Nézőpontok/Kritika

„Melyik várost is rendezte xy legutóbb?”

2006.03.28. 06:19

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Veszélyben a Hajógyári-sziget - "...megint grandiózus rombolva-építés készülődik éltető folyónk, a Duna körül." Az új KSZT-t csütörtökön készül elfogadni a Fővárosi Közgyűlés.

Veszélyben a Hajógyári-sziget
„Melyik várost is rendezte xy legutóbb?"
(Beke László megjegyzése az MÉ szerkesztőségi ülésén 1994-ben)
 
Alig háborgatott természeti terület az Óbudai-sziget. Csuda hely, igazi sziget a város-tengerben, egy része meg kivételesen ritka régészeti terület, eleve nem is lehetett volna értékesíteni! A régészek abban biztosak, hogy az ideiglenesen működő golfpálya alatt vannak a helytartói palota maradványai: egyszer már valamennyire kiásták, azután visszatemették. S feltehetőleg vannak egyéb római kori emlékek is a föld alatt. Ezeket 2003-ban jogtalanul privatizálták, eladva a HSZV Kft.-t az összes telkével – pedig a cég nyereséges volt a régi, részben műemlék épületek bérbeadásából.

A hajógyári csarnokokkal, irodaházakkal, raktárakkal eleink vastagon belemartak ugyan a sziget dél-nyugati nyúlványába, de a zárt öböl másik oldala most is pompás erdős liget – nem beszélve az északi végről – ahol a Sziget-fesztivál kap helyet évek óta. Veszély most a dél-keleti nyúlványt fenyegeti, mert a befektető társaságot 320000 négyzetméter (!) hasznos terület létesítésével kecsegtették, amikor megvette. Hát melyik ingatlanban utazó, a vagyongyarapítási lánc csúcsán álló egyed ne jönne izgalomba, ha ilyen zöldmezős ajánlatról értesül?

1993-ban, amikor még nem volt oly nagy lendületben az ingatlan-biznisz, a Duna Kör foglalkozott a sziget hasznosításával – tekintve, hogy a dolognak van némi köze a folyóhoz. Ökosziget, a hajógyári sziget rehabilitációs koncepciója címmel kiadtak egy füzetet, szerzői Droppa György és Farkas Gabriella. „Üdítően újszerű, izgalmas olvasmányt bocsátott útjára a Duna Kör" – írtam a Magyar Építőművészet 1994/2-es számában megjelent recenzióban. „Ritka az az eset, hogy egy tervtanulmányt olvasmányosan, irodalmi idézetekkel fűszerezve állítsanak össze."

Döbbenten tapasztalhatjuk, hogy hiába volt az újszerűség, a környezettudatos gondolkodás nem tudott meghonosodni. Mérnökök, többek között kihasználva a számítógép nyújtotta termelékenységi boom-ot, egy-egy előrajzhoz ma méginkább hajlamosak olyan földuzzasztott dokumentáció-köteteket kibocsátani, melyekben jól elhelyezhetők a legelképesztőbb természetátalakító törekvések is. Amihez persze nélkülözhetetlen a kifinomult szaktudás és a megfelelő gyakorlat. „Ahogy az a tervezések történetében már nem először történik, tulajdonképpen ellenterv született – írtam. – Több éve folyik, és már végső stádiumához érkezett a részletes rendezési terv (az ún. RRT) kidolgozása. Készítette a MŰHELY Kft., dr. Nagy Béla városrendező építész vezetésével."

Végső stádium? Azóta annyi változás történt, hogy az RRT-k hatályukat vesztették, ma Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) van helyette. E terület már akkor vészhelyzetbe került volna, ezért Óbuda Önkormányzata 2003-ban annyit tett, hogy a szigetre ún. „változtatási tilalmat" rendelt el. Ami mindössze három évig maradhat érvényben – ezért 2006-os lejárta előtt égetően fontos a KSZT elkészítése. Kérdés, mi lesz benne?

A MŰ-HELY Rt. – vezérigazgató dr. Nagy Béla – jelenleg mint generáltervező dolgozik rajta folyamatosan, a fővárosi „Városrendezési Ügyosztály" megbízásából. 2005. júniusában tárgyalta az előrajzot a Fővárosi Tervtanács. Áttervezéssel elfogadásra javasolta, de a vita során többen élesen bírálták, mind a beépítés sűrűsége, mind annak elhelyezései miatt. Fél évvel későbbi állapot: létesülne 2300 hotelszoba, 1000 apartman egység, casino, kongresszusi központ 10000 főre (mindez összesen 303000 m2!). Legújabban, hírlik, „nagy eredményként" sikerült elérni, hogy a kongresszusi központ nem 10000‚ csupán 3500 fős legyen. Itt álljunk meg egy percre.

Hosszú évek óta műsoron van, hogy Budapesten – főképp a konferencia-turizmus bevételeinek növelésére – új, nagy befogadóképességű központ építése szükséges. De annak eldöntése, hogy mekkorát és hova lenne célszerű telepíteni, nem abból indul ki, hogy melyek az erre legalkalmasabb helyek, például ahol a nagylétszámú közönség könnyen jön-megy (metró és egyéb közjármű közelsége, elegendő parkoló, külföldi vendégek számára hotel-férőhelyek stb.). Annakidején például a Budapest Sportcsarnok valahogy így épült – azóta mintha ezek másodrendű kérdések lennének a döntési pozíciókban lévők számára. Ma a háttérben – vagyis civilektől elzártan – zajlik öldöklő küzdelem a legtehetősebb ingatlanbirtokosok között, hogy ki teszi magáévá a sok állami támogatással kecsegtető célprogramot (benne van ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Tervben). Többen erre kacsintgatva vásároltak össze ingatlanokat, és most erős lobbi-tevékenységet és még ki tudja mi mindent folytatnak azért, hogy náluk „landoljon" ez a buli. A szigeten, ha ez csak 3500 fős, akkor is gyakran naponta 10000 ember fordulna meg. Mindehhez forgalmilag a KSZT javasolná, hogy az Árpád-híd szerkezetét bontsák meg, és építsenek lehajtót a sziget déli csúcsára. Közlekedési szakemberek ellenzik – de nem elég hangosan. S kinek a pénzéből? Mikor egyelőre mintha a Margit-híd égető felújítására sem telne.

A sziget bármiféle beépítése már azért is kérdéses, mert gyakran elönti a Duna – ami komplikálja, drágítja a közművek létesítését is. „Korszerű" technikával persze minden megoldható: itt például lesüllyesztett partfalakkal kívánják megoldani az áradások kizárását, és még térszint alatti beépítéseket is előirányoznak, ahol megengedik az 50%-os beépítettséget...

Nem lenne mégis sokkal alkalmasabb ez a hely Ökoszigetnek, és persze régészeti-műemléki parknak – a múlt fontos érték-rétegeinek őrzésére, bemutatására? Törekszenek-e erre határozottan és minden erejüket latba vetve a felelősök? A nemzeti kulturális örökség minisztere? A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal? A főváros? A kerület? Akik hivatalból ismerik e problémahalmazt, felvilágosították-e kellő részletességgel az ingatlan-befektetőt, mielőtt többségi tulajdonossá avanzsáltatott? És tájékoztatnak-e bennünket, állampolgárokat arról, hogy megint grandiózus rombolva-építés készülődik éltető folyónk, a Duna körül?

Vargha Mihály 

Megjelent az Élet és Irodalom 2006. március 24-ei számában.

Vélemények (1)
andras.n
2006.03.29.
00:11

Nincs uj a nap alatt. Korulbelul 14 eve is valahogy errol volt szo. Kozel ilyen program keszult hozza. Meg a 300,000 is stimmel. Azota sokan azt hittek az elet korrigalt a SZIGET mozgalommal...Wat'd'ya know...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk