Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja

Részleteket mutatunk be Szántó Tibor és Mikó László (Szántó és Mikó Építészek Kft.) terveiből, melyet a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjához készítettek.

1. Az épület elhelyezkedése, környezeti kapcsolatai

A tervezés során a vonatkozó RRT városrendezési elképzeléseit, szabályozási előírásait és közlekedési javaslatait teljes mértékben figyelembe vettük és betartottuk. Az épület tömegét az építési telek külső határvonala mentén helyeztük el annak érdekében, hogy az befeszüljön a környező beépítésbe és a Bölcsész Kar épületével összetartozó tömböt alkosson. Északnyugati irányból az épület tömegét a Honvéd tér felöli épület homlokzati síkjához igazítottuk, a Bódogh J. utca és Alföldi utca vizuális tengelyének meghagyásával. Ily módon a T.I.K. épület tömege a Bölcsész Kar és a jövőben egyetemi funkciót szolgáló Honvéd téri épület külső határvonalainak metszésébe illeszkedik, kijelölve ezen három épület összetartozását és a városi szövetben való kiemelt jelentőségét.

A T.I.K. épületének főbejárati tengelyét a Honvéd tér felől létrejövő gyalogos megközelítési irányhoz igazítottuk. Az RRT javaslatai közül -alapos megfontolás után- egyedül a T.I.K. és a Bölcsész Kar épületeinek a közöttük létre jövő parkon keresztül történő gyalogos összekötését vetettük el, mert a könyvtárépület hosszoldalának közepén nem kívánkozik egy udvari bejárat, sem a terepszinten sem az alatt. A két épület gyalogos összeköttetését és egyben a Petőfi sugárúti tömegközlekedési kapcsolat felőli gyalogos forgalom fogadását az Egyetem utcával párhuzamosan, az új épület tömegének visszahúzásával és pillérsoros, előtetős felvezetéssel oldottuk meg, mely bevezeti az érkezőket a T.I.K. épületének előterébe.

2. A funkciók leírása

Építészeti koncepció

A tervezés során a következő szempontokat tartottuk szem előtt. Az épület térbeli elrendezése legyen áttekinthető, tömör. A szabadpolcos olvasói terek a Bölcsész Kar felőli, kedvező tájolású parkra nézzenek. Az épület hossztengelye mentén legyen átlátható, tömör térfalat adó funkció ne kerüljön a középső traktusba, csak előkert, előcsarnok, vertikális közlekedők, hidak és belső udvar. Ez a nagy belmagasságú térsor képezi az épület belső tengelyét. Az épület derékszögű koordináta rendszerébe egy, a Bölcsész Kar épületének hossztengelyével párhuzamos tengely hasít bele. Ez a tengely rávezeti az épület belső térsorát a Honvéd tér felőli épület kapualjára és egyben a Petőfi sugárút felől érkező gyalogos forgalom felé fordítja az épület előtéri tömegét. A funkciók elrendezésekor fontosnak tartottuk az előadóterek és hozzájuk tartozó helyiségcsoportok leválasztását a könyvtári funkciótól. Ennek oka a két tércsoport között esetenként fellépő használati, közönségforgalmi és akusztikai "összeférhetetlenség" volt.

Az épület építészeti karakterét egy hossztengely menti sávos elrendezés adja. A természetes megvilágítást és csendet igénylő szabadpolcos olvasó és tanuló termek a belső udvar két oldalán helyezkednek el, transzparens üveghomlokzatokkal, míg a tömör térfalat adó zárt raktárak, irodák, kiszolgáló és gépészeti terek, valamint az előadótermek az épület Zászló utca felőli szélső sávjában helyezkednek el. Ez az oldal zaj, hőtermelési és környezeti szempontból egyaránt a legmostohább, ezért ebben az irányban az épület zárkózott hatást mutat. Az eltérő funkciójú és homlokzati megjelenésű épülettömböket egységes tető fogja össze, zárt idomba rendezve az épület kontúrját, kijelölve a tömb határvonalait. A Zászló utca felöli oldalon egy alacsonyabb oldalszárny simul a főtömeghez, mely átfordul az Egyetem utcai főhomlokzat egy részére is. Ez az oldalszárny segít beilleszteni az épület tömegét a Zászló utcai lakóházak léptékébe, és biztosítja a zárt raktárak későbbi bővítési lehetőségét úgy, hogy az épület főtömege változtalan maradhat.

Mértékrendszer

A kiírásban feltételül szabott 7,20 x 7,20 m-es épületritmuson belül mindkét kiterjedésben 0,90 m-es alosztást alkalmaztunk, ami a nagyobb forgalmú terekben 1,80 m-es állványtengely periódust és 3,60 m-es olvasóasztal ritmust tesz lehetővé. Az esztétikai megformálás tekintetében kevésbé igényes raktárterekben a kiírás 40. lapjának utolsó előtti mondatában megfogalmazott ajánlás teljesítésének érdekében ("...célszerű a meglévő állvány és polcrendszer paramétereit ´figyelembe venni´") a tartószerkezetek ritmusát mind a mobil-, mind a stabilállványos berendezési változatban a meglévő 1,00 m-es polchosszakhoz igazítottuk. A megkívánt befogadóképességet 1,44 m-es tengelytávolságok mellett is garantáltnak találtuk, ami azt is jelenti, hogy az új terekben az állványok közötti közlekedés szabadabb lehet a jelenleginél. A gördülő-állványos berendezés telepítésének sémája nem korlátozódik egyetlen szintre, hiszen az ennek feltételét képező teherbírás értékét (5 kN/lm3) a vonatkozó Magyar Szabvány a raktárak teljes területére megköveteli, függetlenül a tárolás módjától.

Tömegformálás tekintetében meghatározó elvnek tekintettük, hogy az inszoláció-védelem szempontjából legkritikusabb déli fekvésű felületek mögött a közvetlen megvilágítást legkevésbé igénylő raktári és előadótermi funkciók kapjanak helyet, valamint olyan cellás funkciók települjenek, amelyeknek helyiségenként tetszőleges mértékű árnyékolásáról a bennük érintett dolgozók személyes igényeik szerint gondoskodhatnak. Ezzel szemben, és ennek eredményeként az olvasószolgálati terek inkább a szórt, és reflektált fényekben gazdagabb oldalakhoz csatlakozhatnak. A raktári rendeltetésű területrészek 1:3 aránya (880 ill. 2400 m2) kézenfekvően kínálta a négyszintes tagoltságot, az ebből következő homlokzati felület magasságot, valamint az olvasószolgálati nagytereknek ugyancsak négyszintre (két fő, és azokhoz csatlakozóan egy-egy karzati szintre) történő elosztását.

A funkciók ismertetése

Az épület funkcionális elrendezését a kiírás tematikájának sorrendjében ismertetjük.

AA. Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztály

A nyilvános Katalógus és Információs csoport és a Dokumentum Kölcsönző szolgálat a földszinten került elhelyezésre, közvetlenül a biztonsági zóna bejárat mögött. A kölcsönző pultot úgy helyeztük el, hogy üzemeltetési igény esetén lehetőség nyíljon a viszahozott könyvek gyors visszaadására a biztonsági zónán kívülről is. Ennek azért van jelentősége, mert így a csak leadási célból érkezők nem kell igénybe vegyék a ruhatár-, csomagmegőrző-, szolgáltatásait és nem terhelnék a biztonsági kapuk forgalmát. A kölcsönzőpult közvetlen kapcsolatban van a gazdasági lifteken keresztül a raktárakkal ill. a szabadpolcos olvasó terekkel. A könyvtárközi kölcsönző részleg a földszinti irodai zónába került, a küldemény fogadó részleg és gazdasági bejárat közelébe. A hallgatói számítógépes kabinetek termei közül 1 db az első. 2 db a harmadik emeleten, a szabadpolcos olvasóterek szintjén helyezkednek el, a belső udvarra nézően. A többfunkciós helyiségek a földszinten, a belső udvarra nézően létesülnek. A szabadpolcos olvasói terek közül a folyóiratolvasó földszintre, az Általános és Társadalomtudományi, Magyar és idegen nyelvek és irodalmak olvasóterei, valamint az Osztrák könyvtár az első emeletre, a Történettudományi, az Élettudományok és az Élettelen természettudományok olvasó tere a 3. emeletre került. Mindkét olvasó tér nagy belmagasságú és légterükbe galériaként csatlakozik a II. ill. IV. emelet.

Az egyszemélyes kutatói munkafülkéket az I.-IV. emeleteken 4 szintre szétosztva helyeztük el, az olvasói terek ill. a zárt raktárak között. Az egyéni és csoportos tanulás és munkavégzés terei két részre osztva az I. ill. III. emeletre kerültek, a belső udvarra nézően. Elhelyezésüknél figyelembe vettük a kiírás azon elvárásait, hogy a szabadpolcos olvasói terek közelében helyezkedjenek el, de kapcsolatban legyenek a zárt raktárakkal is, továbbá számítógépes kabinetként ill. konferenciák esetén szekció ülések tartására is alkalmas legyen. A hallgatói számítógépes kabinetek ill. az egyéni és csoportos tanulói terei egymás mellett elhelyezve igény szerint átalakíthatók, és a zárt raktárokkal való teljes felületi érintkezés a későbbi változó raktározási ill. olvasótéri igények kielégítését teszi lehetővé. Az I. emeleten az előadótermi foyer egy biztonságilag ellenőrzött ajtóval csatlakoztatható a tanulóhelyiséggel, szekció ülések megtartására. Ez az átjárás csak esetenként és biztonsági kapu felállításával működik. A Különgyűjtemény (AB.1) a földszinten, a belső udvar körüli kerengőről nyílóan kerültek elhelyezésre, a jellegük szerinti speciális kialakítással. A Szakreferensi Osztály (AC.1) munkaszobái az irodaszárny I. emeletén találhatók.

BA Gyűjteményi, Feltáró és Technikai Főosztály

Az Állománygyarapító(BA.1) és a Feldolgozó osztály (BA.2) az irodaszárny II. emeletén található, a zárt raktárak szomszédságában. A zárt könyvraktárak közül a hagyományos raktárakat az I.-II.-III. emeleteken, míg a tömörpolcos raktárakat a IV. emelten helyeztük el. A raktárak szintjei között 2 db belső lépcsőt létesítettünk, a belső közlekedési út lerövidítése céljából.

A Technikai Szolgáltató Osztály a földszinten, a gazdasági bejárathoz csatlakoztatva helyezkedik el. A Biztonsági Szolgálat készenléti helyisége az előcsarnok és a biztonsági zóna határán helyezkedik el. A biztonsági kapuk ellenőrzését egy pultnál ülő őr végzi, míg a készenléti helyiségben a monitor rendszer, a gépkocsi és kerékpártároló kamerás őrzése történik. A készenléti helyiségből a gazdasági bejárat rövid úton, míg a pinceszinti gépkocsi és kerékpártároló a közeli lifttel szintén gyorsan elérhető.

CA Automatizáció Fejlesztés és Rendszer Fenntartási Osztály

Az osztály helyiségcsoportjai a földszinten, zárt tömbként került kialakításra, az épület menedzsment és a külső informatikai hálózatok fogadó helyisége szomszédságában.

DA Kiegészítő szolgáltatások Osztály

A nagy előadó (DA.1) tervezett férőhelyek száma 750 fő. Az előadóterem lejtős padozattal, U alakú karzattal készül. A nézőtér feltöltése a földszintről ill. az I. emeleti foyer felől történik. Az előadóterem részére a gazdasági mellékbejáraton kívül közvetlen díszlet és hangszer beszállító bejáratot létesítettünk. A Kis előadótermek (DA.2 és DA.3) közül az egyik a földszinten, a másik az első emeleten létesül. Az I. emeleti foyer és annak II. emeleti galériája képezi a konferenciák, rendezvények közönségforgalmi terét és egyben kiállítások tartására szolgál, ez a tér légtérben összefügg a könyvtár előcsarnokával, de mégis elkülönül attól. A kiegészítő szolgáltatások helyiségei közül a program és marketing menedzsment helyiségek, az előadói pihenők és vizescsoportok a földszintre, az egyéb kiszolgáló és technikai helyiségek az I. emeletre kerültek.

A T.I.K. előcsarnoka az Egyetem utca felőli előkert-udvar felől két bejáraton át közelíthető meg. A tengelyben lévő főbejáratot elsősorban a könyvtárba érkezők használják míg az oldalbejáratot csak valószínűleg rendezvények esetén nyitják meg. A két bejárat a földszinti ruhatár közönségforgalmi terével nyer összeköttetést. Ide érkezik a pinceszintről a lift és lépcső és innen indulnak az I. és II. emeleti foyer-hez vezető lépcsők. Az előcsarnok főbejárati tengelyétől jobbra a multimédia szolgáltató stúdió, könyvárusítópult, dohányzó és kávézó-büfé helyezkedik el. A kávézó önálló utcai bejárattal, saját gazdasági bejárattal rendelkezik, ezért üzemeltetése és nyitvatartása elkülöníthető a T.I.K.-től. Terasza a főbejárati előkertben van, biztosítva annak jó hangulatát.

A pincei gépkocsi és kerékpártároló felől érkezők egy pinceszinti előtérbe jutnak, amelyből a csomagmegőrző és egy kis méretű ruhatár nyílik. Tekintettel arra, hogy a könyvtárba semmilyen csomagot nem lehet majd bevinni, ezért a csomagmegőrző forgalma nagy lesz, és a pinceszinti ruhatárral együtt -mely nem lökésszerű forgalomra méretezett- ellátják a könyvtár közönségét, különösen a nem téli hónapokban. Ebben az időszakban a földszinti ruhatár zárva lehet, és csak rendezvények esetén nyitják meg. A kiegészítő szolgáltatások részére külön gazdasági mellékbejáratot létesítettünk a könyvtári gazdasági bejárata közelében, melyeket egy portás felügyel.

Előcsarnok belső udvar

Az épület középtengelyében fekvő térsor elemei az érkezők fogadása és az épületben közlekedő közönség orientálása és hangulati motiválása szempontjából lényegesek.
Első közülük a magas pillérsoron álló előtető, mely, mint egy kapuként jelzi az épület tömegét, és fogadja a különböző irányból érkezőket.
Az előtető alatt áthaladva az előkert-udvarba jut a látogató, mely az utcához képest nyugalmasabb és csendesebb, oldalfalakkal zárt előteret biztosít. Itt már az épületen belül érezheti magát, bár még nem lépett be. Feltárul az előcsarnok, az előadótermi foyer, az emeleti olvasótermek és a kávézó látványa, vagyis mindazon funkciók és azok bejáratai, melyekért ide érkezett a látogató. 

Az előcsarnok középtengelyben lévő része nagy belmagasságú, térbeli rácsostartóval és üveggel fedett. Ide érkezvén látható a biztonsági kapu mögött a kölcsönző és információs tér, a lépcső és liftblokk, az átkötő hidak mögöttük a belső udvar, vagyis az épület teljes térbeli felépítése. A szélfogó és a biztonsági kapuk között rövid a távolság, az előcsarnokhoz tartozó funkciók egy kereszttengelyen, normál belmagasságú terekben helyezkednek el. A zárt előcsarnok mögött hasonló üveg tetőfedéssel, de oldalt nyitott, átszellőztett belső udvar húzódik. A belső udvar tehát nem fűtött és nem mesterségesen szellőztetett, légállapota a külső terével azonos. Az előcsarnok és az udvar üvegfedése felett árnyékoló lamellasor húzódik, fényenergia hasznosító fotovoltaikus elemekkel felszerelve. A tetősíkon való árnyékolással az udvarra néző üvegfelületek árnyékolása nem szükséges, így azok teljes átlátást biztosítanak az udvar két oldalán lévő helyiségek között. Az előcsarnok ill. a belső udvar felett húzódó hidak egyrészt a közlekedési kapcsolatot jelentik az épületszárnyak között, másrészt áthaladva rajtuk az olvasó kilép az elmélyült csendes olvasás teréből és kikapcsolódásképpen egy más hangulatú világon halad át. Ez a változás frissítő, pihentető hatással van főleg ha valaki több órát tartózkodik az épületben. Ezt acélt szolgálják a belső udvar légterében a fák között átvezető olvasó hidak is. A belső udvar végfala szintén átlátható, csak a hátsó lépcső és közlekedő födém lemez osztja meg a kilátást.

Árnyékolás

A szabadpolcos olvasóterek épülettömegének üveghomlokzatát a szükséges oldalakon perforált, repülőgépszárny keresztmetszetű, motorikusan mozgatható, nagylamellás árnyékoló rendszerrel látjuk el, nappálya követő vezérléssel. A függőleges lamellák tengelyét a szintek közötti homlokzati tűzterjedési gátként szolgáló födémlemezek közé erősítjük. A lamellák szélessége és tengelytávolsága 60 cm. Az üvegfelületek külső oldali tisztítása a tűzterjedési gát födémlemezek alsó síkjára erősített rúdról függeszkedve lehetséges, ilyenkor a lamellákat a homlokzat síkjával párhuzamosra kell állítani. Hasonló nagylamellás árnyékoló szerkezet készül az előcsarnok és az udvar fölé, photovoltaikus elemekkel felszerelve. A dél-nyugati fekvésű kutatófülkék előtt 30 cm széles sajtolt alumínium fix lamellás árnyékoló készül, vízszintes tengellyel. A dél-keleti és dél-nyugati homlokzaton lévő irodák, műhelyek ablakai előtt 100 mm széles külsőtéri, rugalmas lamellás árnyékoló készül, melyet az egyes helyiségekből egyedileg kézzel lehet mozgatni. A hátsó lépcső dél-nyugati üvegfalának belső oldalán hasonló árnyékolót terveztünk, motorikus mozgatással.

Felvonók

Az épületben a könyvtár közönségforgalmát 2 db 630 kg-os 8 személyes látványlift szolgálja, pinceszinti alsó gépházzal. A személyzeti közlekedés és könyvszállítás 2 db 400 kg-os lifttel történik, melyek az összes szintet elérik. A liftek felső gépházas, átmenő nyitásúak, a könyvraktár irányába nyíló ajtókat csak a raktáros tudja kulccsal nyitni. A biztonsági zónán kívül a pinceszinti közönségforgalmat egy 5 személyes alsógépházas felvonó biztosítja a földszinti előcsarnok szintjére. Mellette található egy 8 személyes felvonó, mely a kiegészítő szolgáltatások közönségforgalmát szolgálja. Ez a felvonó a mindennapi használat során biztonsági okokból csak a földszint, I. és II. emeleten áll meg, rendezvény esetén azonban a pinceszintre is működik.

Szántó és Mikó