Ma & holnap – IV. rész – főépítészek és tervtanácsok az új építészeti törvényben

Cikksorozatunk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény összehasonlító vizsgálatával és értelmezésével foglalkozik. Az eheti rész témája a főépítészekkel és tervtanácsokkal kapcsolatos változások.

A magyar építészeti szabályozás történetének két fontos, egymást követő mérföldköve a jelenleg még hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.), valamint az ezt felváltó, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban Építészeti törvény). Mindkét szabályrendszer alapvetően befolyásolja a magyar építészeti kultúra fejlődését, az épített környezet védelmét és alakítását, a települések tervezését és fejlődését, valamint a hatósági eljárásokat, az ügyintézés menetét. A két törvény témakörök szerinti összehasonlítása, az eltérések bemutatása lehetőséget nyújt arra, hogy tájékozódjunk az idén hatályba lépő új szabályokról és felkészüljünk az ezekből fakadó változásokra.

Jelen cikk fókuszában a főépítészek és tervtanácsok rendszerének és szerepeinek változásai állnak. Ezek a szereplők kulcsfontosságúak az épített környezet minőségének alakításában és különösen meghatározóak a magyar építészet és városfejlesztés jövőjét illetően. Az összehasonlító elemzéssorozatunk szempontjából pedig azért érdemel kiemelt figyelmet a főépítészi szerepek és tervtanácsi működések változásainak összehasonlítása, mert ez egy olyan összegző jellegű téma, amely kapcsán egyértelműen rá tudunk mutatni a két törvény közötti alapvető különbségekre.

A főépítészek és tervtanácsok szerepe és feladatai az Étv. szerint

A hatályos Étv. nem önálló fejezetben, a jogszabályi szöveg struktúrájában nem kiemelten, hanem különböző témaköröknél eseti jelleggel, a szövegben szétszórtan tesz megállapításokat a főépítészek és tervtanácsok tevékenységével kapcsolatosan.

 A törvény definíciója szerint az önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi, vármegyei) főépítész „a helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás területfejlesztési és területrendezési, településfejlesztési és településrendezési, településkép-védelmi tárgyú döntéseit előkészítő személy". 

Az építészeti értékvédelem, valamint az alább felsorolt feladatok ellátása érdekében pedig szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek. A tervtanácsok feladatai:

• „a településrendezési terv előírásainak – ennek hiányában az illeszkedési szabályoknak –, valamint az országos településrendezési és építési követelményeknek érvényesítése";
• „az önkormányzat településkép-védelmi feladatainak előkészítése és munkájának segítése";
• „a településkép és a települési környezet védelme";
• „az építészeti örökség és az építészeti értékek, az építészeti minőség és a táji jellegzetességek védelme".

Az Étv. a főépítészek (ideértve az állami főépítészeket is) és tervtanácsok működésének szabályozását technikai kérdésként kezeli és sok más témához hasonlóan kormányrendeleti szintre utalja, továbbá - amint arra már korábban más témaköröknél is rámutattunk - a főépítészek és tervtanácsok települési szintű működtetését feltételes módban, megengedően kezeli és nem írja elő kötelezően.

A főépítészek és tervtanácsok rendszere az Építészeti törvény szerint

Az alapelvek és célkitűzések elemzésekor korábban rámutattunk, hogy hibának mondható, amikor sokan „érdektelen", „felesleges", „szószátyár" részletekként tekintenek a törvények felvezető, a célokat, alapelveket, követelményeket leíró szakaszaira, mert a valóság az, hogy az ott megfogalmazottak különös jelentőséggel bírnak, rögzítik a jogalkotó szándékait és kulcsként szolgálnak a részletszabályok megértéséhez is. Ez a korábbi megállapításunk alátámasztást nyer, amikor a főépítészek és tervtanácsok rendszerének evolúcióját vizsgáljuk az Étv. és az Építészeti törvény összevetésében.

Hasonlatosan és szervesen illeszkedve az alapelvek és célkitűzések plasztikus és kifejtett megfogalmazásához, az Étv.-el szemben az Építészeti törvény önálló fejezetekben kiemelten, összefüggésiben és már-már rendeleti mélységben és alapossággal, kijelentő módban rendelkezik a főépítészek és tervtanácsok rendszeréről.

Az Építészeti törvény a főépítészeket és azok szerepét jelentősen átalakítja, létrehozva egy kiterjedt és differenciált főépítészi szervezetrendszert. Ez a rendszer magában foglalja az országos főépítészt, a Balatoni főépítészt, a Balatoni főtájépítészt, az állami főépítészeket a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban, az országos tájépítészt, valamint az önkormányzati főépítészeket. Ez a szervezetrendszer a területrendezési, településfejlesztési, településrendezési, tájképvédelmi, településkép-védelmi, műemlékvédelmi, valamint az építészeti tervtanácson keresztüli építészeti feladatok ellátását hivatott elősegíteni.

Az országos főépítész különösen fontos szerepet tölt be e rendszerben, mint politikai és egyben szakmai felsővezető, akinek a feladatai között szerepel többek között az országos építészeti tervtanács vezetése, az új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatos szakmai véleményezés, az állami és önkormányzati főépítészek tevékenységének szakmai összehangolása, az építészeti érdekek képviselete különböző szakmai és társadalmi fórumokon.

Az országos tájépítész és Balatoni főtájépítész, akik szintén kormánytisztviselők, jelentős, új szereplői a főépítészi rendszernek, feladataik között egyebek mellett az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása, a tájvédelmi szempontok érvényesítése, az éghajlatváltozás elleni védelem, a települési zöldinfrastruktúra kialakítása és működtetése, a főtájépítészek és főkertészek hálózatának (!) kialakítása, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása szerepel.

Tekintettel összegző-elemző rovatunk műfajára, minden részletre nem térünk ki, de azért még rámutatunk pár újdonságra, amelyek várhatóan meghatározóak lesznek a magyar építészeti szakmagyakorlásra.

Az egyik ilyen fontos új szabály, hogy az Építészeti törvényben meghatározott építészeti alapelvek rendszerében szereplő megállapításokat az építészeti tervtanácsi vélemények kialakítása során figyelembe kell venni (!) és az építészeti tervtanácsi döntés az Építészeti törvényben, valamint a végrehajtási rendeleteiben nem szabályozott kérdésekben az alapelvekre is alapítható (!!).

A másik komoly előrelépés, hogy az építészeti tervtanácsok véleménye ellen kifogással lehet majd élni a jövőben, és ilyen esetben a tervtanácsi hierarchiában feljebb álló tervtanács tiszte lesz megítélni és alkalmasint felülbírálni a korábbi döntést (!).

Az is újdonság és a jogalkotó elkötelezett szándékét mutatja a minőségi épített környezetalakítás iránt, hogy az Építészeti törvény kimondja, hogy amennyiben „a község községi jogállású települési önkormányzat legalább 30 napig nem alkalmaz települési vagy térségi főépítészt, a továbbiakban a település vonatkozásában a törvény erejénél fogva a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze látja el az önkormányzati főépítészi feladatokat" (!).

Ezek a változások és új szerepkörök jól példázzák, hogy az Építészeti törvény jelentős mértékben modernizálja és szélesíti a főépítészek hatáskörét és felelősségét Magyarországon, hangsúlyozva az építészeti minőséget, a fenntarthatóságot, és az épített, valamint természeti környezet harmonikus kapcsolatát.

Az Építészfórum kerekasztal-beszélgetést szervez az új építészeti törvényről, melyre várjuk az érdeklődőket!
Időpont: 2024. április 10. (szerda) 15:00-16:30 
Helyszín: Construma, HUNGEXPO, C Kongresszusi Központ, F4 terem (földszint).
RÉSZLETEK ITT.

A Magyar Építész Kamara és a Hungexpo együttműködésének köszönhetően az építész kamarai szakmagyakorlók számára a belépés idén mind az 5 napon ingyenes előzetes regisztrációt követően.
Regisztráció: https://construma.hu/mek
A Construma megtekintéséért ebben az évben is naponta jár az 1 továbbképzési pont az építész kamarai szakmagyakorlóknak, még a hétvégi napokon is.

A cikksorozat eddig megjelent részei itt olvashatók. A következő rész témája a településkép védelme lesz.