Párizs kortárs városépítészete 05: Ökonegyedek francia módra

A BME Urbanisztika Tanszéke a 2024. évi Olimpiai Játékok nyitónapján Párizs kortárs városépítészete cikksorozatot indított, hogy bemutasson a város 21. századi változásai közül néhány példaértékű ember és természetalapú megoldást. Az ötödik írásban Benkő Melinda[1] a 2008-ben elindított fenntartható város, majd a 2012-ben bevezetett lakóterület-fejlesztési úgynevezett ökonegyed program keretében épülő többszáz ökonegyed közös elveit ismerteti, majd kilenc párizsi ökonegyedbe vezet el képei segítségével

A francia állami ökonegyed program célja, hogy komplex fenntarthatósági szempontokat[2] érvényesítő kortárs lakóterület-fejlesztésekre ösztönözzön országszerte. Az elmúlt 12 évben több mint ötszáz ilyen típusú város-, illetve ingatlanfejlesztési projekt készült és ezek közül 323 túl is lépett az első, vagyis az előkészítési, tervezési fázison, és már a megvalósítás, működtetés különböző szakaszában jár. A francia Ökológiai átmenet minisztérium ökonegyed (ÉcoQuartiers) honlapjának[3] dokumentumai és interaktív térképe segíti a program és az ökonegyedek megismerését. Az ökonegyedek több mint 70%-a ráadásul egy tágabb környezetét érintő városmegújítási folyamat része: általában egy terület funkcióváltásához[4], kötöttpályás közlekedési infrastruktúra fejlesztéshez (villamos, metró, elővárosi vasút, vasút), köztérrehabilitációhoz, a város zöldítéséhez, a környék sűrítéséhez és intenzifikálásához stb. kapcsolódik. A 2024-es adatok alapján egy évtized alatt 286 000 új lakás épült meg vagy épül ökonegyedben és ezek közel harmada, a francia törvényi előírásoknak megfelelően, mindenhol szociális bérlakás!

Ökonegyed-fejlesztés alapelvei

Az ökonegyedek alapító kartáját az elmúlt évtizedben bekövetkezett környezeti, társadalmi, gazdasági változások miatt 2022-ben aktualizálták. A karta négy részterületre (I-IV) osztva húsz (1-20) különböző kritériumot határoz meg, amelyeknek a programba bekapcsolódó lakóterület-fejlesztési projekt helyszínétől és léptékétől függetlenül mindenhol érvényesülniük kell. A fejlesztés megköveteli az önkormányzat, a fejlesztő és a tervező hosszú távú együttműködését, és már a projektötlet megszületésének pillanatában figyelembe kell vegyék az ökonegyed minősítés szempontjait, hogy használhassák az állam által biztosított jogi, pénzügyi és szakmai támogatásokat.

A francia ökonegyed karta a projektfolyamatra és a fenntarthatósági pillérekre tagolt alapelvei a következők:

I. / A projekt indítása és folyamata / Projektmenedzsment és monitoring

• 1. a projekt figyelembe kell vegye minden érintett igényét és a fejlesztési terület adottságait,
• 2. a projektet megfelelő tudású fejlesztő és bonyolító szakemberek vezessék,
• 3. a projekt folyamatába vonják be a terület lakóit és használóit,
• 4. a költségbecslésnél számoljanak a fejlesztés minden lehetséges járulékos elemével is,
• 5. a minőségbiztosítás érdekében a projektet folyamatosan értékeljék, mérjék hatásait, és mindezek alapján finomítsák a projekt tervezési és működtetési folyamatait.

II. / A lakókörnyezet és a fejlesztési terület egyéb funkciói / Társadalmi fenntarthatóság

• 6. az új- vagy a megújuló terület egy tágabb városi környezet részeként működjön,
• 7. a terület tegye lehetővé különböző társadalmi csoportok együttélését és helyi közösség kiépülését, ezáltal erősítse a szolidaritást,
• 8. a lakókörnyezet adjon esélyt jó minőségű és egészséges életre,
• 9. a projekt hangolja össze a városépítészet, a környezetalakítás és az építészet különböző tervezési szempontjait,
• 10. a projekt járuljon hozzá a terület örökségének, történetének és identitásának felértékeléséhez. 

III. / Településfejlesztés / Gazdasági fenntarthatóság

• 11. a projekt segítse a terület gazdasági és társadalmi megújulását,
• 12. a területen érvényesüljön a kis távolságok városának és a funkcionális sokféleségnek az elve,
• 13. a projekt optimalizálja a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, fejlessze a helyi ipart és erősítse a rövid ellátási láncokra épülő gazdasági aktivitást,
• 14. a területen valósuljon meg a fenntartható és aktív mobilitás,
• 15. a fejlesztés fenntarthatósága érdekében a projekt biztosítsa a felelőségtudatos digitális átállás lehetőségét is.

IV. / Környezet és klíma / Környezeti fenntarthatóság

• 16. a terület legyen rugalmasan ellenálló (reziliens) az éghajlatváltozással és egyéb kockázatokkal szemben,
• 17. az éghajlatváltozás mérséklésének érdekében a terület energiafelhasználása legyen mértéktartó és épüljön a megújuló energiaforrásokra,
• 18. a területen érvényesüljenek a hulladékcsökkentés és a hulladékhasznosítás elvei,
• 19. a területen érvényesüljenek a fenntartható vízgazdálkodás elvei,
• 20. a terület biológiai sokfélesége, természetes talaja és élőhelyei maradjanak meg, illetve szükség esetén a fejlesztés állítsa helyre azokat.

Ezeknek az általános irányelveknek a mentén nagyon eltérő léptékű és jellegű ökonegyedek épültek és épülnek szerte Franciaországban. Többségük már korábban beépített használaton kívüli, alulhasznosított vagy leromlott állapotú területeket újraértékelő barnamezős beruházás, de van néhány (elsősorban tengerpart közeli településeken) helyi konfliktusokat generáló, ökonegyednek minősített zöldmezős lakóterületfejlesztés is.

Ökonegyedek kategorizálása

A francia ökonegyed program a projektfolyamaton belüli szintek mellett a fejlesztési terület adottságai alapján különböztet meg típusokat (pl. történeti városszövet része, volt iparterület, társadalmilag leszakadt lakóterület, városbővítés helyszíne, stb.). Jelen írás Párizs metropolisz (Nagy Párizs) területéről kilenc ökonegyedet mutat be elsősorban fotók segítségével. A területek kiválasztását egy 3x3-as mátrix határozta meg. Három kategória a projekt előrehaladását tükrözi és megfelel az ökonegyed minősítés különböző szintjeinek. Az elsőbe mindössze néhány olyan korai projekt tartozik, amelyeket már minimum három éve (2020 előtt) átadtak, lakóik azóta belakhatták, tehát már visszajelzések is vannak a működéséről (az ökonegyed minősítésben ez a 4. szint). A másodikban befejezett, néhány éve használatba vett lakóterület van (3. szint), míg a harmadik kategóriában a még építkezési szakaszban lévők vannak (2. szint). Az ökonegyed minősítés 1. szintjén a tervezés és előkészítés alatt álló projektek vannak, ezért ezekkel jelen állapotukban nem foglalkoztam. Az osztályozás másik szempontja pedig a terület elhelyezkedését követi, így mindhárom szintről (4., 3., és 2.) bemutatok egy a történeti kis Párizson belüli, vagyis a metropolisz szempontjából mintegy belvárosi pozíciójú (A), egy lakótelep megújítás részeként épülő (B), illetve valamilyen egyéb átalakuló és funkcióváltó külső területen megvalósult ökonegyedet.

A / Párizson belüli ökonegyedek

A 21. századra Párizson belül már nagyon kevés olyan terület maradt, ahol még nagyobb léptékű lakóterület-fejlesztés megvalósítható. Az ipar már rég kivonult a városból, a vasúti területek többsége a szükséges minimálisra szűkült, a foghíjak eltűntek. Amit lehetett, azt már beépítették, és mindig úgy, ahogy az adott kor városrendezési, környezetvédelmi, örökségvédelmi, stb. előírásai épp engedték. Még van néhány funkcióváltásra alkalmas, megújulásra és újrahasznosításra váró, minimum közel egy városi tömb méretű barnamezős terület, amely ökonegyeddé alakítható: volt vasúti területek[5], kórházak, irodanegyedek.

Párizs városán belül kialakult ökonegyedek közül a három kiválasztott és három-három képpel bemutatott (ld. a térképen): a néhány éve már használatba vett A4 / Clichy-Batignolles a 17. kerületben, a nemrég átadott A3 / Boucicaut a 15. kerületben, és a jelenleg még építés alatt lévő A2 / Saint-Vincent-de-Paul a 14. kerületben.

B / A 60-as, 70-es években épült és napjainkban ökonegyeddé átalakuló lakótelepek

A második világháború és az első olajválság közti, a francia történelemben a „dicsőséges harminc évnek" nevezett 1945 és 1975 közti időszak egyik fő feladata a tömeges lakásépítés volt. Termékei a lakótelepek[6], de a posztszocialista országok gyakorlatától eltérően, ezek az adott kor urbanisztikai, építészeti és műszaki (pl. több mint 400 különböző építéstechnológiát fejlesztettek és használtak építésükhöz) „csúcsteljesítményei" voltak. Párizson belül csak néhány épült, Párizs metropolisz térségében azonban a néhány hatalmas új városon kívül is szinte minden településen van kisebb vagy nagyobb modern lakótelep, amely sok millió ember otthona. Számos ökonegyed készül lakótelepen, hogy komplex megújításuk mellett új lakások és lakosok által is a nagyváros szerves és szerethető részévé válhassanak.

Lakótelep megújítással együtt tervezett ökonegyedek közül a három kiválasztott és három-három képpel bemutatott (ld. a térképen): a néhány éve már használatba vett B4 / Bel Air Saint-Germain-en-Laye-ben, a nemrég átadott B3 / Provinces Françaises et Seine Arche Nanterre-ben és a jelenleg még építés alatt lévő B2 / Quartier Nord Bagneux-ben.

C / Ökonegyedek Nagy Párizs Metropolisz újrahasznosított funkcióváltó területein

Párizs kortárs városépítészete elsősorban „nagy" Párizsról szól, hiszen korunk városfejlesztése (közlekedés-, lakhatás, közterek, oktatás, egészségügy stb.) és az azok hatásai nem csak magát Párizs városát, hanem a metropolisz másik 130 települését is érintik. A térségen belül ezek sokfélék, különböző méretűek, különböző természeti és társadalmi adottságokkal bírnak. A városkörnyéken még viszonylag sok az újrahasznosítható funkcióváltó terület, például volt iparterület, intézményterület, vasúti terület, szeméttelep stb., így az elmúlt 12 évben egyre több ökonegyed születik a helyükön.

Párizs metropolisz területén épülő vagy már megépült közel száz ökonegyed közül a három kiválasztott és három-három képpel bemutatott (ld. a térképen): a néhány éve már használatba vett C4 / Des Bords de Seine Issy-les-Moulineaux-ban, a nemrég átadott C3 / Village Olympique et Paralimpique Saint-Ouen & Saint-Denis területén és a jelenleg még építés alatt lévő C2 / Parc-Centrale Châtenay-Malabry-ban.

A 2012-ben beindított francia állami ökonegyed program alapján napjainkra már több mint ötszáz, az ökonegyed minősítésnek megfelelő lakóterület-fejlesztési projekt készül vagy készült el az országban. A városok megújuló részei, ahol nem csak lakóházak, nem csak egyforma lakóházak, nem csak piaci értékesítésre szánt lakások vannak. Minden ökonegyed egyik első eleme egy a környéket ellátó bölcsőde, óvoda és iskola együttes, minden ökonegyedben a lakások legalább harminc százaléka szociális bérlakás, mindegyik autó nélkül is megközelíthető és mindenhol ideálisak a feltételek az aktív mobilitásra, a szabad zöld terei és közterei igényesek, a terület hétköznapi működését közintézmények, boltok, éttermek, szolgáltatások segítik. Lakóházai sokfélék (Franciaországban 1973 óra nem is tervezhet egy területre 500 lakásnál többet egy iroda), hogy elkerüljék a modern lakótelepekre és a kortárs ingatlanfejlesztések többségére egyaránt jellemző léptékvesztést és monotonitást, illetve költséges kiépítésű és üzemeltetésű csodaberendezések helyett inkább természetes (átszellőztetett, bevilágított, árnyékolt stb.) és energiahatékony építészeti és műszaki megoldásokat próbálnak alkalmazni.

Az ökonegyed egy néhány éve elindított kortárs francia kísérlet, amely a klímaváltozással ellen küzdő, illetve a nagyvárosi lakhatás kihívásaira választ kereső politikai akaratra és a mai városfejlesztés multidiszciplináris szakmai tudására épül. Nemcsak elmélet, hanem már több mint háromszáz lakóterület hétköznapi valósága.

Benkő Melinda

[1] Benkő Melinda a BME Urbanisztika Tanszék habilitált docense (vezetője 2012-19 között), az elmúlt évtizedben kutatói és PhD doktori témavezetői tevékenysége elsősorban a tömeges lakásépítés negyedeire (modern lakótelepek megújítására és kortárs lakóterület fejlesztésekre) fókuszál. A témában EU-s projektek magyar résztvevője (COST Action, UrbAct, DUT), számos nemzetközi rendezvény meghívottja, illetve szervezője, pl. DOCONF. 2024 októberében 10 napos francia állami ösztöndíj (France Excellence Hongrie) segítségével Párizs metropolisz területén lévő ökonegyedeket járt be.
[2] A fenntarthatóság léptékváltásáról – ház, negyed, város – ld. Tóth Réka, Benkő Melinda. „Az energiahatékonyság kérdései történeti városközpontokban". Magyar Építőipar, 2014(3), 120-124. o.
[3] https://www.ecoquartiers.logement.gouv.fr/
[4] Franciaországban Grenoble belvárosában egy volt laktanya, a ZAC de Bonne területén kezdődött meg az ökonegyedek építése 2005-ben. 2009-ben adták át és nevezték el ökonegyednek.
[5] Az 1980-as években indult meg a Párizson belüli nagy vasúti területek rehabilitációja, például a Bercy vagy a Rive Gauche, ld. Párizs kortárs városépítészete cikksorozat részeként Losonczy Anna írását az Építészfórumon és ennek a folyamatnak a záróeleme a Clichy-Batignolles, ismertetését ld. Klaniczay János írásában is.
[6] ld. az Építészfórum Párizs kortárs városépítészete cikksorozat részeként Monory Rebeka írását Drancy II. világháború előtt épült lakótelepéről vagy Klaniczay János írását Ricardo Bofill posztmodern lakótelepről Noisy-Le-Grand-ból.