Épületek/Középület

Napsugarakat szimbolizáló népi formavilág

1/19

Istálló- torony- lovarda - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás

?>
Istálló- torony- lovarda - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Épületegyüttes a levegőből - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Lovardacsarnok tengelye - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Lelátó - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Bejárati előtér - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Kétállásos patamosó - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Lovakra várva - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Az első lakók - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Toronytető - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás
?>
Bejárati torony - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Küzdőtéri bejárat - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Torony - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
?>
Földszinti alaprajz - építész: Gyöngyössy György
?>
Homlokzatok - építész: Gyöngyössy György
?>
Homlokzatok - építész: Gyöngyössy György
?>
Látványterv - építész: Gyöngyössy György
?>
Látványterv - építész: Gyöngyössy György
?>
Lelátó alaprajz - építész: Gyöngyössy György
?>
Metszetek - építész: Gyöngyössy György
1/19

Istálló- torony- lovarda - építész: Gyöngyössy György, fotó: Hévizi Tamás

Napsugarakat szimbolizáló népi formavilág
Épületek/Középület

Napsugarakat szimbolizáló népi formavilág

2018.02.06. 16:30

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Gyöngyössy György

Földrajzi hely:
Domonyvölgy

Lovarda- Istálló épület

URL:
ARX Építésziroda Kft.

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2017

Bruttó szintterület:
3350 m2

Stáblista

építész vezető tervező: Gyöngyössy György

építész munkatársak: Horvát István DLA, Rácz Róbert, Csere Bernadett, Beck Balázs

belsőépítészet: Varró Zoltán, Varró Design
statika: Baunok István

Az új lovardaépület tervezési területe a Pest megyei Domonyvölgy festői dombjai között, a völgyben húzódó Egres-patak nyugati meredélyén terül el. A kül- és belföldi turistacsoportok kedvelt célpontjául szolgáló Lázár Lovasparkban éttermek, istállók, kis kápolna, valamint a vendéglátást és a lovas bemutatókat kiszolgáló épületek mellett régóta élő igény volt egy új fedeles lovarda építése. Építész: Gyöngyössy György.

Az összetett tervezési feladat egy, a nemzetközi versenyek és lovasbemutatók lebonyolítására is alkalmas lovardaépület megvalósítása és annak szerves hozzákapcsolása az egyik régi istállóépülethez. A meglévő istállót korszerűsítése mellett újabb boxokkal kellett bővíteni, új patamosót, központi raktárakat, szociális blokkot kellett kialakítani a fő rendeltetések számára. A 2011-ben tervezett létesítmény megvalósulására hat évet kellett várni.

 

Földszinti alaprajz - építész: Gyöngyössy György
13/19
Földszinti alaprajz - építész: Gyöngyössy György

 

A lovardaépület építészeti alapkoncepciójaként mindenekelőtt a természetközeli, a környezet sugallta hagyományos tömegalakítású, anyaghasználatával, a lovaspark kialakult építészeti hangulatába, a szomszédos tájvédelmi körzet dombos, erdős környezetébe illeszkedő épületegyüttes tervezését tekintettük. Régi- új épületünk két fő egységre tagolódik: a bemutatókat, versenyeket és közösségi funkciókat ellátó új lovarda csarnoképületére; és az azt kiszolgáló felújított istállóépületre, amelynek fejrésze közösségi feladatot is kapott a lovarda csarnokból megközelíthetően.


Metszetek - építész: Gyöngyössy György
19/19
Metszetek - építész: Gyöngyössy György

 

Az érkező látogatók az egymáshoz simuló nyeregtetős főépületek oromhomlokzatainak tövébe épített toronyépület előterébe lépnek be. Innen nyílik az istállóépület bővítményeként kialakított közösségi tér, valamint innen vezet a lépcső a lelátókhoz, majd tovább a kilátótoronyba. A rendezvényenként 220 főt befogadni képes, geotermikus hővel fűthető lépcsős lelátók alatt a produkciókat és versenyeket kiszolgáló tárolók sorakoznak.
A régi, korszerűtlen, szabdalt alaprajzú, sok bejáratos istállóépület teljes felújításon esett át. Tiszta alaprajzú, egyterű, középfolyosós, boxos rendszerű, korszerű, a mai modern versenyló tartás minden követelményének megfelelő istálló született. A boxok újraosztásával, bővítéssel összesen 25 ló elhelyezését biztosítottuk. Az istálló alaprajzi súlypontjába kétállásos patamosó került. A régi istállóépületet hátsó végét gazdasági és kiszolgáló terekkel, míg a bejárat felőli részét a lovarda vendégfogadó és szociális helyiségeivel bővítettük.


Az első lakók - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
8/19
Az első lakók - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György

 

Fontos tervezési szempont volt, hogy míg átlagos napokon a lovaspark látogatói vezetett túrákon végignézhetik a gazdaság összes épületének minden helyiségét, addig a verseny vagy bemutató idején a nézők által bejárt vendégforgalmi, valamint a versenylovak és lovasaik által használt utak egymástól jól el kell, hogy különüljenek, ellenőrizhetőknek kell lenniük, és azok egymást nem keresztezhetik. A bemutatott két fő rendeltetés szerves kapcsolatát a tömegalakításuk is szemlélteti. A 60x30 m-es lovaglóterű, a teljes lelátót magába foglaló 2300 m2 alapterületű nyeregtetős lovarda csarnokhoz úgy simul a kisebb magasságú, nyurga istállóépület, mint a tengerjáró hajó és a kikötőben nélkülözhetetlen vontatóhajója. Belső fő kapcsolatuk a kereszttengelyük súlypontjában van. Itt nyílnak össze, innen vezetik a lovakat a lovarda küzdőterére. A feltárás is színpadias: közvetlen a zsűriemelvény alól lépnek a manézsra a paripák. A meglévő istálló hosszfőfalait a bővített részeken téglányi vastagsággal visszaugrattuk. Mindemellett az alkalmazott vakolatstruktúrákkal is eltértünk, finom utalást téve az eredeti és a bővített részek építészeti elkülönülésére. A lovardacsarnok primer szerkezetének tervezésénél a 37 méteres fesztáv áthidalására attraktív, ugyanakkor gazdaságos szerkezet választása volt a cél. A törtvonalú acéltartók rajzoláskor a reformkori acélszerkezetű csarnokok (Borjúvásárcsarnok, Milleniumi Iparcsarnok) voltak az előképek. Elengedhetetlen szempont volt, hogy a nézőtér minden ülőhelyéről az egész pálya tökéletesen belátható legyen.


Torony - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György
12/19
Torony - építész: Gyöngyössy György, fotó: Gyöngyössy György

 

A hegesztett acéltartókat hőszigetelt szendvicspanellel burkoltuk, fedtük. A véghomlokzatok oromfali szendvicspanelek szabásrajzainak készítésekor, a napsugarakat szimbolizáló népi formavilágot idéztük meg. A több, mint hat hektáros lovaspark új lovardájának már messziről látható, figyelemfelhívó bejárati tornyát pedig, mint gyermekét kézen fogó és magasba emelő apa és anya (lovascsarnok és istálló) jelenítettük meg.

Gyöngyössy György
 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk