| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok

1/2

Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum

Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, pályaterv, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum

Hirdetés
?>
Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum
?>
Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, pályaterv, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum
1/2

Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum

Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, pályaterv, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum

Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok
Programok

Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok

2023.12.19. 17:09

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lajta Béla

Cég, szervezet:
Kiscelli Múzeum

Helyszín:
BTM - Kiscelli Múzeum, Budapest, Kiscelli u. 108, 1037

Esemény kezdete:
2023.12.20. 10:00
Esemény vége:
2024.04.28. 18:00

A városegyesítés évében Pesten született Lajta Béla a 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt. Munkássága hidat képezett a századvég lechneri szecessziójától az első világháború utáni art decóhoz és modernizmushoz. A Kiscelli Múzeum kiállításán az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület keletkezését és átalakulásait kívánják a látogatók elé tárni kétszáznál több műtárgy, valamint képanimációk és videók segítségével.

A városegyesítés évében Pesten született Lajta Béla a 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt. Nemcsak azért, mert ez főbb alkotásainak helyszíne, hanem azért is, mert ő a kulturálisan nagykorúvá váló magyar főváros korszerű, öntudatos építészeti megjelenését kereste. 

Kevesebb mint két évtizedes pályája során folyamatosan megújuló, ugyanakkor igen erős belső logikával rendelkező életművet hozott létre. Az európai építészet aktuális eredményeit és az újonnan feltárt hazai népművészeti motívumokat egyaránt szervesen építette be műveibe. Építészete hidat képezett a századvég lechneri szecessziójától az első világháború utáni art decóhoz és modernizmushoz. 

Alkotásainak jelentőségét már kortársai felismerték, és azok az 1920-as évek végére a magyar művészettörténeti kánon részévé váltak. A hivatalos elismerés azonban nem jelentette azt, hogy műveit a maguk anyagi valójában is megbecsülte, jó karban tartotta volna az utókor. Lajta épületeinek sorsa rendkívül változatos és egyben tanulságos volt. A lassú enyészetre, a barbár pusztításra és az értő megújításra egyaránt kínálnak példát – sajnos az utóbbira viszonylag keveset. 

Évfordulós kiállításunkon az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület keletkezését és átalakulásait kívánjuk a látogatók elé tárni kétszáznál több műtárgy, valamint képanimációk és videók segítségével. A nem kis részben először kiállításra kerülő tárgyak közt az építészeti tervek és fotók mellett olyan kuriózumok is találhatók, mint a Rózsavölgyi-háznak nevezett Szervita téri épület eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüvegdíszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje. 

Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum
1/2
Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, 1911 – fotó: Fáryné Szalatnyay Judit | Kiscelli Múzeum

Programok:

A kiállításhoz kapcsolódóan kurátori és szubjektív vezetésekkel, városi sétákkal, biciklis túrákkal és egyéb szakmai programokkal várják a látogatókat.
Részletek hamarosan a múzeum honlapján és Facebook-oldalán.

A kiállítás megtekinthető: 2024. április 28-ig, hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig.

Kurátor: Csáki Tamás, művészettörténész, történész

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.