Megkezdik a Láng-gépgyár védett épületeinek falkutatását

A Váci úton hamarosan egy komplett új városnegyed épül a hajdani Láng Gépgyár területére, ahol több védett ipari architektúra is található. Nemrég engedélyezték az építészeti tervezést előkészítő, roncsolásos épületszerkezeti kutatási munkálatok megkezdését is, melynek eredményei eldönthetik, hogy milyen részletek maradnak meg (és melyek nem) a terület örökségnek mondható állományából.

A rozsdaövezeti akcióterv részeként, kiemelt beruházássá nyilvánított leendő városnegyeddel kapcsolatban februárban számoltunk be arról, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal szerint nem kell környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni, mert a fejlesztésnek nincs jelentős környezeti hatása. (Habár, a beruházást előkészítő tanulmány szerint több mint 250.000 négyzetméter szintbeépítésről beszélünk nem messze a Duna-parttól, és a KÉSZ módosítására lesz szükség ahhoz, hogy ekkora projekt létrejöhessen a kerületben.)

A tanulmány kifejtette, hogy "a védett műemlék épületek védetté nyilvánított értékeinek érvényesülési lehetőségét meg kell őrizni, hitelességüket, integritásukat fenn kell tartani a megújulás során. A környezeti kapcsolatok kialakításánál a környezeti kapcsolatokban és a településszövetben az eredeti tömegszerűség megjelenítése legyen az elsődleges." A területen található ugyanis a 16024-es törzsszámon nyilvántartott, "Eisele Gépgyár eredeti épületeinek együttese" néven védett műemlék, melynek egyébként környezete is műemléki környezetnek számít.

Ennek az állománynak a leglátványosabb eleme a Turbina utca vonalában húzódó háromhajós, álbazilikális elrendezésű űzemcsarnok a lizénákkal megmozgatott, nyerstégla felületű homlokzatával. Ahogyan az a Műemlékem.hu oldalon is olvasható, az északi mellékhajónak csak a keleti harmada áll, mivel "az épületbe egy modern üzemcsarnok metsz bele". 

"Az Eisele család a századforduló egyik prominens iparos famíliájának számított. Eisele József 1861-ben alapított gyárát fiai, Vilmos, ifjabb József és Ödön 1900-ban örökölték meg, de már korábban társtulajdonosai voltak. A cégbejegyzés szerint “réz- érczmunkák és öntvényeknek tégelyekben való olvasztásával, vasszerkezetek és gőzkazánok gyártásával" foglalkoztak a Váci út 138. alatt (mai címen: Váci út 152.), a Vizafogón. A cég 1917-ben olvadt be a Láng Gépgyár üzemei közé. Alpár Ignácnak tulajdonított, 1890 körül tervezett csarnokát a gyár egyetlen máig fennmaradt épületeként tartjuk számon." - olvashatjuk mindezt Kún Emese írásában. 

Hogy Alpár Ignácnak milyen ikonikus műveket köszönhetünk, azt talán felesleges is hangsúlyozni, de gondoljunk csak a fővárosi Tőzsdepalotára, a Magyar Nemzeti Bank székházára, a Városliget Történelmi épületcsoportjára vagy éppen az Anker-házra. Ezen reprezentatív együttesek mellett egészen unikum, hogy az építésznek fennmaradt egy ipari műve is, amelynek felújítása nagyban fog függeni attól, hogy a szakértők milyen részeket vesznek fel az értékleltárba. A megmaradt elemeken ugyanis számtalan hozzáépítés és átalakítás történt az elmúlt évtizedekben, amelyek külön-külön nem élveznek védelmet, a leltár listaszerűsége miatt pedig egy egész műemléképület egysége szenvedhet csorbát. Például, a megmaradt nyílásszárók nem mindegyike képviselhet kifejezetten értéket, mégis, a helyükre kerülő új ablakok osztásainak nem csupán az anyagai, de precíz osztás-arányai is befolyásolhatják majd a felújított épület karakterét. A Portfolio oldalán idén januárban publikált látványtervek mindenesetre okot adnak a bizakodásra, a Pauliny&Partners által jegyzett, "Láng negyedre" vonatkozó koncepció terveken ugyanis szinte minden őrzendő épületet láthatunk, kifejezetten érzékeny konzerválási attitűddel.