/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Helyek

Közösségi élet a Nagysziklán

1/11

Gauder Péter bevezet

?>
Gauder Péter bevezet
?>
Ikvai-Szabó Imre
?>
Ikvai-Szabó Imre beszél
?>
Beleznay Éva
?>
Kristin Faurest
?>
S. Bitskey Kata
?>
Molnár László
?>
Baross Pál
?>
Molnár László expozét tart
?>
a hallgatóság
?>
1/11

Gauder Péter bevezet

Közösségi élet a Nagysziklán
Helyek

Közösségi élet a Nagysziklán

2008.01.21. 12:22

"Budapest főtere- milyen lesz, kinek épül?" Tudósítás a Városházi beszélgetések január 16-ai szeánszának embert próbáló három órájáról.

Hiába a sarokban álló Európa-zászló, az újjáélesztett Városházi beszélgetések január 16-ai összejövetelén nem érezhette úgy az ember, hogy Európában ül. Úgy értve, hogy Európa bizonyos értelmezések szerint komoly hely, ahol van perspektíva, van pozitív értékrend, van tétje a dolgoknak, profizmus van, előrelátás és felelősség, együttműködés, értelmes cselekvés és termékeny vita. Ezeket mind nem sikerült megidézni a Városháza Nagytermében, ahol a Városháza Fórum projekt került terítékre.

A markáns vízió és meggyőző fejlesztési koncepció, illetve stratégia nélkül vegetáló főváros hivatalos „szívében", a sokszorosan hitelét vesztett városvezetés oroszlánbarlangjában beszélgetni a Belváros küszöbön álló felvirágoztatásáról, az minimum időpocsékolás.

Főleg, ha a felszólalások olyan kevés konkrétumot tartalmaznak, mint ezen a délutánon. Túlnyomórészt egy közepesre sikerült TDK szintjének megfelelő prezentációkat kapott a közönség: trivialitások, semmitmondó általánosságok, közhelygyűjtemény az élhető városról, körülbelül ez a három óra mérlege. A beszélgetést Budapest főtere – milyen lesz, kinek épül? címmel hirdették meg, de a szabványos ködösítéstől eltekintve (remek lesz és nekünk épül) nem kaptunk választ a címben megfogalmazott kérdésekre.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes simogató baritonján, ékesszóló körmondatokban beszélt mellé: a bürokrácia háttérbe szorítását, Budapest sokszínű kultúráját és ennek köztérigényét emlegette, „rendkívül magas minőségű építészetet" ígért a Belváros felpezsdítése kapcsán, és természetesen méltatta a városvezetés érdemeit is, majd átadta a szót a szakembereknek.

Beleznay Éva főépítész a Kiskörúton belüli terület illetve külön a Városháza-tömb megcsinálásáról beszélt. Utóbbiról annyi tudható, hogy a Budapest szíve ötletpályázat tanulságait felhasználva január végén nemzetközi tervpályázatot írnak ki rá. Ami a nagyobb léptékű munkarészt illeti, az három részre tagolódik, úgymint (1) maga a Kiskörút és a József Attila utca a rájuk fűződő terekkel, négyes metróval, Városháza Fórummal, aztán (2) a Szabadság tértől a Kálvin térig nyúló „új főutca" és (3) a pesti Duna-korzó a „hídfő-terekkel". Ebben a rendszerben külön operatív egységet képez a Kossuth Lajos utca ráncba szedése, az elhangzottak alapján ezt inkább forgalomtechnikai problémának tekintik az illetékesek.

A Városháza Fórum „programcsomagot" a főépítész olyan fejlesztésként jellemezte, ahol nem a profit a fő cél, hanem a „funkciók szinergiája", illetve a tényleges megvalósíthatóság. Ide huszonnégy órás működést, hivatalokat, irodákat, kulturális és üzleti funkciókat szánnak, és arra számítanak, hogy az egyensúlyi összetétel pozitív hatása kisugárzik a szomszédos városrészekre.

Eltekintve attól, hogy mindezt hallottuk már így vagy úgy, és hogy egy közberuházással szemben eleve alapkövetelmény lenne a profit-maximalizálás elvetése, az itt a legnagyobb probléma, hogy az elképzelések nem illeszkednek egy nagyobb léptékű koncepcióba, mert ilyen koncepció nincs és enélkül kérdéses a projekt értelme. Ami a finanszírozási kérdéseket illeti, természetesen az EU és a PPP jelenti a megoldást (varázsige-szerűen kell ismételgetni).


Gauder Péter bevezet
1/11
Gauder Péter bevezet

Ikvai-Szabó Imre
2/11
Ikvai-Szabó Imre

Ikvai-Szabó Imre beszél
3/11
Ikvai-Szabó Imre beszél

Beleznay Éva
4/11
Beleznay Éva



Néhány negatív és pozitív példát mutatott közterekre Kristin Faurest (Artemisia) tájépítész, felsorolásából nagyjából annyi derült ki, hogy például a kevesebb autó és a szélesebb járdák pozitív hatással vannak a városi terek élhetőségére.

S. Bitskey Kata (Ecorys) ismertette a beruházás előkészítésének és megalapozásának folyamatát, ez valószínűleg megfelelt a hasonló beruházások előkészítése és megalapozása során követendő protokollnak.

Egyedül Molnár László (FŐMTERV) közlekedéstervező felszólalása rugaszkodott el a tanulmányi-verseny-szerű ötölés-hatolástól, amikor világosan elmondta, hogy a Belváros közlekedési problémáinak megoldását két nagyon egyszerű kérdés köré lehet csoportosítani: az átmenő forgalom megszüntetése az egyik, a parkolás megoldása a másik. Meglehet, hogy a szakemberek számára ebben sem volt semmi új, de legalább konkrét számokkal támasztotta alá amúgy is konkrét mondandóját.

A Kossuth Lajos utcai áldatlan állapotok felszámolására a forgalom föld alá vitelének lehetőségét vetette fel, és nemzetközi példákkal illusztrálta, hogy megvalósítható a nem autómentes, de csökkentett, csillapított, szabályozott forgalmú város, ahol az „elérhetőség" nem megy a „levegőhöz jutás" rovására.

Saját bevallása szerint nem készült előadással Baross Pál (ING Ingatlan), talán ezért is volt nehezen követhető, amit mondott. Szavaiból az mindenesetre kiderült, hogy szerinte itt ugyanaz a kulcskérdés, mint a néhai Kormányzati Negyednél, ahol a terület feltárása jóval drágább lett volna, mint amennyi anyagi haszon az „egydimenziós" hasznosításból várható volt. Szerinte ugyanakkor kedvezően befolyásolná ezt a mérleget lakásfunkciók bevonása a projektbe.


Kristin Faurest
5/11
Kristin Faurest

S. Bitskey Kata
6/11
S. Bitskey Kata

Molnár László
7/11
Molnár László

Baross Pál
8/11
Baross Pál

Molnár László expozét tart
9/11
Molnár László expozét tart

a hallgatóság
10/11
a hallgatóság


 

Az előadásokat a közönséggel folytatott párbeszéd követte, a főpolgármester-helyettes nélkül. Az adott kontextusban furcsán festett Orosz Csaba (BME Közlekedésmérnöki Kar, Út- és vasútépítési tanszék) álláspontja, tudniillik a motorizált idegenforgalmat vette védelmébe, olyan rétegre utalva, amelynek drága az ideje, de a buszos városnézés hatására esetleg visszajön később üzletelni. Hozzászólásában azt mondta, „nem az a város, hogy gyaloglunk".

Felhívta a figyelmet a beavatkozások megfelelő előkészítésének fontosságára, ami szerinte azt is jelenti, hogy első körben több lehetséges változatot futtatnak párhuzamosan.

Egyedül Éva M. Amichay két hozzászólása képviselte a lényeges pontokat érintő, érdemi vitát, bár nem akadt ellenfele. Nehéz volt nem egyetérteni vele, amikor azt mondta, hogy itt ötven éves koncepciók mentén zajlik a városfejlesztés, amit az is elárul, hogy a kivetítőn az önellentmondást jelentő „metropolisz főtere" kifejezés olvasható. Mint mondta, szégyelli magát, hogy „ezen izmozunk", és „ezen a szűk körön belül mozgunk", holott a város egésze sokkal súlyosabb, alapvető működési problémákkal küzd, úgymint a külső területek leszakadása stb.

Szerinte nem kell a Városháza mögötti területen építeni, elég lenne megnyitni a közönség előtt „az úrelvtársak" jelenlegi parkolóját is, és megoldani a terület infrastrukturális problémáit. Úgy vélte, hogy a városlakók elutasító álláspontja ennek a területnek a beépítésével kapcsolatban túlmutat a konkrét témán. Az itt megfogalmazott „nem" az Expóval kezdődő – folyamatos, következmények nélküli – kudarc-sorozatnak is szól, a közpénz eltékozlásának, és a polgárok következetes kihagyásának a városukat illető döntésekből.

Nem könnyű eldönteni, mi volt és kinek szólt a Városházi beszélgetések január 16-án. Nem volt sem lakossági fórum, sem szakmai vita, sem sajtótájékoztató. Kizárásos alapon tehát kurkászással lehetett dolgunk, a magyar közélet elterjedt műfajával. És a jelenlévők közötti társadalmi kötelékek ápolása mindig megér egy ilyen agytöppesztő szerda délutánt.

szöveg: Török Tamás; kép: Mészáros Judit és Török Tamás

Vélemények (2)
kemtam
2008.01.21.
13:40

Ott se voltam, mégis tudtam... Ötöst kapok, leülhetek?

És még én pironkodtam, hogy nem tudtam ott lenni... Nevecccséges!

EMA
2008.01.21.
19:54

@kemtam: De nekem hiányoztál!:)

Hiányzott, hogy mások is vegyék a fáradtságot, és hallassák a hangjukat - egyedül nem megy, tudjátok!

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk