Nézőpontok/Vélemény

Római-part - a Fővárosi Közgyűlés a part menti nyomvonal mellett döntött

1/2

A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. Középen Tarlós István főpolgármester. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. - fotó: MTI/Bruzák Noémi

?>
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. Középen Tarlós István főpolgármester. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. - fotó: MTI/Bruzák Noémi
?>
lead
1/2

A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. Középen Tarlós István főpolgármester. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. - fotó: MTI/Bruzák Noémi

Római-part - a Fővárosi Közgyűlés a part menti nyomvonal mellett döntött
Nézőpontok/Vélemény

Római-part - a Fővárosi Közgyűlés a part menti nyomvonal mellett döntött

2017.04.05. 14:30

A mai két és fél órás vita után a Főváros Közgyűlésének testülete úgy döntött, támogatja a Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést, amelyben szakértői vélemények alapján azt javasolták, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén" épüljön meg.

A testület 19 kormánypárti igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében (LMP és Párbeszéd) és 4 többek között jobbikos tartózkodás mellett döntött a part menti nyomvonal mellett. Az MSZP és a DK politikusai nem nyomtak gombot. A javaslat elfogadása előtti vitában Szeneczey Balázs kijelentette, a javaslatban szereplő nyomvonalon megfelelő védelmet nyújt majd a város egyik legszebb és legsűrűbben lakott területének. 

Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója a Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlító elemzését ismertette. Elmondta, az árvízvédelem mind a két esetben megoldható, és megközelítőleg egyforma hosszúságú, valamint magasságú védművet igényelne a két területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát a természetben történő nagyobb beavatkozást igényelne és többe kerülne. Utóbbiról szólva emlékeztetett, míg a part menti mobilgát költsége 18 milliárd forint lenne, addig a másik védmű 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul ebben az esetben a parti épületek védelme további költségekkel járna.

A vitában az ellenzéki képviselők ismételten arra kérték a kormányoldali többséget, hogy halasszák el a döntést, mivel azt nem tartják kellően megalapozottnak.

Végül Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy szerinte ez a vita sok tekintetben már nem az árvízvédelemről szól. Mint mondta, sokszor úgy fogalmaznak, hogy hét éve nincs megoldva a probléma. Ez nem igaz, 27 éve nincs megoldva - jelentette ki a főpolgármester. Tarlós István azt hangsúlyozta: mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat, senkin nincs kényszer, és most kizárólag a nyomvonalról dönt a közgyűlés. A funkciókról, a partról még lehet vitatkozni - jegyezte meg. Kiemelte azt is, hogy az elkészült öt tanulmányterv közül egy sem volt, amelyik a Nánási úti-Királyok útjai nyomvonalat támogatta volna. Tarlós István rámutatott arra is, hogy jogi felelősség a védelemről gondoskodni, ezért az ügyben nem lehet tovább várni. Azt kérte, ne vonják kétségbe, hogy a legjobb szándék vezérli őket, igyekeznek megcsinálni azt, amit mások évtizedekig nem csináltak meg. A legjobbat akarjuk, "tőlem ne féltsék a római-partot", mert ez nem felel meg a valóságnak - jelentette ki, hozzátéve: több mint 20 éve nem akar mást, mint a problémát megoldani.


A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. Középen Tarlós István főpolgármester. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. - fotó: MTI/Bruzák Noémi
1/2
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. Középen Tarlós István főpolgármester. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. - fotó: MTI/Bruzák Noémi



A közgyűlés lehetőséget adott két civil felszólalónak is. A Nánási-Királyok útja nyomvonalat támogató Keleti Péter azt szorgalmazta, hogy a partvonalon hozzanak létre egy nyárigátat, a római-parti üdülőterületen élők anyagi hozzájárulásával, míg a fővádvonalat a Nánási-Királyok útján hozzák létre.
Buzás Győző, a Rómaipartért Egyesület elnöke ezzel szemben egy part menti védvonal létrehozását sürgette, amivel szerinte meg lehetne védeni a területen jogszerűen felépített házakat, továbbá megszüntető lenne a Római-part jelenlegi szennyezettsége. A vita alatt az ülésteremben jelen lévők közül többen bekiabálásokkal fejezték ki a javaslattal szembeni nem tetszésüket, amelyeket táblákkal, molinókkal is megjelenítettek. A szavazást követően a Greenpeace egy aktivistája "Nincs vége: megvédjük a Rómait!" feliratú táblát tartott fel a főpolgármester mögé állva a közgyűlés termének emelvényén.

A Fővárosi Közgyűlés a döntéssel kinyilvánította elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sport funkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében, valamint úgy döntött, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását.

A testület felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítmény vízjogi engedélyezési és partrendezési terveit. A testület döntött arról is, hogy "az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény" elkészültét követően az első két - harmadfokot elérő vagy azt meghaladó - árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű "kulisszanyílásait" is zárják majd le.

Az elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest III. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legveszélyeztetettebb területe. A Csillaghegyi-öblözet - beleértve a Római-part - területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat - írták. A beruházás célja a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területének a védelme, a terület változatlan funkciója - üdülőpart és sportcélú használat - és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen - írták az elfogadott javaslatban.

A testület elfogadta Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester módosító indítványát, amely alapján a Fővárosi Közgyűlés felkérte Tarlós Istvánt, hogy kezdeményezze a kormánynál a sürgős beavatkozást igénylő partszakaszok árvízvédelmi műveinek kiépítési költségeinek biztosítását.

forrás: MTI

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk