Épületek/Örökség

Szendrői vár: kész a torony és a bástya

1/3

Szendrői vár, fotó: műemlékem.hu

Hirdetés
?>
Szendrői vár, fotó: műemlékem.hu
?>
Szendrői vár sarokbástyája, fotó: műemlékem.hu
?>
1/3

Szendrői vár, fotó: műemlékem.hu

Szendrői vár: kész a torony és a bástya
Épületek/Örökség

Szendrői vár: kész a torony és a bástya

2012.08.22. 10:24

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Építészek, alkotók:
Farkas Pál

Földrajzi hely:
Szendrő

Augusztus 17-én adták át a szendrői várhegyen az egykori lőportorony (Felsővár) helyén épült kilátótornyot és a visszafalazott délkeleti bástyát, amely Farkas Pál tervei alapján készült el, pályázati támogatással. Kovács Olivér írása a vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök nevéhez fűződő erősség újjászületésének első lépéséről.

Augusztus 17-én adták át a szendrői várhegyen az egykori lőportorony helyén épült kilátótornyot és a visszafalazott délkeleti bástyát – írja a műemlékem.hu magazin. Az Észak-Magyarországi Operatív Programon belül több mint 70 millió forintos pályázati támogatással megvalósult fejlesztést alapos kutatómunka előzte meg: az úgynevezett Felsővár központi magját, a hajdani lőportorony maradványait Tomka Gábor régész vezetésével tárták fel az elmúlt években. Az alapos feltárásra már csak azért is szükség volt, mert a várnak - ami leginkább ágyúállásként ellenőrizte a Bódva-völgyet a 17. században - csak csekélyebb maradványai maradtak meg: a lőportorony egy 1699-ben bekövetkezett robbanás során repült a levegőbe, az olaszbástyás védművekbe pedig a kurucok robbantottak bele 1707-ben. Az akkor már használhatatlan erődítmény köveinek zömét így a lakosság már a 18. század során legörgette a völgybe a környező építkezésekhez.

Szendrői vár, fotó: műemlékem.hu
1/3
Szendrői vár, fotó: műemlékem.hu



Szendrőnek - bár stratégiailag fontos helyen fekszik - nem volt szerencséje a középkori, kora újkori váraival, erődítményeivel. Az első várát a Bebek-család rezidenciájából alakították ki, ám a hegy lábánál fekvő (kisebb részeiben ma is látható) erősség a 16. század közepére elavulttá vált.  Igyekeztek ugyan korszerűsíteni, ám végül inkább új erődöt építettek a Bódva partján, amit a Felsőmagyarországi Kapitányság védőbástyájának szántak. Ezt az úgynevezett Németvárat azonban hamarosan alámosta a folyó áradása, így használhatatlanná vált. Ezután kezdték el az ágyúállást, vagyis a Felsővárat kiépíteni, vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök tervei alapján a várhegyen, azonban meglehetősen lassan haladtak vele, egyik bástyáját sohasem fejezték be. Tomka Gábor kutatásai szerint az 1660-as évekre érte el leginkább késznek minősíthető állapotát.

„Természetesen folytatni kellene majd a munkát, hiszen a terület nagy részét még megkutatni sem sikerült" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kosdi Attila építész, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi irodájának munkatársa. „A Farkas Pál tervezte kilátótorony felépítése, a délkeleti bástya visszafalazása és a terület megtisztítása természetesen nagyon nagy eredmény, ám figyelmesen szemlélve a területet, látszik, hogy egyes falszakaszok, bástyamaradványok szinte előbújnak a föld alól."

Szendrői vár sarokbástyája, fotó: műemlékem.hu
2/3
Szendrői vár sarokbástyája, fotó: műemlékem.hu



A hajdani ötszögletű erődöt-ágyúállást külső földvédművek erősítették, amelyek egy része szintén világosan kivehető a várhegyet övező erdőben. Portálunk információja szerint a szakemberek azt remélik, hogy néhány éven belül - természetesen új pályázati források segítségével - az egykori erődítmény bástyáit, kötőgátjait körben sikerül visszafalazással láthatóvá tenni.

Fotó, szöveg:
Kovács Olivér

További képek a toronyról és a bástyáról a műemlékem.hu magazinban

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk