Egyéb cikkek

"Komárom, Csillag Erőd Nemzetközi Művészeti Központ” tervpályázat

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

Egyéb cikkek

"Komárom, Csillag Erőd Nemzetközi Művészeti Központ” tervpályázat

2007.09.14. 07:49

Díjazásban nem részesült 8. sz. pályaművezető tervező: Bruckner Csilla építész, társtervező: Frikker Zsolt építész,

Díjazásban nem részesült 8. sz. pályamű
Építészet:
vezető tervező: Bruckner Csilla építész,
társtervező: Frikker Zsolt építész,
munkatárs: Tóth Zoltán építész
Szakági tervezők:
statikus tervező: Markovits Péter okl.szerkezetépítő mérnök - MTM Mérnöki Iroda
Gépész tervező: Hucker Csaba épületgépész mérnök - HÉT Tervezőiroda
Villamos tervező: Tóth Zoltán villamos vezető tervező - T-ZEUS Mérnöki Szolgáltató BT.
Táj- és kertépítész: Buella Mónika táj- és kerttervező - Tájrajz Bt.


1/7

2/7

3/7

4/7

5/7

6/7


Leírás:
A komáromi erődrendszerhez tartozó Csillag Erőd a három másikhoz hasonlóan nagyon erős építészeti karakterű. Az ide tervezett nemzetközi művészeti központ helyszükséglete az erőd területének töredéke, mégis, hasonlóan erős színként kell megjelenjen az összképben, a műemléki érdekek érvényre jutása mellett.
Koncepciónk: az északi oldalon a „nem kellően erősített" falakat továbbépítjük, az erődöt modern épületekkel egészítjük ki, melyek illeszkednek a hadiépítészeti karakteréhez.
Az erőd épületének belsejében és a külső udvarán viszont csak minimális beavatkozásokat végzünk. Domináns kell maradjon a beépítetlen, gyeppel borított rézsű.
Az érkezés fő iránya a jelenlegi, északi bejárat. A fogadóépület tulajdonképpen egy láthatatlan „falvastagodás", ezen keresztül lépünk be az erőd udvarára. A művésztelep szállásépületei, a menza és a közösségi helyiségek egy része az északi erődfal mellett épülő két kétszintes épülettömbben kapnak helyet. Ezek az erőd udvarához kapcsolódóan, de attól el is zárhatóan, a fal mellett hagyott udvarra nyílnak meg. A felső szintek kívülre ablaktalan homlokzati felületet mutatnak. A három új északi épület fedése zöldtető, az erőd tetejéről nézve megjelenésük a műemlék épületekével rokon.
A központi erődépületben megjelenő új építészeti elemek a kortárs művészet jellegét idézik, vagy nagyon kevéssé látszanak. Ahol lehetséges a későbbi használókra, a „residence house"-ban alkotókra bízni az utolsó simításokat, ott rájuk hagyatkozunk. A Csillag Erődben helyet lehet biztosítani minden, a belvárosi tetőtéri műteremlakásokból kiszoruló szokatlan művészeti ágnak, bár természetesen a hagyományos műfajok sem zárhatók ki. Alkothatnak itt fémhulladékból dolgozó szobrászok, performansz-művészek, land-artosok, mintha csak egy szabad szellemű képzőművészeti felsőoktatási intézmény kertjében lennénk.
A déli oldalon új rendezvénybejáratot nyitunk, és a hadtörténetileg értékesnek mondható bástyákat nem építjük be. Fontosnak tarjuk a bemutatásukat, mert alig maradt ilyen Európában, és nagyon jól felhasználhatók szabadtéri színielőadások, koncertek megtartására. A külső udvarban elszórva műtermeket helyezünk el, ezek ácsolt jellegű, átalakítható építmények.

Bruckner Csilla építész


Bírálat:
A terv viszonylag kevéssé sérti a meglévő struktúrákat. A rendelkezésre álló tereket túlzottan kihasználja.
Vitatható: A kétszintes új épületek nem igazodnak vizuálisan az erőd léptékéhez.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk