Pázmány Campus – az M-Teampannon vezette konzorcium pályaműve

Az M-Teampannon, a Szántó és Mikó Építészek Tervezőirodája, a kollektív műterem és az Opinion Builders közös pályaművet nyújtottak be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusegyüttesére kiírt építészeti pályázaton.

Bevezető – Tervezési alapgondolat

"…az igazság rejtezve tárulkozik, s feltárulva rejtezkedik…"
*Kuminetz Géza, a PPKE rektora

A programban meghatározott egyetemi funkciók jól működő, 21. századi közösségi elrendezését és kortárs építészeti karakterét a pesti palotanegyed patinás épített örökségéhez való illeszkedés és a katolikus egyetem átfogó szellemisége határozta meg. A tömböt szövetszerűen tagolt térstruktúrával kitöltő új beépítés mértéktartó. A megtartandó lakóépületekhez és védett műemlékekhez illeszkedő új raszteres struktúra az adottságokhoz való érzékeny illeszkedések révén váratlan belső téri változatosságot és gazdagságot tud teremteni. A terek nem statikusan zártak, hanem minden térelem kapcsolatban van egymással, és mozgásban, folyamatos átlátásokkal, dinamikusan tárulkozik fel. A holisztikusan egymásba szövődő kortárs és klasszikus terek, részletek és arányok fokozatosan tárják fel a campus gazdag belső térbeli világát.

Tervezési programhoz való igazodás: A megadott alapterületek, kapacitások, létszámadatok és helyiségszámok betartása alapvető szempont volt. A épületegyüttesben minimális eltéréssel elhelyeztük a programban megadott tereket. Az eltérés egyrészt a műemléki épületekben meglévő tér-struktúrához történő igazodás, valamint az új épület szerkezeti rendszeréhez történő igazodás okozta.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció
A beépítési paraméterek vizsgálata

A campus két fő megközelítési irányát terek gazdag belső láncolatával fűztük össze. Akár a Kálvin tér-Múzeum utca-Pollack Mihály tér felől, akár a campus Szentkirályi utcai másik tömbjéből, vagy a Bródy Sándor utcába tervezett kollégiumból, vagy a Múzeum utcából nyíló mélyparkolóból, illetve a Károlyi-palota könyvtár-kertjéből érkezik valaki, ugyanabba az összefüggő, belső és külső közösségi funkciókkal tagolt, élménygazdag téri világba érkezik. Fontos, hogy a Szentkirályi utcai szomszédos egyetemi tömbbel közös, folyamatos térstruktúrát javaslunk. Mintha kertben sétálva az ember tisztásokon, ösvényeken, lombsátrak alatt barangolna, vagy még inkább egy régi, patinás európai város évszázados, nőtt tereinek szövetében sétálna. A Nemzeti Múzeum felőli főbejáratot és a nagyobb tanulmányi tömböt kicsit visszahúzva a telekhatártól új közösségi térrel kötöttük össze az igazgatási funkciót befogadó Esterházy-palota udvarát. A Múzeum utca sarkán külön kertben álló reprezentatív Károlyi-palotát egyetemi könyvtárként hasznosítjuk. A Szentkirályi utcai új szárnyban kaptak helyet a másik campus-tömbből is jól elérhető közös funkciók, a nagyelőadók és fölöttük a sport- és rendezvényközpont. A terület súlypontjában levő – Lőrinc pap-tér léptékű – piazza a térbeli központ, itt, az Esterházy Palota hátsó épületnyúlványának földszintjén található, 75 m2-es, nagy belmagasságú, boltozott térben, a meglévő díszes bejáratot felhasználva alakítottuk ki az egyetemi kápolnát. A hangulatos központi piazzához kávézó-teázó is kapcsolódik, amely kitelepül az árkádosított kocsiáthajtóba és a térre is. Az Andrássy Egyetem és Esterházy Palota közötti szűkebb térben helyeztük el a kávézó-pihenő-tanulókerthez és a kollégiumhoz kapcsolódó egyetemi menzát. Az új épületstruktúra léptéke, magassága mindenhol illeszkedik a meglévő épületekhez, a beépítési paraméterek be lettek tartva.

Kapcsolódás a városi szövethez, a szomszédos létesítményekhez
Gyalogos és gépkocsi kapcsolatok bemutatása parkolóhelyekre tett javaslatok

A közösségi közlekedéssel érkezők fő külső gyalogos (és kerékpáros) megközelítését a Pollack Mihály tér felől, a két palota közötti új szárny központi aulaterében biztosítottuk. A campus tervezett belső gyalogos közlekedési rendszere a fokozatosan feltáruló, egymásból nyíló, élményszerű terek láncolatára épül, és a térszinten szövi össze a campus összes fő funkciócsoportját. A főbejárati irány a központi piazzán keresztül így szervesen átvezet a Szentkirályi utcai bejáraton keresztül a másik egyetemi tömbhöz, másrészt a menzához és a kollégium Bródy Sándor utcai épületéhez, illetve a másik irányban a tervezett egyetemi könyvtár (Károlyi-Palota) kertjéhez és a Múzeum utcai gazdasági bejárathoz, illetve a mélyparkoló gépkocsi-bejáratához. A belső közlekedési rendszer egyszerre áttekinthető és élménygazdag. A mélyparkoló gépkocsi-megközelítése a Múzeum utca felől a lehető legegyszerűbb, gyalogos feltárása pedig igazodik a campus gazdag belső térrendszeréhez.

Alapvető célunk volt, hogy a campustömbhöz közvetlenül kapcsolódó környező külső városias közösségi terek – utcák, kertek, parkok, terek – használóinak, a városlakóknak is harmonikus, városias többlet-élményt adjon az épületegyüttes a rálátások, új sziluett-hatások, tömegkapcsolatok révén. Az egyetemi polgár pedig belülről, az együttes tereiből kinézve kap folyamatosan izgalmas térélményeket és látványokat.

Összességében alapvető célkitűzésünk a városkép, a történelmi környezet gazdagítása a szomszédos épületekkel, tömbökkel és védett műemlékekkel kialakított építészeti párbeszéd révén. A campus új, önálló térbeli és formai identitása nem egyszerre, hanem fokozatosan tárul fel a használók, a vendégek és a környék lakói előtt. Mint a történeti városokban.

Közlekedés fejlesztés, külső gyalogos és gépjármű kapcsolat, parkolás

Az Új Campus közúti megközelítésének tervezési követelményei:

• A beruházással érintett utcákban a közúti közlekedés fenntartása úgy, hogy annak volumene ne nőjön. Cél a közúti közlekedés racionalizálása, az alapigények kiszolgálásának biztosítása.
• Gyalogos és kerékpáros elérhetőség javítása, ezek igényei elsőbbséget kapjanak.
• Az Új Campus fejlesztésének része új parkolóhelyek létesítése telekhatáron belül, mélygarázs építése. Tervezett parkolóhelyek száma: 200 db, minden megkezdett 50 várakozóhelyből legalább egyet mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani. A parkolóállások 10%-a elektromos gépjárművek számára elektromos töltőhelyként alakítandók ki.
• Létesítendő kerékpártároló száma: 521 db.
• 50 db motorkerékpár részére tárolóhelyet kell biztosítani a mélygarázsban.
• 2 db autóbusz rövid idejű várakozásának biztosítása a felszínen.
• A meglévő kapubehajtók kiszolgálását meg kell tartani.

A terület környezetalakítása, gyorsforgalom megoldása, zöldfelületi rendszere és mikroarchitekturális elemei, kapcsolat a Nemzeti Múzeum kertje és a Campus között. Akadálymentesség

Koncepció: Az egyetemi épületek között a belső kertrészek egymás mellé fűzött terekként jelennek meg, egymás mellett sorakoznak; kiegészítik, kiterjesztik, kipótolják az épületek funkcióit, ugyanakkor össze is kapcsolják azokat. A kertrészletek formai kialakítása puritán, nem törekszik a bravúrra, nem kérkedik, sokkal inkább az épületek ritmusát kísérik, követik a taktust. Elsődleges feladatuk a szolgálat. Szolgálják a hallgatókat, a tanárokat, az ide látogatókat. A zöldfelületek és közösségi terek nem csupán a térszínen jelennek meg, hanem a tetőkertek is sokrétű használatot biztosítanak, a belső terekben pedig gazdag belső növényalkalmazás díszlik. A szabadtereken a burkolatok, a zöldfelületek és az utcabútorok minősége magas színvonalon létesül, az épületegyüttes jellegének megfelelő igényességű.

Főbejárat: A Pollack Mihály térről nyíló új főépület homlokzata a szomszédos Eszterházy- és Károlyi-palota homlokzati síkjától kissé hátralép, ezáltal a főbejárat előtt térbővület jön létre, amely az utcaképben egyértelműen kijelöli az új épületegyüttes bejáratát. Ez a számos ülőbútorral berendezett találkozó és gyülekezőtér szerény megjelenésével, ám harmonikus oszlop- és fasor ritmussal tárul fel, hívogatja a térre érkezőt. Az épület déli oldalán a Károlyi-palota mentén a kerékpáros rámpa bújik meg.

Központi tér: A négy épületrész által közre zárt főtér a campus mértani és eszmei súlypontjában van, fő funkciója a városias találkozások biztosítása – kápolna előtere, kávézó-teázó kiülőhelye, így burkolati túlsúllyal rendelkezik. A központi burkolt tér alatt húzódik a mélygarázs, ennek megfelelően a fák és növények kiemelt kazettákban kaptak helyet. Ezen zöldkazetták egyben változatos ülőhelyként is szolgálnak. A burkolati túlsúlynak köszönhetően a kertrészlet kivallóan használható rendezvénytérnek.

Kertrészek: Az egyes kertrészletek más-más funkcióval rendelkeznek, amelyeket a szomszédos épületek jellege is meghatározott, ugyanakkor a sokoldalú használat lehetősége mindegyik kertrészletben benne rejlik. Az új oktatási tömbben öt önálló identitással bíró belső kert jelenik meg.

Károlyi-kert: Az egyetemi könyvtárat befogadó Károlyi-palota kertjében közösségi és kiscsoportos tanuló- és olvasóhelyek kerültek elhelyezésre, ezáltal lehetőség nyílik az egyéni félrevonulásra, elmélkedésre, vagy éppen közös tapasztalatcserékre. A palota kertjében hangsúlyosan jelenik meg a mai és a kiegyezés kori építészet kontrasztja. A historikus stílusú belső kert az új beépítés, továbbá a megőrzendő telekstruktúra miatt nem állítható helyre. Ybl Miklós a Múzeum u. 6. szám és a Károlyi-palota közé beépítést tervezett, ahogyan a jelen javaslat is ezt tartalmazza. Az új kertben a korabeli kert meghatározó közlekedési irányai és a fő hangsúlyt adó központi elem, a vízfelület megidézésre kerül.

Eszterházy-kert: Az új menzaépület előtt nagyméretű kültéri étterem-terasz, a déli oldalon pedig kényelmes társalgó kerül kialakításra. Az étterem-teraszon hagyományos asztal-szék bútorozás jelenik meg, a társalgó területén pedig kültéri bútorok szolgálják az egyetemi lakók igényeit. Az épület előterében a Festetics- és az Eszterházy palota közötti területen nagy gyepes felület kerül kialakításra, amely szimmetrikus megjelenésével szintén a történelmi struktúrára tett utalás. A nagy gyepfelület változatosan és szabadon használható felület, a természettel való közelség megélésére invitál. A gyepfelület északi és déli oldalán két irányban van gyalogos kapcsolat, az egyik sétány a főtér kertrészletbe, a másik a kollégium kertrészletbe vezet át. A Festetics-palota belső udvarából gyalogos átközeledés lehetőségét is biztosítottuk.

Kollégium kert: A kollégium belső kertje a sétányok mentén körbejárható. A zöldfelületek csoportos és egyéni ülőhelyeket hordoznak magukban, amelyek a tanulás, találkozás helyszíneiként szolgálnak. A belső tér akár közös vetítés szervezésére is alkalmas, így a fiatalok számára vonzó terület, amely a virtuális tér konkurenciájává is válhat.

Tetőkertek: Az épületek felső szintjei változatos kerti funkciókat kapnak. A legfelső szinteken, ahol a szerkezeti vastagság csak vékony termőközeg elhelyezését teszi lehetővé, extenzív és félintenzív zöldtetők létesülnek.

A kollégium a Bródy Sándor utca felé zöld kiülős erkéllyel gazdagodik, ahová apartman szobák nyílnak. A menza tetőidomán nagyméretű pergola védelmébe közösségi kert készül, amely kiválóan alkalmas csoportos foglalkozások rendezésére.

A sportcsarnok és rendezvénytér épületegyüttesében a fitnesztermek külső teraszokkal egészülnek ki, ahol további sportolási lehetőségre, valamint pihenésre és regenerálódásra lehetőség nyílik. A csarnok fölötti tetőkerten amellett, hogy átközlekedést biztosít a menza és a főépület között, egyedi használat is megjelenik: a fősétány mentén közösségi haszonkertek létesülnek, amelyek kiegészülnek egy-egy pergolás pihenőhellyel.

A főépület Pollack Mihály tér felé eső szárnya tetején fedett szaletli készül, ahol kültéri előadások tarthatók. Ez a fókuszpontként is funkcionáló fedett nyitott tér egyben a környező városi szövetre kiváló kilátást biztosít. Az intenzív tetőkerten a kiemelt kazettákba bokorfák telepítésére kerül sor, amelyek között változatos ülőhelyek létesülnek. Az épület legfelső szintén extenzív zöldtető készül.

Az igazgatási épület tetőkertjén a klubhelyiségek a tetőteraszra is kitelepülhetnek, ahol a nagyméretű pergolák alatt a terület változatosan használható.

Belső növényalkalmazás: A belső növényesítés a főépület nagyméretű auláiban, valamint a klímaudvarban lesz számottevő. A belső aulatérben a jelentős belmagasság miatt magasra növő növényeket, fákat és támrendszerre kapaszkodó futónövényeket is alkalmazunk. A beltéri fák a külső fák ritmusát jelenítik meg a belső térben. A klímaudvarban speciális ültetőközegbe szintén nagyméretű növények kerülnek telepítésre.

Átkötő sétány: Szent István Társulat épületének főhomlokzatát összekapcsolásra kerül az új sportcsarnok alatti átjáróval. A két épület között a gyalogos közlekedés kap fő hangsúlyt, ezáltal a Szentkirályi utca adott szakaszán megszűnnek a parkolók és az útfelület egy szintbe kerül a járdával. A Szentkirályi utcai épület előtt új fasor létesül.

Pollack Mihály tér: Az új egyetemi campus kialakításával párhuzamosan a tér megújítására is javaslatot teszünk. A tér keleti és nyugati oldalán biztosítjuk a gyalogos átközlekedő sávokat, így a tér közepén lehajtórámpák között sávos zöldfelületek kialakítására nyílik lehetőség A téren több zöldfelület kerül kialakításra, a zöldsávok és burkolati sávok az egyetem és a paloták irányába mutatnak. Az északi feljáró kávézóval bővül, a mosdók a mélygarázsban jelen állapotban is biztosítottak. A téren megsokszorozzuk az ülőhelyek számát, a mélygarázs-kontúron kívül nagy fák telepítésére is lehetőség nyílik, ezáltal a mainál lényegesen zöldebb, kellemesebb, jobban használható; élhetőbb köztér jöhet létre.

Funkcionális rendszer ismertetése

A tervezett campuson belüli áttekinthető és élménygazdag közlekedési rendszer meghatározta a fő funkciók elrendezését és kapcsolataik színvonalas megoldását. A tömb határán álló, hasznosításra alkalmas épületek, védett műemlékek és bontással felszabadítható foghíjak funkcionális szerepeinek tisztázása határozta meg az elrendezés alapvető struktúráját. A Rádió-székház Bródy Sándor utcai részét egyetemi kollégiummá alakítjuk, az Esterházy-palotát igazgatási célra, illetve a Károlyi-palotát egyetemi könyvtárként hasznosítjuk. A Szentkirályi utcai rádióépületek bontásával felszabaduló foghíjtelekre a másik campus-tömbbel közös használatú egyetemi nagyelőadók, illetve a sport- és rendezvényközpont került. A Rádió további – a paloták közötti és a tömbbelsőben álló – avult épületeinek bontásával felszabaduló területeket újra értelmeztük a programban meghatározott tanulmányi funkciók számára. A tervezett új épületegyüttes racionális struktúrája, magas műszaki színvonala, energiahatékony megoldásai és érzékeny térbeli illeszkedése biztosítja a projekt megvalósíthatóságát.

Károlyi-palota: Az Ybl Miklós tervezte Károlyi palota a Nemzeti Múzeum mögötti terület legkarakteresebb épülete. Büszke portikuszával és francia neoreneszánsz hatású saroktornyaival magához vonzza a tekintetet. Építtetői a Károlyiak, jelentős történelmi múlttal rendelkeztek. Nagy felelősség Ybl műremekének rekonstrukciója. Javaslatunk szerint az egyetem szellemi központja, a tudás tere, a könyvtár lehet a legalkalmasabb arra, hogy új jelentéssel töltse meg az épület patinás tereit. A műemléki épületet a régi épület adottságainak kihasználásával, a mai kornak megfelelően korszerűsítjük.

Esterházy Palota: Patinás tereibe az Egyetem Reprezentatív funkcióit, Központi Hivatali helyiségeit, Hallgatói Központját, és a Kápolnát helyeztük el. A Campus Főterére néző szárnyában földszinti büfé létesült. Alárendelt helyiségeibe a Központi üzemeltetés iroda, műhely- és raktárfunkciói kerültek. Beépített padlásterében az ITK szaktantermei és laborhelyiségei kaptak helyet. Épületszárnyai által három oldalról közre zárt nyitott udvarát üvegezett átriumként a szomszédos új oktatási szárny hasonló átriumával egybenyitva történeti és kortárs homlokzatok által határolt aula tér jött létre.

Kollégium: A Bródy Sándor utca 5-7. szám alatt álló meglévő épület utcai bejárattal rendelkezik, közel helyezkedik el a tervezett oktatási tömbhöz, valamint az étteremhez és a sport-és rendezvényközponthoz. Ezen túl, mivel térrendszere is alkalmas az új kollégiumi funkció befogadására, a diákok lakhatását az épület részleges átalakításával terveztük megoldani. A régi, felújítandó épületrészben igazgatási csoportot, projektszobákat, számítástechnikai szobákat, a pinceszinten a gépészeti helyiségeket alakítottunk ki. A régi szárnyhoz kapcsolódik egy új épületszárny, pince – földszint és 6 emelet elrendezéssel. Ebben helyezkedik el az egészségügyi központ, valamint a kollégiumi szobák. A teljes épületben 196 fős kollégiumi férőhelyet alakítottunk ki.

Éttermi – Oktatási szárny: Az épület földszintjén és I. emeleti galéria szintjén az étterem fogyasztóterei és az őket kiszolgáló tálaló-kiválasztó terek, valamint a közönségfogalmi vizesblokkok helyezkednek el. A földszinti fogyasztótérhez kávézó csatlakozik, mindkét fogyasztótér terasz kapcsolattal rendelkezik és mind a kollégium illetve oktatási szárny, mind pedig a Pollák Mihály tér felől önállóan megközelíthető. A pinceszinten a főzőkonyha és a tematikus konyha került kialakításra, az expediáló térhez kapcsolódóan.

Az épület II.-III. emeletén a Történettudományi Intézet, a IV.-V. emeletén a Régészettudományi Intézet és Térinformatikai Labor helyiségek, a VI. emeletén a Kommunikáció-és Médiatudományi Intézet került elhelyezésre.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Az építészeti formálás, a tömegalakítás és a homlokzatképzés fő célja olyan korszerű, 21. századi felsőoktatási képzési központ magas színvonalú kialakítása, ahol az építészeti összhatás, a tömegek és a terek aránya rejtetten megjeleníti az évezredes katolikus szellemiségnek a minőségi oktatásban, nevelésében, kutatásban betöltött meghatározó szerepét, és megfelel a környék gazdag kulturális múltjának, a Palotanegyed és a Nemzeti Múzeum szomszédságának. Ugyanakkor a fiataloknak vonzó világot szeretnénk teremteni, amely bevonz, személyes találkozásokat, alkalmi és rendszeres közösségi összejöveteleket generál, lehetőséget ad spontán beszélgetésekre és interakciókra. Magas színvonalú építészeti minőséget célzunk meg a sokrétű térkapcsolatok differenciált használatával, az innovatív épületszerkezeti megoldásokkal (pl. klímaudvarok), a tömör és transzparens térfalak a kívül és belül mértéktartóan változatos téri világával. Hosszú távú környezeti harmóniát szeretnénk biztosítani, amely magas minőséget, nyugalmat és otthonosságot sugároz: korszerű épületszerkezetek, innovatív anyaghasználat, alacsony környezetterhelés és energiafelhasználás, innovatív építési technológiák alkalmazása.

Fenntarthatóság, üzemeltetési koncepció

Gazdasági szempontok: várhatóan kedvező kivitelezési költségek, takarékos költségű szerkezetek, anyagok, gazdaságos területhasználat, várhatóan alacsony üzemeltetési költségek, kedvező fenntartási költségek, üzemeltetés, karbantartás energia-, erőforrás-hatékony.

A campus épületegyüttes a megmaradó és átépítendő, felújítandó műemléki és lakóépület mellett egy összefüggő térrendszerű nagyléptékű épületegyüttesből áll.

A megtartandó épületek minimális mozgásteret adnak a fenntarthatósági megoldások alkalmazására, ezekben az épületekben elsősorban a beépítésre kerülő üzemi berendezések és anyagok, valamint a szabályozástechnika biztosítják a korszerű, fenntartható gazdaságos üzemelést.

Az új építésű épületegyüttes monolit vasbeton szerkezetű, tömbszerű kialakítás, jellemzően "ház a házban" lett tervezve. Az épület építészeti és szerkezeti kialakítását a funkcionális és térszervezési szempontokon túl erősen befolyásolták a fenntarthatósági szempontok, amelyeket integráló módon vettünk figyelembe.

Vasbeton szerkezet aktiválása – A nagykiterjedésű, nagytömegű, 60 cm vastag monolit alaplemez és a 30 cm vastag vasbeton födémek kitűnő hőtárolási lehetőséget biztosítanak, amelyet maximálisan kihasználtunk az épület energetikai rendszerének a tervezésénél. Így a teljes vízszintes szerkezetet aktiváltuk, a vasbeton szerkezet semleges zónájában elhelyezett felületfűtő-hűtő rendszert építettünk be. A szerkezet hőtároló kapacitásának figyelembevételével egyrészt csökkenteni lehet a csúcsterheléseket, így kisebb kapacitású berendezésekkel lehet biztosítani az üzemeltetést. A szerkezettemperálás alacsony vízhőfokon üzemel téli és nyári üzemmódban egyaránt, így kiválóan illeszthető a talajszondás primer energetikai rendszerhez.

Ház a házban építészeti megoldás – Az oktatási épületrészek tömör tömbjeit üvegszerkezetek fogják össze, részben funkcionális tereket képezve, rézben klíma udvarként kialakítva. Ez az üvegezett udvarrendszer átszellőztetett termikus burokként működik, télen összegyűjti a napsugárzásból bejövő energiát, nyáron elsődleges védelmet biztosít a sugárzás ellen, illetve a nagylégterű terek átszellőztetéssel csökkenteni lehet a sugárzási hőterhelést. Az épületenergetikai rendszer méretezésénél ezt a hatást is figyelembe vettük.

Szabályozás kiemelt szerepe a fenntarthatóságban – Az új épületegyüttest különböző lefutási idejű hőhatások érik, amelyeknek szinergikus, a szerkezet hőtároló kapacitásának és a talajszondák üzemi hőmérsékletének optimális összehangolásával nagyon jól lehet az energetikai rendszert üzemeltetni. Figyelembe vehető hőhatások:

• nappali hőmérsékleti terhelés időbeli lefutása,
• 4.000 fő nappali létszám hőterhelése, hőleadás,
• nappali létszámhoz tartozó frisslevegő (kb. 120.000 lm3) hőigénye,
• nappali időszakon kívüli, éjszakai és hétvégi üzemmódban történő hőbetárolás kihasználása (esti és éjszakai üzemidőben nyári időszakban a hűvösebb levegővel át lehet szellőztetni a teljes épületet, a szerkezetben így jelentős hőkapacitás betározható, amely a nappali üzemidőben rendelkezésre áll.

M-Teampannon, Szántó és Mikó Építészek Tervezőirodája, kollektív műterem, Opinion Builders

Szerk.: Hulesch Máté