Közélet, hírek
Kevesebből többet - Lázár János ismertette az új beruházási kerettörvényt
2023.05.25. 16:07
Május 23-án kedden tartották az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat vitáját az Országgyűlésben. A T/3677. számú törvényjavaslat alapelveit és céljait az előterjesztője, Lázár János építési és közlekedési miniszter ismertette.
A miniszter 2022 októberében jelentette be két új, a hazai építőipart a tervek szerint alapjaiban megváltoztató törvénycsomag létrehozását, az egyik az állami pénzből megvalósuló beruházások rendszerét szabályozó beruházási kerettörvény, a másik a magyar építészetről szóló, teljes magyar építészeti joganyagot felölelő törvény, amellyel korábban részletesen foglalkoztunk. Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden hangsúlyozta, hogy ez utóbbit is még ebben az ülésszakban beterjeszti, az Országgyűlést ősszel kéri a megvitatására.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló, az Építési és Közlekedési Minisztérium által előkészített törvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2023. április 19-én nyújtotta be. Az előkészítés alatt 25 szakmai szervezet véleményezte a törvény koncepcióját, 900 észrevételt tettek. A társadalmi vita során pedig 1000 javaslat érkezett, amelynek körülbelül a felét fogadták be. A beterjesztett jogszabály az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozni fogja, az előkészítéstől kezdve a megtervezésen és kivitelezésen át a működtetésig és fenntartásig.
Lázár János szerint a javaslat patrióta, szigorú és korszerű. A cél, hogy a polgári jó ízlést tükröző állami beruházási rend jöjjön létre, amely figyelembe veszi a helyi hagyományokat, tiszteletben tartja az épített környezetet, valamint az építészeti örökség megőrzésére törekszik. Az állami beruházáspolitika szem előtt tartja a fenntarthatóságot, a fejlesztéseket elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások támogatásával, minimális költségek és minimális környezetterhelés mellett kívánják megvalósítani. Mint mondta, kevesebből kell többet építeni, mivel az ország fejlesztését a következő évben az eddigieknél rosszabb forráskörnyezetben szükséges végrehajtani. A jogszabály alapelvei közé tartozik, hogy minden joganyagot tiszteletben kell tartani, ami az építészetre, településképre, önkormányzatokkal való együttműködésre vonatkozik.
Létrejön egy állami építési beruházási keretprogram, amely 2035-ig tartalmazza az összes tervezett beruházást, ehhez minden minisztériumnak kötelessége lesz 10 évre előre egy beruházási, fejlesztési listát összeállítani. Ami ezen nem szerepel, az nem valósulhat meg – nyomatékosította a miniszter. Kifejtette, hogy „svábosabb" lesz az építkezés, a jusson is, maradjon is elve fog érvényesülni. Az állami beruházási keretprogram nyilvános lesz, Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot állítanak fel. Kifejezett cél, hogy csak kiviteli tervvel és már lefolytatott engedélyeztetési eljárással lehessen állami beruházást indítani. Új közbeszerzési szabályok is életbe lépnek, egy közbeszerzésnél legalább két érvényes ajánlatra lesz szükség.
A tárcavezető kiemelte, hogy szeretné, ha már a tavaszi ülésszakban elfogadásra kerülne a törvény. Hangsúlyozta, hogy az állami beruházások döntő jelentőségűek az ország építésében, 2010 óta 28 ezer milliárd forintnyi állami beruházás valósult meg, minden harmadik beruházás állami beruházás volt.
A beruházási kerettörvény parlamenti ismertetőjét Lázár János közösségi oldalán élőben követhették az érdeklődők, az alábbi videón visszanézhető.
12:27
A törvénytervezet több sebből is vérzik. Keveregnek benne az eljárásjogi és a szakmai szabályok. Valaki azt mondta, egy vitában, hogy törvénytervezetnek magasabb szempontoknak is meg kell felelni. Nos mi a magasabb szempont, mint hogy szakmailag a (világ jobb helyein már bevált) korszerű rendszert hozzon létre. A minisztérium minden jogod elvesz az igazai projekttulajosoktól. Mifelénk úgy mondanák sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Ezen kívül még minden projekt legalább létszer, vagy háromszor meg fogja járni a kormányt, azon kívül, hogy a miniszter annyi kivétel tételre jogosult, mintha nem is lenne törvény, vagy rá aztán nem is vonatkozik. És a szakma, sajnos hallgat! Vagy éppen a javító szándékú hozzászólásokat söpörték le az asztalról. Ui. Most jelent meg a minisztérium és június másodikáig észrevételezhető műemléki kastélyok és egyéb létesítmények hitbizományba adásának törvénytervezete. E szerint az ingyenes vagyonkezelésbe adás természetes személyeknek akár 99 évre is megtörténhet! Nem is tudtam, hogy így megugrott Magyarországon az átlagéletkor.
11:12
A mai percenként változó világban 10 éves tervet készíteni utópia. Az 1 éves költségvetés számait is folyamatosan át kell írni. Korábban, sokkal lassabban változó tervgazdálkodásban a 3 és 5 éves tervek is füstbe mentek. Az elképzelés teljesen abszurd, hogy tudjuk előre 5-6-7-10 évre , hogy mire lesz szükség, hogy változik a társadalom stb.