Közélet, hírek
Lebontják a veszprémi Szent György-kápolna maradványait védő, 1960-as évekbeli szerkezetet
2022.02.09. 16:52
A Szent György-kápolna szabad ég alatt lévő maradványai fölé tervezett védőtető egy nagyobb telken helyezkedik el a Nagyszeminárium és a székesegyház épülete között, a telket nagyobb mértékben szeretnék ezentúl hasznosítani. Az 1960-61-ben épült betonszerkezet az akkori műemlékvédelem romkonzerválásának egyik ismert alkotása, kihasználhatósága azonban kérdéseket vet fel napjainkban.
A hír Lantos Edit eredeti, valamint Ferkai András bejegyzése után kezdett terjedni. Lantos Edit korábban a Veszprémi Szemlében részletes írásban is publikálta a védőtető értékeit. A Veszprémi Érsekség közösségi oldalán elérhető videóban már az építész kiléte nélkül felbukkantak az új látványtervek is, mely a romok köré immáron nem csak egy védőtetőt emelne, hanem a körülötte lévő szabad területet is hasznosítaná, fedhető, további funkciókban bővelkedő épületet prezentálnának tehát az EKF 2023 városaként.
1/4
Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.
Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.
A régi védőépületet Erdei Ferenc tervezte, aki itt főként a Velencei Charta elveit hasznosította, azaz a romokat egy modern megjelenésű vasbetonhéj alá rejtette, mely egyértelműen és progresszívan jelezte építésének korát, belül pedig az 1930-as évek óta, olasz minta alapján gyakran alkalmazott téglapódiumokon mutatták be a faragványokat. Arról az Erdei Ferencről van szó, aki egyébként ezzel ellentétben, 1964-ben a váraszói kápolnán már inkább az Athéni Charta visszafogottabb, de nem kevésbé narratív, inkább finomabb, időtállóbb kiegészítési megközelítését követte, persze figyelembe kell venni azt is ennek megfogalmazásakor, hogy a lépték más egy álló középkori épület és egy rom esetében.
2/4
Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala
Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala
A védeni kívánt maradványok és a védőtető a szeminárium és a székesegyház között helyezkedik el egy nagyobb telken, amit értelemszerűen hasznosítani akarnak, a romokat kiállítás keretében prezentálnák más funkciókkal is kiegészülve: kérdés, hogy ez milyen stílusban és milyen időtállósággal fog történni. A terveken egyébként nem látni Erdei Dezső Szent Imre szobrát sem, valamint a telek fáinak is nyoma vész. Lapunk ebben az ügyben felkereste a Veszprémi Érsekséget, az új tervekről ezek után részletesebben is célunk beszámolni.
10:45
Ez botrány!!! Mélységesen egyetértve Lantos Edit FB-bejegyzése minden mondatával, hozzátenném azoknak, akik előszeretettel használják a „szocmodern” és a „későmodern” skatulyázó és prekoncepciós megjelöléseket, azt javaslom, nézzék meg ezt a védőépületet, és gondolkodjanak el azon, hogy négy évvel a forradalom, és a sztálinista stílusdiktatúra után, a magyar építészet és építési kultúra már igenis felzárkózott a Nyugathoz, amelytől különben, nem mellesleg az a bizonyos vasfüggöny választotta el! Pleskovics Viola fenti soraihoz annyit, hogy véleményem szerint nem szerencsés a veszprémi Szent György kápolna-védőtetőt a váraszói templomrom helyreállításával ütköztetni, mivel ezek más műfajúak. Mintha a szimfóniát versenyeztetnénk az operával. Erdei Ferenc veszprémi és visegrádi(!) rom védőtetőinél ugyanúgy a műemlékvédelem nemzetközi szabályait követi, amikor – a romok konzerválása mellett – kontrasztosan és didaktikusan valami teljesen más formát és anyagot használ. A váraszói templom helyreállítása rekonstrukció vagy „anasztilószisz” volt, amennyiben az eredeti kőkvádereket új, megkülönböztetett anyagú falazatban – úsztatva – újra beépíti. Az „Athéni Charta” megnevezést, tudomásom szerint a CIAM 1933-as konferenciája záródokumentumaként szokás használni, és a „funkcionális város” volt a témája. – De mindenképpen köszönet a tudósításért!