Nézőpontok/Történet

Nem zörög a haraszt… (avagy egy városi legenda nyomában)

1/4

Párisi Nagy Áruház, forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

?>
Párisi Nagy Áruház, forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei
?>
Andrássy út, kilátás a Párisi Nagy Áruház tetősétányáról, 1910-es évek. A Párisi Nagy Áruház által 1920 körül kiadott albumból szkennelve, a fotós nem ismert, Kunz Péter gyűjteménye. Közzétéve 2020 máj. 15-én a Budapest régi képeken FB oldalon.
?>
Képeslap Merényi György gyűjteményéből
?>
Sporthírlap, 1925. április 14.
1/4

Párisi Nagy Áruház, forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

Nem zörög a haraszt… (avagy egy városi legenda nyomában)
Nézőpontok/Történet

Nem zörög a haraszt… (avagy egy városi legenda nyomában)

2021.02.14. 08:53

Cikkinfó

Szerzők:
Merényi György

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sziklai Zsigmond

Vélemények:
1

A régi Budapest szerelmesei közt dúló, késhegyig menő kommentharcok végére tehetünk pontot, amely az egykori Párisi Nagy Áruház tetején állítólagosan kialakított korcsolyapálya léte vagy nem léte körül folyik. Merényi György írása.

A homályosuló emlékezet mellett a vita elindítója talán a városi legendát is igazolni látszó, félreérthető (félrenézhető) korabeli képeslap-rajz lehetett, amely az Andrássy úti szecessziós, acélszerkezetű palota lapos tetejét ábrázolja.

Andrássy út, kilátás a Párisi Nagy Áruház tetősétányáról, 1910-es évek. A Párisi Nagy Áruház által 1920 körül kiadott albumból szkennelve, a fotós nem ismert, Kunz Péter gyűjteménye. Közzétéve 2020 máj. 15-én a Budapest régi képeken FB oldalon.
2/4
Andrássy út, kilátás a Párisi Nagy Áruház tetősétányáról, 1910-es évek. A Párisi Nagy Áruház által 1920 körül kiadott albumból szkennelve, a fotós nem ismert, Kunz Péter gyűjteménye. Közzétéve 2020 máj. 15-én a Budapest régi képeken FB oldalon.

Budapest modern ötemeletes nagyáruháza, az ország első ilyen kereskedelmi funkcióra tervezett középülete 1911-ben nyitotta meg kapuit. Kétségtelenül meg is bontotta az egységes, historizáló Andrássy úti paloták sorát az új ízlésvilághoz, a szecesszióhoz igazodó homlokzatával, a kortársak nem kis méltatlankodását is kiváltva ezzel. (Az ipari szecesszió stílusjegyeit felvonultató épület a berlini áruházcsodával, az Alfred Messel-féle Wertheim áruházzal rokonítható.)

Goldberger Sámuel textilgyáros Sziklai Zsigmondot bízta meg az épület tervezésével. Sziklai az akkori felfogás szerinti modern épületet tervezett, ez vonatkozik az épület nagyszerű, innovatív, vasbetonból alakított szerkezetére ugyanúgy, mint a szecesszió nemzetközi vonulatához igazodó, Zsolnay kerámiával burkolt, geometrizáló homlokzatára. A feladat bonyolult volt, hiszen tervezőnknek a korábban itt állott épület – az egykori Terézvárosi Kaszinó – bontása után szerencsésen meghagyott káprázatos báltermet is az új épületbe kellett integrálnia. (Ma belső mozgólépcső visz fel a Paulay Ede utcára nyíló, két emelet magasságú, teknőboltozatos egykori bálterembe, amelyet gazdag neoreneszánsz díszítmények közt Lotz Károly Budapest apotheosisa freskóciklusa ékesít. Ezért viseli a terem a festő nevét.)

A Paulay (egykori Szerecsen) utca felé is nyíló, téglalap alakú telken felhúzott, üvegtetővel fedett átrium köré szerveződő, hasáb alakú új épületnek közel teleknagyságú, vízszintes tetőlezárása keletkezett. Kínálta is magát az akkori időkhöz képest korszerű felvonóval és lépcsőházzal is megközelíthető, a fővárosra pompás kilátást is biztosító, a környező paloták fölé is kissé felemelkedő plató, hogy hasznosítsák, aminek csak a fantázia szabhatott határt. Ötletek voltak is bőven, más kérdés, mi és hogyan valósult meg ezekből.

Képeslap Merényi György gyűjteményéből
3/4
Képeslap Merényi György gyűjteményéből

Ominózus képeslapunkon is jól elkülöníthető a két épületrész: a képeslap bal oldalán a Paulay Ede utca felé néző rész tetején (teraszán) kialakított vendéglő asztalai sorakoznak szép rendben. Innen lépcsőn lehet felmenni a félemelettel magasabb, nagyjából négyzet alakú nagyobb tetőrészre. Ennek közepén látható az üvegezett átrium és a körülötte sétáló emberek szintén arányos rendben elosztva, mindezek kerítéssel körbe véve. Talán éppen a kerítések, ez az elrendezés és az alakok esetleges mozgása, valamint a világos aljzat miatt gondolták a kép mai – felületesebb – szemlélői, hogy ott korcsolyáznak? Némi töprengéssel azonban máris felfedezhető az első ellentmondás a nyitott vendéglőrész és a télies hangulatú, hatalmas sétálóterasz közt. E „sétálóteraszoknak" mindenesetre divatja is volt az idő tájt: például az első kerületi Döbrentei utca második, Alpár Ignác tervezte szecessziós bérháza tetején is zöldellő sétaterasz bontakozott ki a néző szeme előtt a pesti oldalról. Van ilyenből példa több is: panoráma és levegőző helyek a sík tetőrészeken, napjainkban akár fotópontoknak is nevezhetnénk ezeket. Az akkor új, feltűnő és meghódításra váró Andrássy úti áruháztetőn is pompás Budapest-körpanorámában gyönyörködhettek az ide felmászó (felliftező) „korcsolyázók", valójában sétálók, bámészkodók.

Ugyanis nincs adat arra vonatkozóan, hogy valóban jeget hizlaltak volna odafenn. A reklámok hiányáról ne is szóljunk, hiszen ez a megoldás igencsak rászolgált volna arra, hogy a nagyközönség figyelmét is ráirányítsák ilyesféle amerikaias exkluzivitásra! Ám ha a mai internetes lehetőségeket kihasználva visszalapozunk a korabeli sajtóban – amint ezt a minap Saly Noémi várostörténésszel megtettük –, érdekes adatokra bukkanhatunk a tetőre álmodott korcsolyapálya terveiről és egyéb, a tetőteraszhoz kötődő izgalmakról.

Nem meglepő, hogy már az épület közvetlen átadása után megindult az ötletelés. A Világ 1911 március 4-i számában olvashatjuk:

„Az uj «Párisi Nagy Áruház.» Mindnyájunk emlékezetében van még az a borzasztó tüzveszedelem, mely a régi kerepesi-uti «Párisi Nagy Áruházat» elpusztította. Az egyik cégfőnök, Goldberger S. G. a katasztrófa után elhatározta, hogy a régi áruházat nem építteti fel újra, hanem helyette egy uj, monumentális, Budapest világvárosi jellegének megfelelő áruházát létesít az Andrássy-uton. Ezt a tervét végre is hajtotta. Az uj áruház ma nyílt meg és Budapest egy érdekes kereskedelmi vállalattal, egy pompás, uj, merész külsejű épülettel gazdagodott. A régi Terézvárosi Kaszinó helyén, az Andrássy-ut legélénkebb pontján épült a díszes áruház. A Budapestre felránduló idegenek bizonyára élénken fogják megcsodálni már kívülről az épületet, de bizonyos az is, hogy kevés ember lesz, ki az áruházat meg is ne látogassa. Az egész áruház, úgyszólván, egy hatalmas, pompás nagy terem, melybe proszcenium-szerüen ugranak ki az emeleti helyiségek. Itt és a földszinten helyezték el az áruháznak mintegy 35 osztályát, amelyekben játékáruktól kezdve a pipere és kozmetikai árukig minden kapható. A közönség kényelmét két nagy, nyolc-nyolc személyt befogadó lift szolgálja. Azonkívül kávéházi helyiség is van, hol naponta délutánonként hangverseny lesz. Télen, az épület tetején, korcsolyapálya, nyáron tennisz-pálya és kerthelyiség lesz. Egyébként gyönyörű kilátás nyílik innen a városra. Az áruház különös érdekessége a régi kaszinó hangversenyterme, mely a maga eredetiségében maradt meg az értékes Lotz-freskókkal. Ez a helyiség ideiglenes kiállítási terem gyanánt fog szolgálni. Az áruház személyzete mintegy ötszáz férfi- és nő-alkalmazott. Az áruházban állandó orvosi- és tűzoltó-felügyeletről gondoskodtak. Az uj áruház ma délután nyílt meg a közönség részére, előzőleg azonban a sajtó és az illetékes hatóságok tekintették meg."

Nem sokkal az épület átadása után, 1912. április 28-án a Budapesti Hírlap a már megvalósult megoldásokról ír:

„(Kirándulóhely a háztetőn.) A Párisi Nagy Áruház pompás újítást léptet életbe május elsején, a minek bizonyosan meg fog örülni a főváros közönsége. Andrássy-uti palotájának tetején két terrasz van. Az alsót, berendezték gyógyitóhelynek. Ott ugyanis karlsbádi és marienbádi kúrát lehet tartaniok mindazoknak, a kiknek ilyen kúrára van szükségük. A roppant tág terrasz erre a legnagyobb mértékben alkalmas és a tiszta, pormentes levegő a gyógyulás előmozdítja. Azonkívül e helyen minden más ásványvíz is kapható poharankint, rendelés szerint, A felső terraszt hatalmas és nagyszabású sétálóhellyé alakították át. Nyári kertet varázsoltak oda a szédítő magasba, a mely csodás szépségével és kilátásával elsörendü kiránduló helynek is beillik. Lugasokra osztották be az egész terraszt, oly módon, hogy egyesek, családok és társaságok kényelmesen helyet foglalhatnak. Közepén és köröskörül hatalmas korzó van, a mely annál elragadóbb, mert korlátlan perspektiva nyilik mindenfelé. Az épület oly magas, hogy a látást nem korlátozza semmi. Le lehet látni a Városligetbe, a Dunára, a budai hegyekbe, s mindenfelé. Ugyanott berendezték egy étkezőt, a melyet Szolgáld ki magad-nak neveztek el. Olcsó áron a legizletesehb falatokhoz jut az, a ki ezt a helyét választja sétahelynek. A Szerecsen-utcai oldalról külön lift viszi föl a látogatókat a magasba. Május 1-étől fogva tehát a Párisi Nagy Áruház uj és kedves meglepetéssel szolgál a nagyközönségnek."

És még mondja valaki, hogy az email mai találmány: Pesti Hírlap, 1914.02.22.:

„Óriási siker külsőségei között zajlott le a Párisi Nagy Áruház »Fehér Hete«. A jövő héten is látható a grandiózus látványosság keretében a postagalambok kalitkája. A fehér légpostások már alig várják a tavaszi fuvalmat. hogy szárnyaik alatt izeneteket vihessenek a Párisi Nagy Áruház tetőterraszáról a vidéki városokba. – E héten, aki csak 10 koronáért is vásárol az Áruházban, igényt tarthat arra, hogy egy színes emailportrét készítsen hozzátartozójának fotográfiája után. Az Áruház művészi keretet is ad hozzá és egyedül csak önköltségeinek részben való megtérítését kéri."

(A galambposta persze nem e-mail, az emailportré pedig a korban népszerű fotóporcelán.)

Nézzük tovább: Kis Újság, 1934. július 1., és még négy lap adja hírül:

„Amerikai áruházak híresek arról, hogy ott igazán minden kapható. Repülőgépek, gőzmozdonyok éppen úgy, mint élő állatok, fent a felhőkarcolók tetején. Nekünk budapestieknek is van olyan áruházunk, amelynek felhőkarcoló tetőterrasza magasan kiemelkedik Budapest házsorai között. A Párisi Nagy Áruház telő-terraszát most átépítették és a magasban amerikai mintára, ízléses állatkerti ketrecekben élő baromfiak seregét mutatja be azoknak, akik ilyet vásárolni óhajtanak és akik emellett gyönyörködni vágynak Budapest csodás látképében. Az élő baromfiak ára olyan olcsó, hogy e héten pecsenyével, vagy főtt tyúklevessel mindenki elláthatja asztalát."

1935-ben a nagy sikerre való tekintettel megint, Magyar Hírlap, június 15.:

„Nem a hal és nem a marha versenyeznek most már egymással, hanem a csirke, amely mindkettővel fölvette a versenyt és máris győzött. A finom ízek, a pecsenyeillatok, a régi békevilág asztalörömei újra itt vannak. A Párisi Nagy Áruház tetőterraszán élő baromfiak ezrei várják Budapest vásárlóközönségét. Olyan olcsó áron kerülnek eladásra, hogy a pünkösdi ünnepekre a nagy francia király óhaja teljesül: Minden konyhának fazekában fő kitűnő tyúkleves."

Mindezek persze nem jelentik azt, hogy meg is valósult, de tervezni valóban tervezték, és milyen szenzáció lehetett volna… A városi legendában talán ez a vágy is tükröződik! Van akkora az a tető, hogy lefagyottan akár csúszkálni is lehetne rajta… és milyen jól is esik elképzelnünk, akár egy szindbádi álom: korcsolyapálya a Párisi Nagy Áruház tetején.

Sporthírlap, 1925. április 14.
4/4
Sporthírlap, 1925. április 14.

Ám a történet még itt sem ér véget, mert miután elkészült e kis beszámolónk, a közösségi oldalon korcsolyapálya után kutató lelkes csapat egyik tagja – Kőrössy András – egy különleges, korcsolyapályára utaló korabeli „leletet" tett közzé. A Sporthírlap, 1925. április 14-i számában megjelent hirdetés szerint "kerekeskorcsolya-pálya" nyílott – igaz nem a tetőn, hanem a Párisi Nagy Áruház híres Lotz-termében. Már csak az a kérdésünk marad válasz nélkül, meddig működött ott és bírta-e a hatalmas terem padozata a terhelést?

Merényi György

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
kistestver
2021.02.27.
15:05

Köszönöm a cikket, mint a tervező családjának leszármazottja ! Egy apró javítást kerek: a tervező nem írta y-nal a nevét. Neve a korszak ikonikus könyvében a Makivecz-Gerle-Kovács műben is helyesen szerepel. Sziklai Zsigmond a nagyapám öccse volt. A tetoteraszról szóló városi legenda - eddigi - legnagyobb kritikusa Török András, várostörténész volt, aki fogadást is ajánlott arra, hogy senki nem tud bizonyítékot felhozni a jégpálya megléte mellett. Üdvözlettel Sziklai János

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk