„Mi legyen az Óbudai-sziget?” – Pont kerülhet a zavaros történet végére

Hajógyár, Szuperkoncert, fiatalok napja, fesztivál, gátépítés, kutyafuttató, park: funkcióját, sorsát vagy akár múltját tekintve mindenki máshogy gondol az Óbudai-szigetre. Több elképzelés, eltérő szempontok alapján készült koncepciók és különböző lokális mozgalmak után, most az Óbudai-sziget jövőképét a környékbeliekkel, illetve a látogatókkal együtt dolgozná ki a Fővárosi Önkormányzat szakértői csapata. Ehhez kapcsolódóan cikkünkben röviden összefoglaljuk a sziget történetének néhány kiemelkedő mérföldkövét, kitekintve az utóbbi év legfontosabb eseményeire.

Hazánkban Széchényi Istvánnak köszönhetően az 1830-as évektől terjedt el a hajózás a Dunán, ekkortól volt napirenden a folyószabályozás ügye is, valamint a gőzhajó gyártás is. A gróf először 1833-ban tett javaslatot a Társaságnak az Óbudai-sziget ilyen jellegű hasznosítására. Az Óbudai-szigeten 1835-36-ban épültek fel a Hajógyár első épületei. Ettől kezdve a gyár fejlődése sokáig töretlen volt.

Az 1840-es évek közepén már több mint háromszázan dolgoztak az üzemben, és már nemcsak gőzhajók építésével, javításával, hanem egyéb vízijárművek készítésével is foglalkoztak, lecserélve a gyárnak otthont adó faszerkezeteket újabb kőépületekre. Az 1838-as jeges árvíz súlyos károkat okozott a Hajógyárban, több faépület összedőlt, a raktározott faanyag megsemmisült és a terület víz alá került. Ezt követően a későbbi pusztításokat megelőzve egy védőgátat építettek a Kis- és a Nagy-sziget közötti területre, majd nem sokkal később összekötötték feltöltéssel a két különálló földdarabot, ekkor nyerte el a sziget ma is ismert formáját.

Az Óbudai Hajógyár 1847-re az ország legnagyobb ipari társaságává vált. A gyár nyitástól kezdve 1900-ig töretlenül fejlődött, a foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedett, a századfordulón 1700 embernek adott munkát. Az Óbudai Hajógyár XX. századi történetét sajnos számos nehéz és viharos szakasz jellemezte, a II. világháborúban pedig kiemelt hadiüzemként bombázások célpontjává vált.

A ´60-as években országosan kiemelt ipari létesítménynek számított, annak ellenére, hogy a hazai hajógyártás több átszervezésen esett át, amelynek végső állomásaként a Ganz Vállalatcsoporthoz került. Az 1970-es évektől a megrendélések száma fokozatosan csökkent, utolsóként a Széchenyi nevű jégtörőt bocsátották itt vízre 1988 nyarán. Az egykori gyárépületekből csupán néhány maradt fenn, a többit lebontották.

Budapest egyesítésének 100. évfordulójához kapcsolódóan az Óbudai-sziget nagyobbik részét parkosították 1972-ben és elnevezték Május 9. parknak, ám a sziget hasznosításánának problémája a gyár bezárása óta foglalkoztatja a fővárost. Jelenleg leginkább a hazai kulturális élet egyik jelentős színtereként vált ismertté a terület, ahol 1993 óta megrendezik a Sziget fesztivált. Ezen kívül itt működik a G4S Honvéd Kajak-Kenu Szakosztálya, illetve a hétköznapokat tekintve a parkosításnak köszönhetően a családosok, kutyások kedvelt úticéljává vált a sziget.

A tavalyi évben nagy port kavart, amikor a kormány döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. Egy olyan védműrendszer kialakítását tervezték, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. Ez alapján a Népszava írása szerint az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket, egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók.

„Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig" - fogalmaztak.

A terv komoly tiltakozást váltott ki, mivel a kivitelezés miatt sok fát kivágtak volna. Juliusban az Óbudai Kutyások Egyesülete és a Hajógyári Kutyások közössége demonstrációt szervezett a területre, majd a WWF Magyarország petíciót indított az akkori információk szerint körülbelül 8,6 hektárnyi erdő kivágásával járó beruházás ellen. Ezt követően több hónapnyi találgatás után szeptemberben az Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét.

A terület sorsa azonban továbbra is aktuális téma, ezért most a Fővárosi Önkormányzat szakértői a környékbeliekkel és a sziget látogatóival együtt szeretnék végiggondolni, hogy hogyan lehetne jobb az Óbudai-sziget. Ahogy a kiírásban fogalmaznak arról már az évek során sok szó esett, hogy mi ne legyen a szigeten, ezért most olyan kérdésekre keresik a választ, amik rendezhetik a problémákat. Például, hogy milyen zavaró funkciók vannak a területen, illetve, hogy szükség lenne-e a jobb megközelítésre. A felhívás szerint alábbi linken található űrlap kitöltésével bárki kifejtheti a véleményét március 31-ig, hogy a jövőképet szemlélve végül „Mi legyen az Óbudai-sziget?".

Forrás: Óbudai Anziksz, Budapest Városháza