Közélet, hírek

Magyar Építőművészetért Érem 2020: Batár Attila

1/3

Forrás: FUGA - interjú Batár Attila építésszel

?>
Forrás: FUGA - interjú Batár Attila építésszel
?>
Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége
1/3

Forrás: FUGA - interjú Batár Attila építésszel

Magyar Építőművészetért Érem 2020: Batár Attila
Közélet, hírek

Magyar Építőművészetért Érem 2020: Batár Attila

2020.10.05. 11:40

A Magyar Építőművészek Szövetsége által 2010-ben alapított díj olyan építészeket, vagy az építészettel más szakmában foglalkozó személyiségeket jutalmaz, aki munkájukkal érdemben segítik a magyar építőművészet nemzetközi elismertségét. Az elmúlt években többek között Magyar Péter, Papp László, Schweger Péter, Moravánszky Ákos és Jan Stempel részesült az elismerésben, hozzájuk csatlakozik idén Batár Attila. Az alábbiakban Götz Eszter laudációját és Batár Attila válaszát közöljük.

Batár Attila Molnár Farkas-díjas történész, építész, építészeti szakíró a történelem és a szociológia irányából érkezett az építészet területére. Tevékenységében fiatal korától kezdve tisztán megnyilvánulnak az elvei. 1944-ben részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. Történész diplomát szerzett, szociológiai kutatásokban vett részt, egyetemi tanársegéd volt, később gyári munkás, 56-os forradalmár, amiért fél év börtönbüntetést kapott. Ezután végezte el a Műegyetem építészkarát, néhány évig a KÖZTI munkatársa volt, Jánossy György mellett dolgozott. Több, mint ötven éve, 1968-ban hagyta el Magyarországot. Házai az Egyesült Államokban épültek meg, építészetelméleti-esztétikai írásai már Franciaországban születtek.

De csak testben távolodott el Magyarországtól, lélekben most is itt van. Itthon ma is sokan tudják magukat a barátai, tisztelői között. Mindazok, akik az írásait, térelemzéseit, fotóit nézik, olvassák és nagyra értékelik, tudják, hogy kivételes dolgot képes adni: látni és érzékelni tanít. Szépirodalmi igényességgel megírt szövegei nem a hagyományos értelemben vett építészettel foglalkoznak, hanem azzal a sok összetevőből álló hatással, amit az épített környezet gyakorol a városok használóira. Ma divatos azt mondani, hogy valaki ember és környezet viszonyát kutatja. Batár Attila azonban tényleg ezt teszi, a szó legszorosabb értelmében, mély átéléssel és tudományos felkészültséggel, a társművészetek alapos ismeretével. Aki az ő írásain keresztül szemléli az építészetet, értővé válik, mert azt látja, ami sokszor láthatatlan, mégis talán sokkal fontosabb, mint a hétköznapi látásnak megnyilvánuló tartalmak. Batár arra készteti az olvasót, hogy az érzésein keresztül tanulja a világot. A tudás nem elég: tapasztaljon. Az építészeti élményt ne a didaktikus és végletekig kommercializálódott architainment közvetítse felé, hanem a tulajdon teste. Vallja, hogy az építészet képes visszafordítani az érzékelés lassú, de folyamatos elzáródását, segít abban, hogy a pillanat megélése a teljesség élményével járjon: segít embernek maradni.

A 95 éves Batár Attila munkássága az építészettel bármilyen szinten foglalkozók számára alapvető értékeket kínál. Ezt az életművet szeretné honorálni a Magyar Építőművészek Szövetsége azzal, hogy 2020-ban átnyújtja neki a Magyar Építőművészetért Érmet.

Götz Eszter

Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége
2/3
Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége

 

Batár Attila válaszlevele Párizsból érkezett:

Érem. .... ért. Tettem-e érte valamit? Mert kaptam, de törlesztettem-e?

Gondoltam, listát készítek azokról, akiktől kaptam, akiktől tanultam. Az elsők, teenagerként festők, Pissaro az impresszionista, majd Bracque a kubista. 18 évesen a modern építész Gerlóczy Gedeon irodájában kerültem, ahol Le Corbusier volt az isten. Később a KÖZTIben rajzasztalom a Kotsis Iván   igen tisztelt professzorom – melletti volt, hallgattam frappáns kommentárjait. A szocreál helyébe ekkor lépett vissza a régebbi modern. Bővült a lista: Janáky, Szhrogh, Jánossy. Gyuri mesterem volt, majd barátjává fogadott.

Franciaország. Le Corbusier alkotásai, a Villa Savoytól kezdve a ronchampi kápolnáig, személyes élményeimmé váltak. Művei – a klasszikustól a plasztikusig – jelképezték azt az utat, amelyet a modern építészet befutott. A továbbiakban Hervével találkoztam, absztrakt fotói kibontották a LC betonja mögöttit. De azáltal, hogy a modern csontvázig meztelenítette le az újra képtelen régit, az  következett, hogy a kubusokból kiszorult a lélek.

New Yorkban Saarinen TWA szárnyaló repülőtere fogadott. Első utam a városban F. L. Wright idegen környezetbe becsavarozott, szédületes Guggenheim Múzeumához vezetett. Ezután a pennsylvaniai Vízesés Háza következett, ahol a láthatatlan volt a hangadó. Újabb váltás, túllépés a modernen. Louis Kahn múzeumainak technikai bravúrjai is érzelmeket váltottak ki belőlem.

Finnország. A tradicionálist újjal párosító Alvar Aalto Säynätsaloban lévő városházája melegséget árasztott magából. Ékszer a fák között. Japán. Tadao Ando, újra rangot adott a betonnak. A kyotoi Garden of Fine Art rámpa kereszteződéseivel zsonglőrként háromdimenziós labirintust alkotott. Mexikó. Barragán puszta falakkal teletűzdelt tereibe mágikus atmoszférát palántált.

Tapasztalataimat igyekeztem papíron rögzíteni. Adósságot törlesztettem, tovább akartam adni azt, ami bennem felgyülemlett. Remélem, az olvasó meríthet belőle. Írtam azoknak, akiket foglalkoztat a történelmi múlt jelenkori épületekre tett hatása, azoknak, akik az épületeket az emberi életforma megfelelőinek tekintik, vagy azoknak, akiket a láthatatlan építészetről szólóak inspirálnak, azaz épülteikkel sokoldalúan, az emberi érzékszervek összességére hatva akarnak tervezni.

A magyar építészet mai helyzetéről hézagosak ismereteim. Mégis, tájékozódva örömmel vettem tudomásul, világszinten áll a magyar építőművészet.

Köszönöm a MÉSZ-nek munkásságom megbecsülését.

Batár Attila

Párizs, 2020. október 5.

 

Batár Attilával nemrég a FUGA 10 fesztivál keretében készült interjú. A beszélgetést itt találják.

Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége
3/3
Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk