Közélet, hírek

Kopogtat a kortárs – Hol tartunk most Notre-Dame ügyben?

1/3

A jövő örömmel szemezget majd a Notre-Dame tetejének újrahasznosításáról szóló szarkasztikus tervekből. A képen az UMA iroda ötlete látható. Forrás: www.u-m-a.se

?>
A jövő örömmel szemezget majd a Notre-Dame tetejének újrahasznosításáról szóló szarkasztikus tervekből. A képen az UMA iroda ötlete látható. Forrás: www.u-m-a.se
?>
Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Levrier Guillaume
?>
Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Arthur Weidmann
1/3

A jövő örömmel szemezget majd a Notre-Dame tetejének újrahasznosításáról szóló szarkasztikus tervekből. A képen az UMA iroda ötlete látható. Forrás: www.u-m-a.se

Kopogtat a kortárs – Hol tartunk most Notre-Dame ügyben?
Közélet, hírek

Kopogtat a kortárs – Hol tartunk most Notre-Dame ügyben?

2021.12.29. 16:23

Eltelt három év, de folyamatosan új kérdések és meglepetések bukkannak fel a felújítás körül: lesz-e elég szakember a rekonstrukcióhoz, lehet-e anyagában is autentikus az 1:1-es visszaépítés, mi a helyzet a tetőzet méhpopulációjával és beférkőzhet-e mégis a 21. század a felújítás terveibe? Lapszemle az elmúlt időszak eseményeiről.

Miután tavaly sikerült felszabadítani a leégett és elolvadt állványzat veszélyes elemeit, valamint a pandémia helyzete is megengedőbb lett a felújítási munkálatok megkezdésével, teljes gőzerővel folytak a munkálatok, amelyeket a kezdeti kortárs célkitűzések után végül a tűz előtti állapotnak megfelelően fognak folytatni. Úgy tűnt hát, hogy a viták után a döntést béke követi, egészen idén december első hetéig, amikor több médiumban is napvilágot látott a hír, hogy a franciaországi Nemzeti Örökségi és Építészeti Bizottság jóváhagyta a helyi egyházmegye belsőépítészetre vonatkozó átalakítási terveit. 


 

Emmanuel Macron elnök kezdetben kortárs ráépítést kezdeményezett, ám 2020. júliusában Philippe Villeneuve főépítész egy háromezer oldalas tervet mutatott be a tetőszerkezet és a huszártorony felújítására, amelyet egy négyórás ülés után az illetékes testület egyhangúlag elfogadott, Macron pedig júliusban bejelentette hivatalosan is, hogy e terveknek megfelelően a historizáló visszaépítést kivitelezik. A terveket még nem láthattuk, de felmerül a kérdés, hogy tényleg pontos lesz-e a visszaépítés. Kérdés például az autentikus anyag kérdése, elvégre a régi struktúra rengeteg ólmot tartalmazott. A ma már tiltott építőanyag leégésének köszönhetően mintegy 400 tonna mérgező anyag került cca 50 km-es körzetbe a katedrális körül, melynek szükséges vészhelyzeti figyelmeztetései sem történtek meg a BBC szerint.

Sőt, a szennyeződésnek egészen különleges megnyilvánulásai is voltak. A The NY Times tavaly nyári cikkében hívta fel egy tanulmányra a figyelmet, amely a környék mézeinek ólomtartalmáról adott híradást. Egyébként magának a Notre-Dame-székesegyháznak is van egy saját méhpopulációja, amely csodával határos módon túlélte a tüzet. A fészkek a katedrálishoz délen csatlakozó sekrestye tetőzetén voltak, a főhajó tetőtömege alatt mintegy 30 méterrel. Gondozójuk bevallása szerint az eset olyannyira nem rázta meg a populáció lelkivilágát, hogy már a tüzet követő hónapokban 66 kg mézet termeltek, amelyet sajnos szintén tovább kellett küldeni vizsgálatokra az ólomtartalom miatt. Kérdés, hogy egy ilyen tragédia után érdemes-e hát ugyanabból az anyagból megépíteni Viollet-le-Duc művét és ha nem, lehet-e tényleg hiteles a visszaépítés pusztán formai szemontból?  A rekonstrukció másik negatív környezeti hatása, hogy idén áprilisban 1000 tölgyfát vágtak ki 200 francia erdőből, hogy a régi megoldás köszönhessen vissza a tetőzeten.

Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Levrier Guillaume
2/3
Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Levrier Guillaume

További kihívás a szakemberi gárda, elvégre egészen specifikus munkáról van szó, több száz éves mesterségeket kell újratanulni a régi technológiák, formák és szerkezetek visszaépítéséhez. Jean-Claude Bellanger, a Les Compagnons du Devoir egyesület főtitkára az Afar cikke szerint úgy nyilatkozott, hogy majd egy évtizedet vehet igénybe az oktatás és majd 400 új szakemberre lenne szükség a valóban hiteles munkához. Ehhez képest Macron célkitűzése, hogy a helyreállításnak el kell készülnie a 2024-es párizsi Olimpiáig. A szakemberek 15-20 évet mondanak a teljes visszaépítésre, de 2024-re "gyülekezni" már szerintük is lehet majd templomban - írja az AP News.

A kortárs azonban csak be akar férkőzni a falak közé. Ahogy az Archdaily is tudósított róla: igazából olyan 20-21. századi munkák kerülnének az beltérbe, amelyek amúgy is a Notre-Dame gyűjteményének részét képezik. Patrick Chauvet, a katedrális rektora szerint többek között Ernest Pignon-Ernest és a "pókasszony" Louise Bourgeois alkotásai is részét képezhetik majd a középkori enteriőrnek. A bejelentésre idén december 7-én mintegy 100 közéleti személyiség írt alá egy nyílt levelet, amelyet a Le Figaro hasábjain tették közzé az alábbi címmel – A párizsi Notre-Dame: amit a tűz megkímélt, azt az egyházmegye pusztítja el?

A jövő örömmel szemezget majd a Notre-Dame tetejének újrahasznosításáról szóló szarkasztikus tervekből. A képen az UMA iroda ötlete látható. Forrás: www.u-m-a.se
1/3
A jövő örömmel szemezget majd a Notre-Dame tetejének újrahasznosításáról szóló szarkasztikus tervekből. A képen az UMA iroda ötlete látható. Forrás: www.u-m-a.se

A Nemzeti Örökségi és Építészeti Bizottsághoz benyújtott kérelem a műalkotások mellett több gyóntatószék eltávolítását is indítványozta, eleinte padok eltávolításával együtt a katedrális útvonalainak felszabadítására. A The NY Times cikke szerint így az évi 12 millió látogató végre nem az oldalsó bejáratokon, hanem a központi kapun léphetne majd be a katedrálisba. Gilles Drouin, a párizsi Liturgikus Intézet vezetője  lényegében egy nagyközönség számára megtervezett új nyomvanalat akar létrehozni, melynek mentén modern műalkotások, sőt, bibliai jelenetek látványos fényjáték vetítései is látványosságot jelentenek majd. Az ötlettel nem mindenki ért egyet, itthon a vasarnap.hu portál írt nagy összefoglaló cikket a The Telegraph kritikájáról, mely szerint tény, hogy ez a megközelítés egy figyelemfelkeltő "kalandtúrát" hoz majd létre olyanok számára is, akik nem feltétlenül hívők, viszont mindez a katedrális eredeti rendeltetésében hoz majd drasztikus változásokat, főként liturgiai szempontból. Hivatalos látványterveket még nem láttunk a sajtóban, több lap azonban már publikálta, hogy Drouin egy konferencián mutatta meg elképzeléseit, ami fel is került a Youtube-ra:
 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk