Slachta Margit Egyetemi Szakkollégium
A Budapest XI. kerületi Aga utca és Tardoskedd utca találkozásában, a saroktelken elhelyezkedő egykori iroda- és laborépület tíz éve állt kihasználatlanul. A Magyar Vezetőképző Alapítvány bízta meg a KÖZTI Zrt-t az épület kollégium és szakkollégium funkcióra történő átalakításának tervezésével.
Az épület eredeti terveit 1975-76-ban az IPARTERV készítette az ÉMI számára, Rimanóczy Jenő építész vezetésével. Az eredeti funkcióját tekintve levegőtisztasági laboratórium volt, logikus szerkesztésű, egyszerű földszint plusz négy emeletes tömegben elhelyezve. A labor funkciójához illeszkedő racionális alaprajzi kialakítást és az akkori technológia szerinti, előregyártott univázas típusszerkezet kötöttségeit oldotta a félkörívesen kiemelt lépcsőház, amely az épület tömegformálását kiemelte a környezetből, egyedivé tette azt. A diagnosztikai vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a homlokzata, a tető fedése erősen leromlott, az épület tartószerkezete viszont megtartásra alkalmas állapotban, az átalakítás-bővítés biztos koordinátarendszereként szolgált a tervezés folyamán.
Napjainkban az élet minden területén egyre fontosabbá válik a pazarlás megállítása, a fenntartható működés. A technológia lendületes fejlődése miatt bizonyos tekintetben az avulás mértéke is felgyorsult. Az épületszerkezeti amortizációnál a funkcionális szerepvesztés talán még gyorsabb és ebből az aspektusból veszélyesebb folyamat.[1] Az ehhez való alkalmazkodás ma már az építészet elsőrendű felelősségévé és feladatává vált.[2] Az évek óta üresen álló laborépület az újrahasznosítás által új funkciót és ezáltal egy második „életet" kapott. Az épületben oktatási-, képzési-, továbbképzési-, szakkollégiumi tevékenységre alkalmas helyiségeket, illetve diákotthont alakítottunk ki. A fenntarthatósági szempontok érvényesítését támogatta, hogy az új használat befogadására szinte teljesen alkalmasnak bizonyult a meglévő szerkezet, az alaprajz szigorú szerkesztettsége, így az átalakítás csak minimális bővítést igényelt. A terv az épület egyedi stílusjegyeit, mint például a meglévő lépcsőház üvegezett tömegét figyelembe vette, eredeti karakterét a korszerűsítés mellett is óvta. A párkánymagasság megtartása, a tetőidom formája, a homlokzati architektúra visszaidézése kiemelten fontos szempontok voltak a tervezés során. A gépészeti elemek külső egységeit az épület tömegébe süllyesztve, takart megoldással terveztük át, így a felhagyott állapot rendezetlenségéhez képest településképi szempontból ma kedvezőbb kép fogadja az arra járókat. A negyedik emeleti bővítés az épület kontúrjához képest visszahúzva, eltérő szerkezettel valósult meg. Ezáltal a meglévő földszint plusz négyemeletes épület jellegében nem változott, a tömegeinek arányrendszerét az átalakítás hangsúlyozni kívánta.
Az épület fő gyalogos megközelítése az Aga utca felől történik, gépkocsival pedig a Tardoskedd utca irányából lehetséges a telken belül elhelyezett parkolóhelyek elérése. A funkcióváltás eredményeképpen a meglévő épületben jelentős mennyiségű bontásra volt szükség, amely minimális tartószerkezeti-, de számottevő nem tartószerkezeti-épületszerkezeti elemet érintett. Az egyik legnagyobb volumenű átalakítás az épület lépcsőházához kapcsolódó „fej" részben történt, a meglévő, elavult, használaton kívüli liftakna elbontásával. Az eredeti felvonó csak a harmadik szintig közlekedett, alaprajzi pozíciója pedig nem volt optimális az épület új funkcionális elrendezése szempontjából. Az alaprajzi kialakítás egyik vezérelve volt a közösségi helyiségeket könnyen megközelíthető pozícióba helyezni, és a privát lakóegységektől elszeparálni. Ezt tette lehetővé a felvonó bontása és áthelyezése, amivel minden szinten kialakíthatóvá vált egy tágas, egybefüggő tér, ami alkalmas a publikus, közösségi funkciók befogadására, illetve közvetlenül kapcsolódik a vertikális közlekedőmaghoz. A földszinten, a bejárathoz közel, kiemelt pozícióban az épület közös használatú kápolnája kapott helyet, a fentebbi szinteken konditerem, közösségi konyha, könyvtár, illetve tanulószoba szolgálja a lakók kényelmét. A negyedik emeleten egy nagyobb, 50 fő befogadására alkalmas előadóterem létesült, ahol képzéseket, különböző csoportfoglalkozásokat, oktatási tevékenységet folytathatnak. A terem flexibilisen bútorozható, így több célra is alkalmas helyszínt biztosít a kollégium lakóinak vagy az oktatásra érkezőknek.
A legfelső szinten, a rendezetlen kültéri gépészet megszüntetésével, a homlokzat síkjától visszahúzva, a kollégium vezetősége és munkatársai számára irodákat alakítottunk ki. Az irodai blokk és az előadóterem is közvetlen kijutással kapcsolódik a visszahúzott épülettömeg körül kialakított járható tetőteraszhoz. Az emeleti helyiségekből festői kilátás nyílik a Gellérthegy irányába, nagy üvegfelületekkel nyit az épület a körpanoráma felé. A negyedik emeleti bővítés könnyű épületszerkezetekkel készült, amelyek a lehető legkevésbé terhelik a meglévő tartószerkezeti rendszert.
Az épület hosszanti tömegében az aszimmetrikus középfolyosóra két oldalt felfűzve kaptak helyet a szobák, a meglévő, viszonylag sűrű szerkezeti raszter és a folyosó mentén futó aknasor felhasználásával kialakítható volt a logikus, cellás elrendezés. A szélesebb traktusba, az északkeleti, kert felé néző oldalra egyszemélyes, saját fürdőszobával felszerelt szobák, míg a keskenyebb délnyugati oldalra kétfős, közös fürdővel ellátott szobák kerültek. Az épületben összesen 55 fő elhelyezése biztosított, amelyből egy szoba mozgásában korlátozott személy elszállásolására alkalmas. A lakószobák a teljes homlokzaton végigfutó új, falazott parapetes alumínium sávnyílászárókat kaptak. Ez a homlokzati rendszer az eredeti homlokzatosztás arányrendszerét és karakterét követi, korszerű, a funkciót szolgáló módon, a lehető legtöbb természetes fényt biztosítva. Ahogy funkcionálisan és alaprajzi elrendezésben, úgy a homlokzatképzésben is könnyedén megkülönböztethető a privát zónák, lakóegységek vagy a közösségi terek struktúrája. A karakteres lépcsőházi blokk üvegdoboza az épület értékes attribútuma, ezt filigrán aluprofilos függönyfal teszi még inkább az épület attraktív elemévé. Ezt ellensúlyozza az építési helyen kívül eső Aga utcára forduló, tömör homlokzat, ami őrzi az eredeti határozott megjelenést a felújítás után. A tervezett negyedik emeleti hozzáépítés, bővítés ettől kis mértékben elválik, áttörtebb hatást kelt, könnyedebb, finomabb eszköztárral dolgozik. Itt az acél tartószerkezetek, a fémlemez burkolatok és a nagyobb, összefüggő üvegfelületek dominálnak.
Az épületet már eredeti állapotában is intenzív zöld környezet vette körül, ennek megtartása kiemelten fontos szerepet játszott a tájépítészeti koncepcióban – mindamellett, hogy a telken belül a kollégisták igényeire is reagáló, többfunkciós zöldfelület létrehozása volt a cél.
Közti Zrt.
[1] CANTACUZINO, Sherban: Re-Architecture. Old buildings, New Uses. London, Thames and Hudson, 1989.
[2] SZULÁGYI Zsófia: Mi az építész feladata és felelőssége a 21. században?, Építészfórum.hu, 2024.10.10.
https://epiteszforum.hu/mi-az-epitesz-feladata-es-felelossege-a-21-szazadban (utolsó elérés: 2024. 10. 16.).
Szerk.: Borenich Levente