a legkreatívabb módon - korlátoktól mentesen - tervezhet. Ami a legfontosabb: az alkotó folyamat során a legkevésbé kell alkalmazkodni a számítógéphez, gyakorlatilag éppolyan alkotói szabadsággal tervezhetünk vele, mint akár egy 6B-s ceruzával papíron, azzal az előnnyel, hogy a dizájnnal együtt a későbbi feldolgozás alapjait is letehetjük, és nem utolsó sorban bármikor bármely irányból, vagy metszetből térben megszemlélhetjük a művünket.
ÓT