Közélet, hírek

Lebontják a veszprémi Szent György-kápolna maradványait védő, 1960-as évekbeli szerkezetet

1/4

Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.

?>
Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.
?>
Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala
?>
Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala
?>
Kép forrása:  Merényi Ferenc, A magyar műemlékvédelem száz esztendeje, in: Építés-Építészettudomány, 1972/1-2.
1/4

Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.

Lebontják a veszprémi Szent György-kápolna maradványait védő, 1960-as évekbeli szerkezetet
Közélet, hírek

Lebontják a veszprémi Szent György-kápolna maradványait védő, 1960-as évekbeli szerkezetet

2022.02.09. 16:52

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Veszprém

Építészek, alkotók:
Erdei Ferenc

Címkék:
modern örökség, örökség

Vélemények:
1

A Szent György-kápolna szabad ég alatt lévő maradványai fölé tervezett védőtető egy nagyobb telken helyezkedik el a Nagyszeminárium és a székesegyház épülete között, a telket nagyobb mértékben szeretnék ezentúl hasznosítani. Az 1960-61-ben épült betonszerkezet az akkori műemlékvédelem romkonzerválásának egyik ismert alkotása, kihasználhatósága azonban kérdéseket vet fel napjainkban.

A hír Lantos Edit eredeti, valamint Ferkai András bejegyzése után kezdett terjedni. Lantos Edit korábban a Veszprémi Szemlében részletes írásban is publikálta a védőtető értékeit. A Veszprémi Érsekség közösségi oldalán elérhető videóban már az építész kiléte nélkül felbukkantak az új látványtervek is, mely a romok köré immáron nem csak egy védőtetőt emelne, hanem a körülötte lévő szabad területet is hasznosítaná, fedhető, további funkciókban bővelkedő épületet prezentálnának tehát az EKF 2023 városaként.

Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.
1/4
Forrás: Műemlékvédelem, 1960/3. 143.o.

A régi védőépületet Erdei Ferenc tervezte, aki itt főként a Velencei Charta elveit hasznosította, azaz a romokat egy modern megjelenésű vasbetonhéj alá rejtette, mely egyértelműen és progresszívan jelezte építésének korát, belül pedig az 1930-as évek óta, olasz minta alapján gyakran alkalmazott téglapódiumokon mutatták be a faragványokat. Arról az Erdei Ferencről van szó, aki egyébként ezzel ellentétben, 1964-ben a váraszói kápolnán már inkább az Athéni Charta visszafogottabb, de nem kevésbé narratív, inkább finomabb, időtállóbb kiegészítési megközelítését követte, persze figyelembe kell venni azt is ennek megfogalmazásakor, hogy a lépték más egy álló középkori épület és egy rom esetében.

Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala
2/4
Kép forrása: Lantos Edit, valamint a Veszprémi Érsekség Facebook oldala

A védeni kívánt maradványok és a védőtető a szeminárium és a székesegyház között helyezkedik el egy nagyobb telken, amit értelemszerűen hasznosítani akarnak, a romokat kiállítás keretében prezentálnák más funkciókkal is kiegészülve: kérdés, hogy ez milyen stílusban és milyen időtállósággal fog történni. A terveken egyébként nem látni Erdei Dezső Szent Imre szobrát sem, valamint a telek fáinak is nyoma vész. Lapunk ebben az ügyben felkereste a Veszprémi Érsekséget, az új tervekről ezek után részletesebben is célunk beszámolni.

 

Vélemények (1)
Bujdosó Győző
2022.02.10.
10:45

Ez botrány!!! Mélységesen egyetértve Lantos Edit FB-bejegyzése minden mondatával, hozzátenném azoknak, akik előszeretettel használják a „szocmodern” és a „későmodern” skatulyázó és prekoncepciós megjelöléseket, azt javaslom, nézzék meg ezt a védőépületet, és gondolkodjanak el azon, hogy négy évvel a forradalom, és a sztálinista stílusdiktatúra után, a magyar építészet és építési kultúra már igenis felzárkózott a Nyugathoz, amelytől különben, nem mellesleg az a bizonyos vasfüggöny választotta el! Pleskovics Viola fenti soraihoz annyit, hogy véleményem szerint nem szerencsés a veszprémi Szent György kápolna-védőtetőt a váraszói templomrom helyreállításával ütköztetni, mivel ezek más műfajúak. Mintha a szimfóniát versenyeztetnénk az operával. Erdei Ferenc veszprémi és visegrádi(!) rom védőtetőinél ugyanúgy a műemlékvédelem nemzetközi szabályait követi, amikor – a romok konzerválása mellett – kontrasztosan és didaktikusan valami teljesen más formát és anyagot használ. A váraszói templom helyreállítása rekonstrukció vagy „anasztilószisz” volt, amennyiben az eredeti kőkvádereket új, megkülönböztetett anyagú falazatban – úsztatva – újra beépíti. Az „Athéni Charta” megnevezést, tudomásom szerint a CIAM 1933-as konferenciája záródokumentumaként szokás használni, és a „funkcionális város” volt a témája. – De mindenképpen köszönet a tudósításért!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk