Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Szintézis és megújulás

1/15

Kockafejezet Bródy József és családja síremlékéről - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum

?>
Kockafejezet Bródy József és családja síremlékéről - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Salgótarján utcai temető kapuépülete, 1908 - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Bródy József és családja síremléke, 1908. Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Bródy József és családja síremléke, 2015. Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Kiss Tamás
?>
Kockafejezet Bródy József és családja síremlékéről - fotó: Kiss Tamás
?>
Síremlék részlet - fotó: Kiss Tamás
?>
Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Kiss Tamás
?>
Bródy József és családja síremléke, 2015. Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Kiss Tamás
?>
Mosósulyok Lajta Béla gyűjteményéből - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Lajta Béla portréja - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
A szertartási épület hátsó homlokzata, 1907-1908 - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Fotográfia Lajta Béla gyűjteményéből - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
?>
Lajta életútja - szerző: Kiss Tamás
?>
Bródy síremlék - szerző: Kiss Tamás
?>
Téralkotás - szerző: Kiss Tamás
1/15

Kockafejezet Bródy József és családja síremlékéről - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum

Szintézis és megújulás
Épületek/Örökség

Szintézis és megújulás

2018.01.23. 09:39

Cikkinfó

Szerzők:
Kiss Tamás

Építészek, alkotók:
Lajta Béla

Földrajzi hely:
Magyarország

145 éve született Lajta Béla, a magyar építészet fáradhatatlan útkeresője, korának kiemelkedő alakja. Pályafutása során épületek sokasága mellett, több mint 40 síremléket tervezett. Folytonos megújulást mutató pályájával megelőlegezi a későbbi építészeti korszakokat. Kiss Tamás írása. 

Lajta Béla, sz. Leitersdorfer Béla[1] 1873. január 23-án született Budapesten, Leitersdorfer Dávid jómódú hatgyermekes családjának negyedik gyermekeként. 1883 és 1891 között a fővárosi IV. kerületi főreáliskola tanulója volt, s már ekkor is fogékonyságot mutatott a művészetek iránt. Élénken vonzódott a színészethez, de végül 1891-től a budapesti Magyar Kir. József Műegyetem építészhallgatója lett. Egyetemi évei alatt a kor két neves építészét Hauszmann Alajost és Steindl Imrét is mesterei között tudhatta. Mindamellett már középiskolás éveitől kezdve nyomon követte Lechner Ödön munkásságát. Építész oklevelét 1895 őszén szerezte meg, a végzett hallgatók részére kiírt pályázaton 100 koronás pályadíjak egyikét nyerte el. Nem sokkal később, Hauszmann Alajos irodájában dolgozott.

Építész pályája elején mintegy öt évet felölelő tanulmányútra ment; Rómában építészettörténeti kutatásokat folytatott, Berlinben Alfred Messel, majd később Ernst von Ihne német építészek irodájában dolgozott. Mindezt követően Anglia, Franciaország, Spanyolország, Marokkó és –vélhetően – Szíria is szerepelt még úti céljai között. Valamennyi helyszínről rajzokkal, könyvekkel és fényképekkel tért haza. Hazatérését követően aktív közéleti személyiséggé vált: számos szervezet és bizottság tagja, alapító tagja, esetleg elnökeként szerepelt. Az ezt követő pályafutása során – mint ahogy Vámos Ferenc fogalmaz – „(…) csöndben telt élete az alkotómunka roppant erőfeszítéseiben." Rövid, ugyanakkor annál is gazdagabb, termékeny életútja, 1920-ban Bécsben bekövetkezett halálával ért véget.

 

Lajta Béla portréja - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
10/15
Lajta Béla portréja - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum

 

Lajta életútja - szerző: Kiss Tamás
13/15
Lajta életútja - szerző: Kiss Tamás

 

Lajta még pályája kezdetén, temetőkért felelős műszaki tanácsosként szoros kapcsolatba került a szakrális építészet funerális szegmensével; a temetők műszaki és építészeti felügyelete mellett megannyi síremlék tervezésére kapott felkérést. Ő tervezte 1904 és 1908 között budapesti Salgótarján utcai izraelita temető bejárati valamint szertartási épületét is. A sírművészetben rejlő lehetőségek alkalmat adtak Lajtának ifjúkori vágyai kibontakoztatására: szobrászati, képzőművészeti jellegű alkotások tervezésére. Életműve így két párhuzamos, folytonos fejlődést mutató szálon fut, e szálakon azonban koránt sem egyazon formanyelvben bontakozik ki építészete. Kevésbé ismert sírművészeti munkásságának egyik talán legizgalmasabb műve Bródy József és családja számára 1907-ben tervezett, Budapest, Salgótarjáni utcai izraelita temetőben álló síremlék.


Bródy József és családja síremléke, 1908. Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum
3/15
Bródy József és családja síremléke, 1908. Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető - fotó: Lajta Béla Virtuális Archívum



A sír kompozíciója két résztömegre bontható; a kőelemekből emelt hátfal és az annak támaszkodó imitatív kőszarkofág részre, és az ehhez csatlakozó íves oszlopgerendás szerkezetre. A csiszolt svéd gránit kőelemek nagyméretű, azonos léptékű, összhangban levő építőelemek. A temető szabályos szerkesztésű úthálózata ezen a helyszínen kitér a raszterből. A tompaszögben csatlakozó út mentén az építész kiváló érzékkel komponált síremlékével erényé kovácsolta a temető e gyengeségét. A pavilon jellegű építmény átmenet a centrális és axiális terek közt. Az oszlopok félköríves elhelyezkedése egyértelműen centrális hatást idéz elő, amely szándék a környező utakról nagyon jól érzékelhető. Ezt a centrális hatást segíti, hogy a kör alaprajzot meghiúsító hátfal határozottságát, a rajta levő áttörések és a változó síkok oldják.


Bródy síremlék - szerző: Kiss Tamás
14/15
Bródy síremlék - szerző: Kiss Tamás



A síremlék által határolt téren keresztül átlátások jönnek létre, s így a tér „többhéjúvá" válik. A fizikai helyünkből adódó „külső" térből tekintünk az oszlopok közt a „belső" síremlék által kiszakított térrészbe. Tekintetünkkel tovább haladva ismét a „külső" térben találjuk magunkat, de ezúttal már a síremlék túloldalán. Az effajta térélmény a hátfal irányába az ott levő szabálytalan alakú áttörések útján biztosított. A sír alapvető építészeti koncepciója a körtemplom, amely egyértelmű utalás az ókori görög tömegalakításra. Ezt erősíti, hogy Lajta Béla temetőkről írt saját írásában lejegyezte, hogy a görög téralakítást látja a legszakrálisabb vallási felfogásnak. További erősen klasszicizáló forma, hogy az oszlopok a görög dór oszloprendet követve, közvetlenül az alap-pódiumon állnak. További építészettörténeti párhuzam a kockafejezetek mibenléte; ez az architektonikus építészeti forma egyik legjellegzetesebb eleme a középkori keresztény romanikának. Jellegzetes, szecessziós hatásként jelenik meg a szabálytalan alakú áttört nyílás a hátfalon. A kockafejezetek síkmetszetein levő díszítések a népművészetben ismeretes fafaragás (pásztorfaragás) megjelenésével megegyező módon megmunkált kőfelületek. A középmezőben ősi, illetve népi eredetű és zsidó felekezeti formai szimbólumok variánsai láthatóak. Lajta a magyar folklór mellett, németországi útjai során is találkozhatott velük fachwerk épületek külső felületi faragványaiként. A hátfalon megjelenő boltöv kapuként is értelmezhető. Az alatta álló sztélé a legősibb zsidó sírok megjelenésére utalhat; amely párhuzamba hozható a sziklasírok bejárata elé helyezett kőtömbbel. A kapu szimbolikája nagyon beszédes, kultúrtörténeti szimbólumok egyik alapvető archetípusaként szolgál; e kontextusban leginkább átjáróként értelmezhető a földi világ és másvilág közt.

 

Téralkotás - szerző: Kiss Tamás
15/15
Téralkotás - szerző: Kiss Tamás



Lajta Béla e műve kiváló példája formanyelvének, hisz valamennyi alkotásában zseniális rátermettséggel szintetizálta az ősi kultúrák történeti építészetének nyelvezetét, a magyar formakincset, valamint a kortárs építészeti és szellemi irányzatok elemeit is; s így sajátságosan új szintetikus építészeti nyelvet alakított ki, hidat képezve a lechneri magyaros szecesszió és a modern építészet között.

 

Kiss Tamás

 


Források:

Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémia Kiadó, Budapest, 1970.

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Gerle János, Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013.

Lajta Béla Virtuális Archívum, szerk.: Csáki Tamás, http://www.lajtaarchiv.hu


[1] 1908-ban kérvényezte vezetéknevének megváltoztatását Lajtára

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk