/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Fenntarthatóság

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből

1/3

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

?>
Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons
?>
A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen
?>
Erdőirtás – forrás: Unsplash.com
1/3

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből
Fenntarthatóság

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből

2021.06.18. 11:56

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Dosszié:

A légkörben felhalmozódott szén-dioxid korunk ökológiai problémáinak egyik fő oka – de nem feltétlenül kell így tekinteni rá: technológiai eszközök segítségével kinyerve a légkörből nyersanyaggá válhat. De elegendő ez a megközelítés a klímaválság elkerüléséhez?

„A szén egy csodaanyag. Az egyetlen probléma az, hogy túl sok van belőle rossz helyen." – kezdi Marcus Fairs, a Dezeen főszerkesztője Carbon Revolution című új tematikus sorozatuk bevezető cikkét, utalva ezzel az emberi tevékenységek következtében megnövekedett szén-dioxid mennyiségre légkörben. Miközben a szén az élet egyik alapvető feltétele, és a negyedik leggyakrabban előforduló elem a világegyetemben, a légkörbe kerülve – üvegház-hatású szén-dioxid formájában – hozzájárul a bolygó felmelegedéséhez. A sorozat célja, hogy a klímaváltozás kapcsán az utóbbi időben egyre gyakrabban negatív kontextusban megközelített anyagot, a szenet újraértelmezze, rámutatva a benne rejlő lehetőségekre. Ennek előmozdítására hozták létre például „karbon-útmutatójukat" is.

„A szén maga nem az ördög. Inkább egy olyan anyag, amelyet a haladás iránti éhségünk rossz helyre tett." Ezt már Sebastian Cox designer írja szintén a Dezeen hasábjain, a Carbon Revolution sorozat egy másik cikkében. Cox arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a fa szemszögéből nézzük a légkör megnövekedett CO2 szintjét, akkor pozitív irányba is elmozdíthatjuk gondolkodásmódunkat. A fa lényegében szén-dioxidból fotoszintézis útján szintetizált szénhidrát, ami kimondottan élvezi a szén-dioxid-dús környezetet. Más kérdés, hogy a növekvő átlaghőmérséklet rengeteg fafaj – és sok más élőlény – számára élhetetlenné teszi a számukra őshonos területeket; de a fáknak önmagában a megnövekedett szén-dioxid mennyiséggel semmi bajuk nem lenne, hiszen számukra ez az egyik legfontosabb nyersanyag.

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons
1/3
Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

Cox szerint épített és anyagi környezetünket fotoszintetizált szénhidrátok, például fa felhasználásával kell átalakítanunk, ezzel hozzájárulva a szén-dioxid légkörből való kivonásához. Érvelése szerint a felhasznált növényi alapanyagok jóval tovább képesek elraktározni a szén-dioxidot, mint ha az adott növények leélnék természetes életüket, majd elrothadnának – hiszen a rothadás során felszabadul a bennük tárolt CO2. Az egyre népszerűbb fa építési alapanyagként való felhasználása ezért rendkívül előnyös, hiszen rengeteg szén-dioxid raktározódik el ezekben az épületekben. Mindez akkor működhet jól, ha megfelelő erdőgazdálkodással párosul, hiszen – ahogy arra korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet – ha kontroll nélkül termeljük ki erdejeinket, azzal éppúgy ártunk környezetünknek, mintha megmaradnánk a beton-acél-üveg hármasánál.

Cox szerint tehát nagy mértékben a tervezők felelőssége az, hogy anyagi kultúránkat olyan irányba mozdítsuk el, ami a légkörben felhalmozódott szén-dioxidra nyersanyagként tekint. Hasonló megközelítést képvisel Christoph Beuttler, a svájci Climeworks klímapolitikai vezetője. Elmondása szerint a levegőben található szénre, mint fenntartható erőforrásra kell tekinteni. Vállalatuk egyike azoknak a cégeknek, akik olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek kivonják a szén-dioxidot a légkörből. A technológia egyelőre meglehetősen drága, de úgy vélik, ha kellőképpen elterjed, nagy szerepet játszhat a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, és ezáltal az éghajlatváltozás megelőzésében. Ugyanakkor, mintegy melléktermékként, nagy mennyiségű értékes szenet is előállítanak, amelyet az üzemanyagoktól kezdve a műanyagokig mindenre fel lehet használni.

A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen
2/3
A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen

„A szén a legértékesebb erőforrás a társadalmunkban" – magyarázza Beuttler a Dezennek adott interjúban. „Társadalmunkat a szénre építettük. A probléma az, hogy ez a földből jön ki, és további szén-dioxidot juttat a légkörbe." Az általuk javasolt technológiai megoldásokkal ez megfordítható, és a légkörből kivont szén-dioxid válik nyersanyaggá. „Az égből, nem pedig a földből építhetünk anyagokat" – mondja Beuttler. „És ez az elképzelés áll a szénforradalom mögött."

A Beuttler által képviselt álláspont, ami részben Cox gondolataiban is megjelenik – csakúgy, mint a Dezeen sorozatának több másik cikkében – technológiai megoldásokat keres a klímaválság elkerülésére. Eszerint a techno-optimista nézet szerint éppúgy, ahogy a korábbi technológiák a környezeti problémák okozói, azok megoldásait is technológiai úton kell keresni. Samuel Alexander definíciója szerint a techno-optimizmus „az a meggyőződés, hogy a tudomány és a technológia képes lesz megoldást találni korunk társadalmi és környezeti problémáira anélkül, hogy alapvetően újragondolnánk a növekedésen alapuló gazdasági berendezkedést és a nyugati-típusú jóléti életmódot." Ennek a megközelítésnek a kritikusai éppen ezért azt hangsúlyozzák, hogy önmagában a technológiai megoldások nem képesek megoldani a problémát, ha ez nem társul egyfajta gondolkodásmódbeli váltással. Ez utóbbit képviseli például az Elisa Iturbe által definiált karbonforma fogalma, amely épp a szénalapú energiahordozókra épülő társadalmi-gazdasági rendszert – és ennek térbeli megnyilatkozását – kívánja újragondolni – melyet nemrég az Építészfórumon is bemutattunk.

Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk