Fenntarthatóság

Monolitikus sárfalak - egy ősi technika kortárs vonatkozásai - 1. rész

1/4

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

?>
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
?>
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
?>
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
?>
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
1/4

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Monolitikus sárfalak - egy ősi technika kortárs vonatkozásai - 1. rész
Fenntarthatóság

Monolitikus sárfalak - egy ősi technika kortárs vonatkozásai - 1. rész

2023.05.10. 07:55

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Bihari Ádám
Medvey Boldizsár
Gáspár János
Miklósi Mátyás

Kétrészes cikkünk egy 2022-es kutatásról számol be, melyben a vályogépítés hazánkban elterjedt hagyományos formáját, az ún. sárfalat jártuk körbe mai szemszögből. Arra kerestük a választ, hogy ez a technika meg tud-e felelni a mai műszaki és szabályozási követelményeknek, és amennyiben igen, úgy milyen keretek között. Az első rész a kutatás kontextusáról és célkitűzéseiről, illetve a szabályozási kérdésekről, a második a konkrét vizsgálati eredményekről és az azokból levont következtetésekről számol be.

 

Bevezető: Kutatási beszámoló

A NaturARCH Házépítő Kft. szakemberei, Bihari Ádám és Medvey Boldizsár, valamint Gáspár János vályogépítő mester és Miklósi Mátyás környezetgazdálkodási agrármérnök a rakott sárfal tulajdonságait vizsgálták. A kutatás a Deutsche Bundesstiftung Umwelt (DBU) alapítvány által finanszírozott projekt keretében valósult meg.

A cél a természetes anyagokat alkalmazó építési módok műszaki jellemzőinek és ezáltal létjogosultságának bemutatása volt. A természetes anyagok, így a vályog is Nyugat-Európában reneszánszát éli, egyre több helyen alkalmazzák egyes tulajdonságai miatt akár kiegészítő anyagként. A természetközeli és kevés energiát igénylő technológiák aktualitását a klímaváltozás és az energiakrízis időszakában nem különösebben kell indokolni. Ezen építési módok előnyeit jóval kisebb környezetszennyező hatásuk, alacsony beépített energiájuk és jóval kedvezőbb egészségügyi, tájökológiai hatásuk teszik vonzóvá.

A vályogos építési technikák között három fő csoportot különböztethetünk meg: a falazott, a monolit és a kitöltő jellegűeket. Mindhárom csoportnak vannak a kortárs gyakorlatban továbbélő technikái, de legkevésbé talán a monolit technikák maradtak alkalmazásban. Kivétel ez alól a vertfal (rammed earth), főként a gépesíthetősége miatt. Magyarországon a vertfal reneszánsz még nem indult be, ellenben tovább él egy másik monolit technika, a rakott sárfal, de ennek az épületfizikai tulajdonságai még nem kutatottak. A kutatás arra kereste a válaszokat, hogy miként feleltethető meg ez az építési mód a mai műszaki követelményeknek.

A kutatás további célja volt, hogy a rakott sárfal létjogosultságát bemutatva egy referencia ház tervei is elkészüljenek. Ezen tervezési dokumentumok mellé költségkalkuláció is készült, mellyel a szerzők a piaci viszonyoknak igyekeztek megfeleltetni ezen építési módot.

Az eredmények tükrözik a tapasztalatok útján szerzett és szakirodalomból ismert megállapítást, miszerint mindennek van jó és rossz oldala. A rakott sárfal, mint más vályogos falak, kiegészítésekkel de megfeleltethető a mai műszaki követelményeknek, s így helye van a környezetbarát építési módok között.

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
1/4
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Szabályozás bemutatása (miért indokolt a kutatás)

A környezeti fenntarthatóság miatt kiemelten kezelendő természetes építési anyagok építésjogi szabályozása sokat javult az elmúlt években Magyarországon, de még mindig vannak fejlesztésre szoruló területek.

Jelenleg az alábbi jogszabályok definiálják a természetes építőanyagok használatának alapvető kereteit Magyarországon:

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete [1],
  2. a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet [2],
  3. 1997. évi LXXVIII. törvény [3],
  4. a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) [4].

Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011 EU Rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról kiterjeszti a környezeti fenntarthatóság követelményét minden építőanyagra vonatkozóan. A követelményeket kielégítő megoldások keresése felértékeli a természetes anyagok használatát és az újrahasznosítást, valamint a bontott építőanyagok alkalmazását. Ezzel a természetes építőanyagok a korábbi "tűrt" kategóriából a "támogatott" kategóriába kerültek át.

A fent nevezett EU jogszabályban megfogalmazott értékváltás az OTÉK 50. §-ba beépülve megjelenik a hazai szabályozásban is:

"(3) *  Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
(...)
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
(...)
h) a természeti erőforrások fenntartható használata
alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak." [4]

A fenntarthatósági szempontok jogszabályi hangsúlyozása okán immáron alapvetően kedvező a természetes építőanyagok Európai Uniós megítélése. Ezek beépíthetősége, betervezhetősége során viszont nagyon fontos a megfelelő fogalomhasználat. A 305/2011 EU rendelet definiálja az ‘építési termék’ fogalmát (I.2.1. pont), a 275/2013 kormányrendelet pedig külön fogalomként definiálja a ‘hagyományos vagy természetes építési termék’-et (2.§ 11. pont).

"ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek." [2]

Az építési folyamaton belül két különböző fázisban kell vizsgálnunk az eljárási szabályokat:

  • megfelelő tulajdonságú termékek kiválasztása (a tervezés fázisban).
  • beépítésre kerülő termékek megfelelőségének igazolása (a kivitelezés fázisban).

Megfelelő tulajdonságú termékek kiválasztása:
A betervezett termékekkel szemben a tervezőnek rögzítenie kell, hogy azok milyen teljesítményűek kell legyenek, hogy az épület rendeltetésszerű működése biztosítva legyen. Az elvárt teljesítményadatú építési termékek kiválasztása a tervező kötelessége. Ez egy építési termék esetében annak alapvető jellemzőire vonatkozó elvárt teljesítmény műleírásban való megadásával történhet. Az olyan épületszerkezetekre pedig, amelyek több építési termékből helyszíni építési tevékenység révén keletkeznek, a tervező az adott szakterület műszaki előírásai szerint kell igazolja azok megfelelőségét. (275/2013 Rend. 3. § (1) és (4) bekezdések)

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
2/4
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

Beépítésre kerülő termékek megfelelőségének igazolása:
A tervezési fázis során meghatározásra kerülnek a beépítendő termékek elvárt teljesítmény adatai. Az így meghatározott követelményeknek való megfelelést a beépítés során igazolni szükséges.

Egy természetes építési termék/technológia esetében erre alapvetően három lehetőség van:

  • I. Európai műszaki engedéllyel (ETA) rendelkező termékként történő beépítés.
  • II. Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ) rendelkező termékként történő beépítés.
  • III. Felelős műszaki vezető (FMV) által történő igazolással történő beépítés.

Az I. és II. típusú igazolás során a jellemzően nagyobb mennyiségben gyártott termékekről (pl. zsákos vályogvakolatok) teljesítmény nyilatkozat kerül kiállításra a gyártó és egy minősítő szervezet közreműködésével. A jóval egyszerűbb III. típusú megfelelőség csak speciális esetekben alkalmazható, amely eljárással a kisebb mennyiségben helyszínen előállított termékek beépítését szerette volna lehetővé tenni a jogalkotó (pl. helyszíni vályogvakolat).

"7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv. 41. §-ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti." [2]

Érdemes ismét kiemelni, hogy az építés helyszínén, a tényleges kivitelezési, szerelési munka során létrejövő végleges szerkezetek, illetve maga a kész építmény nem tartozik az építési termék fogalma alá. A kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezető felel. Az ő feladata, hogy az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében azok elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelését az építési naplóban – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint – tett nyilatkozattal igazolja.

Fontos kiemelni, hogy az igazoláshoz szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált laboratórium bevonása nem minden esetben opcionális. A 275/2013 kormányrendelet 7. § (3) értelmében a teherhordó szerkezetek esetében például kötelező. [2]

A szabályozási környezet értékelése:
Az üzemben gyártott vályog termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozat kiállításának folyamatát leegyszerűsítené, ha a gyártó maga is nyilatkozhatna terméke műszaki tulajdonságairól. Ilyen eljárást ismer a 305/2011 EU rendelet (V. melléklet 1.5 pont), illetve ismertek a jelenleg már érvényüket vesztett hazai szabványok (MSZE 3576-1/2).

Ennek hiánya azt eredményezi, hogy az országban jelenleg csak nagyobb építőanyag gyártók, jellemzően téglagyárak gyártanak forgalmazható vályog termékeket, a piacon kapható zsákos vályogvakolatok többi része pedig jellemzően import áru. A vályog építőanyagok környezetterhelését jelentősen megnöveli, ha nem a felhasználás közvetlen környezetében kerülnek előállításra. [101]

A megfelelőség igazolás III. típusú kiállítása sok esetben túl nagy felelősséget hárít a felelős műszaki vezetőre, hiszen ő a kivitelező alkalmazásában áll, s így fennáll a veszélye annak, hogy a megfelelő ütemű kivitelezés érdekében nem megfelelő minőségű anyag vagy technológia kerül alkalmazásra. Ezen felül a jogszabályokban nincs megjelölve, hogy a megfelelőség megállapítására milyen vizsgálati módszereket lehetne vagy kellene alkalmaznia az egyes esetekben a felelős műszaki vezetőnek.

Így a felelős műszaki vezető kiállásán múlik, hogy egy feszítettebb kivitelezési ütemezés esetén rászánja-e a kellő időt a megfelelőség kellő vizsgálatára, az optimális keverék megtalálására, vagy ezek mikéntjét illetően minden iránymutatás nélkül hagyja a kérdést.

Nem állnak rendelkezésre a tartószerkezeti méretezést lehetővé tevő számítási szabványok és számszerű adatok. Az idő próbáját kiállt szerkezetek, mint például a monolit jellegű teherhordó vályogfalak (rakott fal, vertfal) alkalmazása különösen nehézkes (4. ábra), hiszen ezek méretezésére és megfelelőségének igazolására nem találunk jogszabályban definiált módot. A méretezés esetében hiányzik az alkalmazandó módszerek megjelölése, s a megfelelőség igazolása esetén az sincs definiálva, hogy a fal egy részét vagy egészét, illetve hol és milyen készültségi fázisban kellene vizsgálni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tervezett rakott fal vagy vertfal esetében sem a tervezők, sem az építést felügyelők, ellenőrzők kezében nincsen definiált eszköz, hogy azt méretezzék vagy a megfelelőségét igazolják.

Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu
3/4
Fotó: Gáspár János, valyogfal.hu

A szabályozás fejlesztésének javasolt irányai:
Fontos előrelépést jelentene, ha a vályog építési termékeket gyártók bizonyos esetekben tanúsító intézet bevonása nélkül is kiállíthatnának teljesítménynyilatkozatot saját termékükről. Természetesen kell megfelelő szakmai dokumentum, amelyben a releváns műszaki tulajdonságokat, vizsgálati módszereket definiálják. Ez a dokumentum lehet a megjelenés alatt álló Irányelv fejlesztése, vagy a 2012-ben kiadott MSZE 3576-1/2 szabványok aktualizálása és megjelentetése nem csak két évig érvényes előszabvány, hanem hosszabb ideig hatályos szabvány formájában. Az aktualizálás során a következő feladatok elvégzése szükséges:

  1. a jogszabályi hivatkozások aktualizálása,
  2. az alkalmazási területek pontosítása,
  3. a teljesítménynyilatkozat kiadás módjának aktualizálása, rögzítése,
  4. teljesítménynyilatkozat minták megfogalmazása.

Az említett szabványban lehetne definiálni, hogy a helyszínen gyártott, tartószerkezeti funkcióban használt elemek vizsgálatakor milyen vizsgálatokat, milyen szakértőt, vagy szakértő intézetet kell dokumentáltan igénybe venni, teljesítve a 275/2013 Rendelet 7. § (3) bekezdésének előírását.

A jelenlegi jogszabályi környezet szabta korlátokon túlmenően szükségesek tudományos-műszaki fejlesztések, vizsgálatok is - mint e jelen kutatás tárgya - amivel a legkritikusabb, helyszínen gyártott monolit falak (pl. rakott fal, vert fal) is mérnöki módszerekkel tervezhetők lennének. A betontechnológia mintájára érdemes lenne olyan kísérletek és tudományos módszereken alapuló méretezési módszerek kidolgozása, amivel a keverési minták alapján lehetne meghatározni elkészült falszerkezetek teherbírási tulajdonságait. Az eredmények alapján újfajta szerkezetek építése is mérnökileg tervezhetővé válna. Addig, amíg ezek a tudományos-műszaki eredmények megszületnek, fontos lenne jogszabályban kimondani, hogy a történetileg bevált szerkezetek mely szituációban és miként alkalmazhatók (pl. földszintes, max. 5.00 m traktusmélységű teherhordó falak építhetők 45 cm vályogtégla, 50 cm vert fal, vagy 60 cm rakott fal technológiával).

Üdvözlendő lenne továbbá a nemzetközi példákhoz hasonlóan szakképzési formákat indítani, ahol a vályog- és természetes alapanyagú építésre vonatkozó gyakorlati ismeretek valamilyen igazolással is bizonyítottan átadásra kerülhetnek, ilyen módon minősített kivitelezők hálózata volna létrehozható.

-

Cikkünk második részében ismertetjük, hogy milyen vizsgálatoknak vetettük alá a sárfalat, milyen eredményeket kaptunk és azt, hogy ezek alapján milyen válaszok körvonalazódnak az eredeti kérdésre, miszerint megfeleltethető-e ez a technika a mai elvárásoknak.

Bihari Ádám, Medvey Boldizsár, Gáspár János, Miklósi Mátyás

 

[1]  305/2011/EU: Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011 március 9) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

[2]  275/2013 (VII 16) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól.

[3]   ÉTV: 1997 évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

[4] OTÉK: 253/1997 (XII 20) Kormányrendelet az Kft.zágos településrendezési és építési követelményekről

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.