Perika-díj 2022: interjú Lakner Antallal

A Média Építészeti Díja keretében ötödik alkalommal adtuk át a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és egykori főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina emlékét őrző szakmai elismerést. A díjat ebben az évben Lakner Antal képzőművész érdemelte ki, akivel ebből az alkalomból videóinterjút készítettünk. A videó alatt Dr. Szentpéteri Márton a díjátadón elhangzott laudációja olvasható.

Lakner az architékton

Avagy a 2022-es Perika-díj nyertesének, Lakner Antalnak dicsérete

Architektúra. A latin szóról majdnem mindenkinek az építészet jut eszébe idehaza. A kifejezés azonban sokkal tágabb, gazdagabb jelentésmezővel bír, etimológiája pedig kifejezetten irányadó ennek megértésében. Végtelenül leegyszerűsítve a latin architectus, avagy görög elődje az architékton mindennemű tervezett környezet legalapvetőbb szerkezeteinek, illetve struktúráinak kigondolásával és megalkotásával foglalkozik, s messze nem csupán építész a mai fogalmaink szerint. Hogy az említett görög és latin szavak célszerűbb fordítása a tervező, s hogy az architektúra fogalma eredendően egy olyasféle igen összetett diszciplináris mezőre vonatkozott, amit ma inkább designkultúrának neveznénk, arra mi sem szebb példa, mint éppen Vitruvius De architectura című, immár több mint kétezeréves könyve, melynek tizedik kötete például az architectura organica kérdéskörével foglalkozik – ez pedig még véletlenül sem az organikus építészetről, de sokkal inkább a gépek (ti. organon) kifundálásáról és megépítéséről szól. Vitruvius szerint a tervező egyfelől kitűnően ért tehát a szerkezetek gyakorlati megalkotásához – erre utal fabrica szava –, másfelől azonban minden teoretikus fegyverrel felszerelt ahhoz, hogy kitalálhasson szerkezeteket, illetve megalkothasson struktúrákat és hogy elmagyarázza azok készítésének és használatának mikéntjét – erre pedig a ratiocinatio szakszó vonatkozik a szövegben.

– véli a római, akinek protoszemiotikai fejtegetése már csak hab a tortán. Szerinte ugyanis, mint mindenben, jelesül a designban, két dolog számít. Egyrészt a jelölt dolgok (quod significatur), másrészt a jelölők (quod significant). A jelölt dolgok azok, amikről diskurálunk, a jelölők pedig a tudós alapelvekre épülő magyarázatok voltaképpen. A tervezőnek mindkét irányban képzettnek kell lennie, nem elég csupán a természet adta tehetség (ti. ingenium), szükség van tudományra (ti. disciplina) is. A következőkben éppen ezért a híres vitruviuszi enciklopédikus képzési modell részletezése olvasható a De architecturában, amelyet itt elhagyunk, s csak annyit jegyzünk meg róla, hogy az sokszínűségével igencsak emlékeztet a mai designkultúra-tudomány interdiszciplináris menüjére: a jó tervezőnek a rajzolás mellett a geometriában, a történelemben, a filozófiában, a zenében, az orvostudományban, a jogban és a csillagászatban is járatosnak kell lennie valamelyest, annak érdekében, hogy szép, jó és igaz világokat teremthessen.

Hölgyeim és Uraim, Lakner Antal képzőművészként ismert a világban, így talán kevésbé köztudott, hogy doktori dolgozatát a designkultúra-tudomány területén írja a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskolájában. Nem véletlenül. E helyt még vázlatosan sem bemutatható nemzetközi rangú művészetének tárgya mindig is a designkultúra volt, hiszen a tervezett környezet egyéni és kollektív, fogalmi és testi értelemben vett identitásformáló ereje foglalkoztatja minden művét, melyek egyébként egytől-egyig szép példái a fabrica és a ratiocinatio összhangjának. Egyszerűbben: esetükben mindig szépen kivitelezett gógyis művekről van szó!

Gratulálok a díjazottnak!

Dr. Szentpéteri Márton
egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Elhangzott a Média Építészeti Díja 2022-es díjátadó gáláján, november 12-én az Urániában.

A díjátadó gála megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.