Közélet, hírek

Notre-Dame – rohamtempójú helreállítás és súlyos ólomszennyezés

1/1

A huszártorony ledőlésének pillanata (Forrás: AFP)

Hirdetés
?>
A huszártorony ledőlésének pillanata (Forrás: AFP)
1/1

A huszártorony ledőlésének pillanata (Forrás: AFP)

Notre-Dame – rohamtempójú helreállítás és súlyos ólomszennyezés
Közélet, hírek

Notre-Dame – rohamtempójú helreállítás és súlyos ólomszennyezés

2019.07.19. 09:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

A francia képviselőház elfogadta a székesegyház helyreállításáról szóló törvényt, amely úgy számol, hogy öt éven belül helyreállítják a székesegyházat. Eközben egy francia tényfeltáró portál szerint a tűzeset után a szokásosnál akár hétszázszor is magasabb volt az ólomkoncetráció, amely tízszerese a riasztási küszöbértéknek. A szennyezésről az a mintegy 400 tonna ólom tehet, amely a Notre-Dame leégett tetőszerkezetébe volt beépítéve. Az alpolgármester szerint nincs egészségügyi kockázat. 

Az áprilisban leégett székesegyház tetőszerkezete mintegy 400 tonna ólmot tartalmazott, többek között annak a huszártoronynak a borításaként, ahonnét a tűz indult. A huszártorony szobrait nem sokkal a tűzvész előtt szállították el a felujítási munkálatok idejére. A XIX. századi helyreállításról – amelyet a tűzvész a legnagyobb mértékben érintett – szóló cikkünkben megemlékeztünk róla, hogy a munkálatok megkezdésekor Philippe Villeneuve, a történelmi műemlékek főépítésze is beszámolt az ólomburkolat igen rossz állapotáró, valamint arról, hogy a torony nem esett át felújításon 1935 óta. Mint ismert, a tűz elsősorban a tetőszerkezetet érintett, a kár azonban így is felbecsülhetetlen.

A Mediapart nevű tényfeltáró portál értesülése szerint az ólomkoncentráció tízszerese volt a riasztási küszöbértéknek (70 mikrogramm négyzetméterenként) a székesegyházhoz közeli iskolában a katasztrófa utánés azzal vádolja a fővárosi önkormányzatot, hogy "a környékbeli helyeket nem takarítatta ki alaposan". Emmanuel Grégoire párizsi alpolgármester azonban úgy nyilatkozott erről, hogy „a  határérték egy intézmény bezáráshoz négyzetméterenként ezer mikrogramm, mert ez az egyetlen törvényes határérték, ami létezik". A Mediapart viszont úgy véli, hogy a négyzetméterenként ezer mikrogrammos határérték a kibocsátás helyszínére vonatkozik, míg a négyzetmétenkénti 70 mikrogrammos riasztási küszöb vonatkozik azokra a helyekre, ahol emberek tartózkodnak, s ennek elérése azonnali alapos takarítást követel. 

Ahogy korábban megírtuk, a francia szenátus elfogadta a kormány törvényjavaslatát a Notre-Dame helyreálíltásáról, amelynek értelmében a tűzeset előtti állapotot kell visszaállítani. Emmanuel Macron már a tűzeset másnapján jelezte: öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli, ennél hosszabb időre lesz szükség. "A legnehezebb még hátravan. Meg kell erősíteni a székesegyházat, aztán pedig felújítani" - mondta a képviselők előtti vitában Franck Riester kulturális miniszter. Az ellenzék, jóllehet támogatja a nemzeti jelképnek számító katedrális újjáépítését, feleslegesnek tartotta, hogy a kormány rendkívüli törvényben engedélyezze az örökségvédelmi és a környezetvédelmi szabályok áthágását annak érdekében, hogy a helyreállítás minél hamarabb megvalósuljon.

ÉF-MTI

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk