Róma épült Szombathelyen

Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap a látogató.

„A koncepció lényege, hogy messziről érzékelni tudja a látogató az egykori Ízisz-szentély tömegét, azonban közelebb érve világosan látja majd, hogy nem római kori épületről van szó. Az eredeti kváderköves építkezés helyett kőlapokkal csomagoltuk be az épület vázát, amely technológia nyilvánvalóan nem létezhetett még az ókorban" - mondta el a műemlékem.hu-nak Mezős Tamás professzor, a rekonstruktív bemutatás tervezője, a Műegyetem építészettörténeti és műemléki tanszékének tanára.

Az egykori Savaria városát a korábbi ló- és kocsiváltó hely, majd katonai tábor területén a kiszolgált, veterán légiósok és családjaik számára alapították a Kr. u. 1. század közepén. Claudius császár emelte a colonia rangra 43-ban. A település mind nagyobb jelentőségre tett szert a Birodalmon belül, Felső-Pannónia vallási központja lett – keresztülfutott rajta, éppen a később épült Iseum előtt az egykori Borostyánkő-út, az egyik legfontosabb, távolsági kereskedelmi útvonal, ami gazdaságilag is serkentette a település fejlődését.

A keleti (egyiptomi eredetű) misztérium-vallás, az Ízisz-tisztelet szentélyét a 2. században építették, majd környezetével együtt többször kibővítették. Savariának 5-6 ezer római polgár lakója lehetett, s a régészeti leletek alapján az Iseum épületcsoportja a város egyik legnívósabb kivitelezésű része volt.

Savaria a 4. században élte fénykorát. A keresztényüldözések lezárultával Nagy Konstantin császár átszervezte a tartományi rendszert és a várost Pannonia Prima székhelyévé tette. Középületek, színházak, templomok, fürdők épültek és a város népessége jelentősen megnőtt. Itt született Szent Márton, aki Tours püspöke és Európa egyik legmeghatározóbb szentje lett. Kevéssel utóbb, Valentinianus császár halála után azonban Róma nem tudta tovább megtartani a térséget. A hunok elözönlötték a Kárpát-medencét, azonban az erős falakkal övezett Savariát csak 441-445 között tudták elfoglalni. A római várost azonban nem Attila király hunjai rombolták le végleg, hanem a 456-ban pusztító földrengés.

„Az egykori Savaria romjai ugyan több helyütt megtalálhatóak és láthatóak Szombathelyen, azonban a látogató eddig nehezen érzékelhette, hogy valójában milyen épületek állhattak itt" - mondta Mezős Tamás. „A püspöki palota melletti Járdányi Paulovics István romkert sajnos nincs a legjobb állapotban és az Iseum egykori bemutatása, amelyet az 1960-as években nyitottak meg, szintén erősen megkopott az elmúlt évtizedekben. Ráadásul az újabb régészeti kutatások rávilágítottak, hogy korábban nem sikerült hitelesen bemutatni az Ízisz-szentély homlokzatát."

Biztos, hogy ilyen volt? A cikk folytatása és képgaléria a csaknem kész Iseumeól a műemlékem.hu magazinjában.

Kovács Olivér