Közélet, hírek

Öt-hat év múlva nyílhat meg az Iparművészeti Múzeum

1/3

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Foyer. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

?>
Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Foyer. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió
?>
Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió
?>
Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió
1/3

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Foyer. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

Öt-hat év múlva nyílhat meg az Iparművészeti Múzeum
Közélet, hírek

Öt-hat év múlva nyílhat meg az Iparművészeti Múzeum

2020.05.22. 08:34

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Cselovszki Zoltán, Vikár és Lukács Építész Stúdió

Vélemények:
1

Dosszié:

Május 15-én a Kormány elfogadta az Iparművészeti Múzeum szakmai koncepcióját, és csaknem 2,9 milliárd forintot biztosított a működésére 2020-2021 végéig. A közeljövőben azonban ne számítsunk arra, hogy újra beléphetünk az Üllői úti főkapun: a koronavírus megakasztotta a költözés folyamatait, és a kivitelezés kezdetétől is legalább öt év kell majd a teljes újranyitáshoz – tudta meg lapunk a múzeum illetékeseitől. 

A Kormány május 15-én a 1234/2020. számú kormányhatározattal támogatásáról biztosította az Iparművészeti Múzeum szakmai koncepcióját. Lapunk betekinthetett a múzeumszakmai koncepció vezetői összefoglalójába, amelyből az derül ki: Közép-Európa legizgalmasabb múzeumát szeretnék létrehozni az 1872-ben alapított, jelenlegi, Lechner Ödön tervezte épületébe 1896-ban beköltöző Iparművészetiben. A most zajló rekonstrukció az Üllői úti főépület teljes, műemléki és közgyűjteményi szempontok alapján történő felújítását, valamint az új, Hőgyes Endre utcai, raktári, kiállító- és logisztikai funkciókat befogadó új épületszárny megépítését jelenti. 

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Foyer. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió
1/3
Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Foyer. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

A múzeumban a zárás előtt 2100 négyzetméterre rúgó kiállítótér 7800 négyzetméterre nő majd; az épület első és második emelete teljes egészében látogathatóvá válik, kiállításoknak és látványraktáraknak ad majd helyet. Az eddig látható, kiállított tárgyak száma megtízszereződik, tízezerre nő. Az ún. „Újraérintés Program" keretében a műtárgy és a látogató között az érzékelés, a technológia (készítés) és a tárgyak történetének tudományos elmélyültségű kibontásával, a legmodernebb technológiákkal szeretnének új viszonyokat létrehozni. A „Nemzet Kincsestára" program keretében a múzeum 439 733 műtárgya közül a legértékesebbeket restaurálják is a zárva tartás évei alatt. 

A pincében és padláson restaurátorműhelyeket alakítanak ki (a Liget Budapest projekt keretében emelt Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ technológiai kiegészítéseként, intézményspecifikus szakterületekkel. A földszinten múzeumpedagógiai műhely és múzeumtechnológiai labor készül. A főbejárat közelében marad a 97 ezer darabból álló szakkönyvtár és az Adattár, illetve ezek olvasóterme. A századeleji főigazgatói lakás helyén kialakuló szecessziós szalon mellett a rendezvényeket szolgálja majd az alagsori konferenciaterem, illetve az időszaki kiállítótér. Kávézó, bisztró és designüzlet is létesül a teljes egészében akadálymentessé váló épület földszinti, szabadon látogatható tereiben. 

A múzeum külső homlokzatainak megújulása, illetve a Hőgyes utcai szárny Lechner terveinek megfelelő felépítése mellett az eredeti tervek alapján újulnak meg a belső reprezentatív terei is: helyreállítják a díszítőfestést, a festett üvegmennyezeteket, a díszített fémszerkezeteket, az ötvösmunkákat és a csillárokat is. A felújított épületre az intézmény nemzetközi szecessziós központként is tekint, a lechneri magyaros szecesszió kutatásának új helyszíneként. 

Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió
3/3
Az Iparművészeti Múzeum látványterve a rekonstrukciót követően. Kép: Vikár és Lukács Építészstúdió

A május 15-i kormányhatározat 2020-ra 2 299 144 123 HUF-t, 2021-re 596 974 526 HUF-t különített el az Iparművészeti Múzeum számára. Cselovszki Zoltán főigazgatótól megtudtuk: a 2020-as évre elkülönített összeg a Ráth György-villa ingatlan-fenntartási feladatait, élőerős és technikai őrzését, az Üllői úti állványzattal, közbeszerzésekkel, műtárgyletéttel, irodabérléssel és az épületkerámiák raktározásával összefüggő költségeket, valamint a Hopp Ferenc-gyűjtemény költöztetését fedezi. A 2021-es összeg vagyonvédelmi és az állványzattal kapcsolatos költségeket fedezi, valamint az Esterházy-perrel összefüggésben várható költségeket.

A COVID-19-járvány sajnos megakasztotta a műtárgyak kiköltöztetését az Üllői úti főépületből – tudtuk meg egyúttal a múzeumtól. A munkák utolsó fázisának átütemezését ezeknek a napokban tervezik. A szükséges bontási engedélyeket egy évvel meghosszabbították; eközben zajlik az ilyenkor szükséges közbeszerzési eljárások szakmai előkészítése, melyek lebonyolításával megtörténik a kivitelezők kiválasztása. 

„A beruházás megkezdésétől számítva továbbra is legalább három évre becsüljük a rekonstrukciós munkálatok időtartamát, további egy évet kell tervezni a belső restaurálásra és a visszaköltözés, valamint az első kiállítások installálása szintén egy évet vehet igénybe" – jelezte lapunknak a főigazgató. 

A múzeum 2017 őszén zárt be; a felújítás várható időtartama kapcsán a múzeum akkor is ezt a várható időtartamot kommunikálta, de a kivitelezés még nem indult meg. Az elmúlt időszakban a közel félmillió leltári könyvi tételt (ez adott esetben több tárgyat is jelenthet), valamint a további berendezési és használati tárgyakat csomagolták, szállították, valamint lezajlottak a belső feltárások, épületkutatások, illetve a 2012-es pályázatot megnyerő Vikár & Lukács Építésztúdióban elkészültek a kiviteli tervek. Optimista becslésünk szerint tehát legkorábban 2025-2026 fordulóján nyílhat újra az Iparművészeti Múzeum. 
 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.05.22.
12:34

Cikkükben ezt írják: “A felújítás várható időtartama kapcsán a múzeum akkor is ezt a várható időtartamot kommunikálta…” Igaz! A Wikipédia szerint ui., idézem: „a múzeum felújítás miatt 2017. szeptember 3-án bezárt. Az egy évig tartó kiköltözés után a munkák várhatóan három évig tartanak majd, amit a szintén egy évre tervezett beköltözés követ.” Akkor mi a hiba? Az, hogy a mostani közlés szerint a 2017 szeptemberi bezárástól a várható nyitásig majdnem 10 év telik el, míg a fentebb idézett, eredeti vállalás szerint a zárva tartás 2017-től csak öt évig tartott volna. Ráadásul az Iparművészeti kálváriája sokkal korábban, voltaképpen a kupolacsúcson lévő „lámpás” 2011-es lebontásakor kezdődött.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.