Természet a falak között: A biofil design alapelvei

Az 1980-as évek óta számos tanulmány született a természet pozitív pszichológiai hatásairól, melyek okai egyes elképzelések szerint az evolúciónkra vezethetők vissza: mivel évmilliók alatt a természetben fejlődtünk, testünk és agyunk a természeti környezethez alkalmazkodott. Ennek ellenére napunk 90%-át belső terekben töltjük, de mi lenne, ha sikerülne az enteriőrökben is megidézni evolúciós alkalmazkodásunk helyszínének tulajdonságait: a természetes fényviszonyokat, a szélben mozgó falevelek ritmusát, a kilátópontokat és búvóhelyeket. Erre tesz kísérletet a biofil design.

A témáról Michel Matlon, építészet pszichológus tartott előadást a május 2-án és 3-án Ostravában megrendezett Pulse építészeti és design konferencián. Az előadó, aki 10 éves tapasztalattal rendelkezik a technológia, a média és a marketing területén, az élhető terek kialakításában segíti a szakembereket. Előadásában az emberközpontú, tudományos alapokon nyugvó biofil design alapelveibe kísérelt meg betekintést nyújtani. A fogalom egy tervezési keretrendszer, amelynek célja, hogy a természet elemeit integrálja az épített környezetbe, javítva ezzel a térhasználók fizikai és mentális jóllétét. A biofil (angolul biophilia) szó az ember természet iránti ösztönös vonzalmára utal. A "bio-" előtag életet, a "philia" pedig a szeretetet vagy a vonzalmat jelenti. 

Az 1980-as évek óta számos tanulmány született a természet érzelmi jóllétünkre gyakorolt pozitív hatásairól, melyek azt mutatják, hogy a természetben töltött idő csökkenti a stresszt, javítja a kognitív teljesítményt, növeli a kreativitást és jó hatással van a hangulatunkra – magyarázta az előadó. Hozzátette, hogy olyan kísérletek is készültek, amelyek szerint nagyobb valószínűséggel találunk szépnek egy olyan teret, amely felhasználja a biofil design eszközeit, mint amelyik nincs tekintettel ezen szempontokra.

Az evolúciós érv, avagy miért van ránk jó hatással a természet?

Az ember elődeinek evolúciója évmilliókon keresztül a természetben zajlott, és ez idő alatt testünk és agyunk a természetes környezethez adaptálódott. Ennek ellenére mi, nyugati kultúrában élő emberek életünk 90%-át belső terekben töltjük, miközben számos mentális egészségügyi problémával küzdünk: a depresszió, a szorongás, a krónikus stressz széles körben elterjedt jelenségek. Ezt az ellentmondást igyekszik áthidalni a biofil design eszközrendszere.

A törekvés jobb szemléltetése érdekében Matlon arra kérte a közönséget, hogy képzeljék magukat egy olyan helyre, amely szorosan kötődik evolúciós fejlődésünkhöz: az afrikai dzsungelbe. Mit tapasztalunk? Körülöttünk dús növényzet, fák és bokrok, természetes színek és anyagok, mint a fa és a kövek. De nemcsak a látvány hat ránk: halljuk a madarak énekét, a víz csobogását, és a bőrünkön érezzük a felcsapódó pára hűsítő hatását. Különböző helyeken különböző fényviszonyokat tapasztalunk: megállhatunk az árnyékban, a közvetlen napsütésben, vagy elmerülhetünk a lombokon átszűrődő fény játékában.

Egy másik környezet, amely evolúciós szempontból közel áll az emberhez, az afrikai szavanna. Itt tágas, nyitott tér övezte elődeinket, dombok, melyekre felmászhattak, hogy áttekintsék a környezetüket. Innen kémlelték a rájuk leselkedő veszélyeket, és keresték az élelem és víz lelőhelyeit. Ugyanakkor a fák és bokrok árnyékában menedékre is leltek.

A biofil design célja olyan környezetek létrehozása, amelyekben agyunk a lehető legközelebb érzi magát a természethez, vagyis ahhoz a környezethez, amelyet az evolúcióbiológusok evolúciós alkalmazkodásunk helyszíneként emlegetnek.

Arról, hogy mindez hogyan teremthető meg az épített környezetben 2014-ben könyv is született 14 Patterns Of Biophilic Design címmel a Terrapin Bright Green nevű környezetvédelmi tanácsadó cég gondozásában. A terület szakértői – Bill Browning, Catherine O. Ryan és Joseph Clancy – által szerkesztett, online is olvasható kiadványnak idén egy bővített verziója is meg fog jelenni.

A könyv szerzői 14, a természetben előforduló mintát határoznak meg, amelyeket az emberre gyakorolt hatásaikkal kapcsolatos pszichológiai kutatásokkal együtt vizsgálnak. Ezt követően javaslatokat tesznek arra, hogyan idézhetőek elő ezek a hatások az épített környezetben. Matlon rövid előadásában hatot emelt ki közülük, melyeket a könyv kiegészítéseivel közlünk:

Vizuális kapcsolat a természettel: Kutatások szerint a természet látványa több öröm receptort aktivál az agyunkban, mint a mesterséges környezet, hosszabb ideig tartja fenn az érdeklődést, és stresszhatást követően gyorsabban regenerálódunk általa. Érdekesség, hogy minél magasabb a biológiai sokféleség szintje, annál erőteljesebbek a pozitív pszichológiai hatások, de egy mezőgazdasági területre való rálátás méretének növelésével nem feltétlenül növelhető ez a hatás.

A minta alkalmazásával a cél az, hogy segítsük a térhasználót a fókuszváltásban, a szemizmok ellazításában és a kognitív fáradtság enyhítésében. Ez könnyen megvalósítható, ha az épület ablakaiból a természetre nyílik kilátás, de ez ritkán adott, különösen a sűrűn beépített városi környezetben. A kapcsolatot ilyenkor a növények belső térben történő elhelyezésével is megteremthetjük. Ha van elegendő hely az enteriőrben, beltéri tájat is kialakíthatunk, akár vízi elemekkel. Olyan terekben, ahol növények elhelyezésére sincs lehetőség (például egészségügyi intézmények bizonyos helyiségei) a természetet idéző képek is jól működhetnek, mivel a kutatások szerint, még ezek is nyugtató hatással vannak az idegrendszerre, igaz, kisebb mértékben, mint a valódi természettel való kapcsolat.

Nem ritmikus érzékszervi ingerek: A falevelek mozgása a szélben, a patak vízfelszínének fodrozódása, vagy a különféle illatok a levegőben olyan természetbeni ingerek, amelyek nem követnek rendszeres mintázatot. Ezek megidézése a belső terekben segítik a fiziológiai regenerálódást, pillanatnyi frissítő szünetet biztosítanak a számítógép-használattól megfeszült szemnek és elmének. A cél olyan természetutánzó érzékszervi ingerek elhelyezése a térben, amelyek bizonyos időközönként észrevétlenül vonzzák magukra a figyelmet.

Többek között lebegő függönyökkel, különféle függő elemekkel hozhatjuk be a belső terekbe a természet változékonyságának érzetét, de megteremthetjük a víz tükröződése és a világítás kombinációjának játékával, vagy olyan tárgyakkal, amelyek a fák lombkoronájához hasonlóan áteresztik a fényt. Használhatunk vetítést, fényművészetet, a madarak hangjához hasonló hangokat, különféle illatokat, de vízcsobogással is előidézhető a hatás. A jó, nem ritmikus érzékszervi ingerekkel rendelkező tér időnként, egy-egy pillanatra valami különleges, friss, stimuláló és energizáló élményben részesíti a tér használóját. 

Dinamikus és szórt világítás: A világítástervezést régóta használják a tér hangulatának megteremtésére, és az is jól ismert, hogy a különböző fényviszonyok eltérő pszichológiai reakciókat váltanak ki. Számos tanulmány bizonyította, hogy a nappali fény pozitív hatással van a teljesítményre, a hangulatra és a jólétre. A legújabb kutatások már többek között a megvilágítás ingadozására fókuszálnak. Az angolul illuminance fluctuation kifejezés a megvilágítás szintjének változására utal, ami különböző tényezők, például a napszakok váltakozása, az árnyékok, a fényforrások mozgása miatt következhet be. Az ilyen ingadozások befolyásolhatják a vizuális komfortot és a tér érzékelését. Egy másik sokat kutatott téma manapság a világítás cirkadián ritmusra, azaz az alvás-ébrenlét ciklusra gyakorolt ​​hatása. Ha a világítás iránya, intenzitása és színe követi a napfény természetes változásait, akkor támogatja a biológiai óránk működését.

A minta célja olyan megvilágítás kialakítása, amely stimulálja a szemet, és úgy köti le a figyelmet, hogy pozitív pszichológiai vagy fiziológiai hatást vált ki. Általában jobban érezzük magunkat olyan helyeken, ahol nem világít ránk közvetlenül a fény. Az egyenletes fényelosztás unalmas hatást kelt, de a szélsőséges különbségek is zavaróak lehetnek. A drámai változások jól működhetnek egyes vallási, közösségi és közlekedési terekben, de nem javasoltak munkahelyi környezetben. Egy felületen mozgó fény-árnyék játéka, például a nyárfa lombkoronáján átszűrődő táncoló fényfoltok, vagy a hullámzó víz tükröződése a falon, észrevétlenül vonja magára a figyelmet, pillanatnyi frissítő szünetet biztosítva az elmének.

Biomorf formák és fraktálok: Kutatások szerint elménk pozitívabban reagál a lágy, kerek formákra, mint a szögletesekre. Szívesebben töltjük az időt olyan terekben, ahol az ívek dominálnak a szögek helyett, míg a sarkok és élek aktiválhatják az idegrendszer félelemért és elkerülésért felelős központját, az amygdalát. A biofil design képviselői szerint ezen szempont figyelembevétele mellett fontos az is, hogy legyen valami, amin megpihenhet a szem, például organikus mintázat vagy díszítés. A természet fraktálok alkotta rendszerekkel operál: egy fa képe bonyolult, de nem kaotikus, mivel fraktálokba rendeződik, ahol egyforma minták ismétlődnek különböző méretekben. Elménk, evolúciós képességei révén, ezen fraktálokon keresztül értelmezi a bonyolult rendszereket.

A biomorf formák és minták évezredek óta jelen vannak az építészetben, sok klasszikus épületdísz természetes formákból származik. A brüsszeli Art Nouveau stílusú Hotel Tassel (Victor Horta építész, 1893) a biomorf formák és minták kedvelt példája. A belső tér különösen gazdag természetes analógiákban: grafikus, indaszerű minták díszítik a falakat és a korlátokat, a padlómozaikok, az ablakok, a bútorok és az oszlopok is természeti motívumokkal vannak dekorálva. Az íves lépcsők távolról virágszirmokra emlékeztetnek. A természetutánzó formákat és mintákat használhatjuk dekorációs elemként, például szöveteken, szőnyegeken, tapétákon, fa- és kőburkolatokon, vagy strukturális elemként, például fa alakú oszlopok, íves bútorok, lépcsők, stb. alkalmazásával.

Természetes anyagok: A természetes anyagok élettani hatásaival kapcsolatos kutatások egyre inkább rávilágítanak az anyaghasználatban rejlő lehetőségekre; különösen a fa kap széleskörű figyelmet. Egy Stanford Egyetemen végzett vizsgálat során egy fa bútorokkal berendezett munkahelyi környezet hatásait hasonlították össze egy fehér bútorokkal berendezettel: az eredmények szerint az előbbiben dolgozók kevesebb stresszt tapasztaltak. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy az élettani reakciók jelentősen eltérnek attól függően, milyen arányban alkalmaznak fát a térben. Egy olyan helyiségben, ahol a felhasznált anyagok 45%-a fa volt, a kísérletben résztvevők vérnyomása alacsonyabb volt, mint azokban a terekben, ahol kisebb volt ez az arány. Ugyanakkor 90%-ra növelve a faanyagok arányát a résztvevők elmebeli aktivitása is csökkent, nyugodtabb állapotot eredményezve. Az utóbbi arány ideális lehet egy hotel wellness-részlegében, vagy orvosi rendelőben, de nem feltétlenül előnyös olyan helyeken, ahol magas kognitív teljesítményre van szükség. A természetes színek hatását is vizsgálják: a zölddel kapcsolatban azt mutatták a kísérletek, hogy javíthatja a kreatív teljesítményt, de nincs hatással az analitikus gondolkodásra.

A (természetes) anyagok és színek mennyiségeit az adott tér funkciójának megfelelően érdemes megválasztani, és javasolt kerülni, hogy egyféle anyag vagy szín dominálja túl a teret. A könyv a New York-i One Bryant Parkban található Bank of America Tower előcsarnokát (COOKFOX Architects, 2009) említi a természetes anyaghasználat jó példájaként. A látogató egy vékony fa ajtókilincset megfogva lép be az üveg felhőkarcolóba. Az előcsarnok falai kővel vannak burkolva, a legtöbb fosszíliát tartalmazó csempéket pedig szándékosan azokon a sarkokon helyezték el, ahol a leginkább szem előtt vannak, és ahol meg is lehet érinteni őket. A felvonó előcsarnokának bőrborítása meleg színű, puha tapintású és nyugalmat kölcsönöz.

Kilátás és menedék: Az ember természeténél fogva vonzódik a magas helyekhez, ahonnan széles kilátás nyílik a tájra. Az evolúciós pszichológia szavanna-hipotézise szerint azokat az élőhelyeket preferáljuk, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az afrikai szavanna, ahol fajunk fejlődött. Ezek a területek nyitottak, és széles kilátással, kilátópontokkal, vízforrásokkal, menedéket biztosító fákkal és bokrokkal rendelkeznek, melyek a túlélés szempontjából kedvező feltételeket biztosítottak elődeinknek. Az ideális kilátás kiterjedt és információban gazdag. Az épített környezetben ezt nyitott terekkel és különböző magasságú szintekkel érhetjük el, például hidakkal, lépcsőkkel és teraszokkal. Enteriőrökben az egyik térből a másikba való átlátás, valamint a magas mennyezettel rendelkező terek bizonyos részeinek megemelése hozhatja be az afrikai szavanna térélményét. Az ablakok, folyosók tájolása is segít optimalizálni a kilátást. A könyv szerint e minta egyik népszerű példája a Louis Kahn által tervezett kaliforniai Salk Institute for Biological Studies óceánra néző központi udvara.

A kiterjedt, nyitott terekben fontos, hogy legyenek intimebb, menedéket biztosító helyek is. Az alacsonyabb mennyezet és szűkebb terek létrehozása lehetőséget nyújt a privát, biztonságos légkör kialakítására, ahol elrejtőzhetünk és önmagunkra összpontosíthatunk. Ideális esetben a menedéket biztosító hely nem teljesen elzárt, és valamilyen (vizuális vagy hangbeli) kapcsolat lehetővé teszi, hogy figyelemmel tartsuk a tágabb környezetet.

A biofil design elismertsége és kritikái

A biofil design tervezési keretrendszerének elismertsége Matlon szerint egyre növekszik. Tavaly a Frame magazin az Év Kisméretű Irodája (Small Office of the Year) címet egy olyan varsói belsőépítészeti projektnek ítélte oda, amelynek tereit idegtudományi kutatások eredményeire támaszkodva tervezték meg. A lengyel Workplace alkotói az Arup varsói irodája számára létrehozott tereiben a színeket, az anyagokat és a világítást is úgy választották meg, hogy azok támogassák a test és az elme regenerálódását. A Frame magazin 2023 őszén megjelent 153. számát a térterápiának (Spatial Therapy) szentelte, amely az épített környezet és a tér kialakításának pszichológiai és fiziológiai hatásaira összpontosít. 

Az előadáson bemutatott elmélet kétségtelenül vonzó, és nehéz nem egyetérteni azzal a céllal, hogy olyan belső tereket hozzunk létre, melyek támogatják a mentális és fizikai jóllétünket. Azonban érdemes figyelmet fordítani az elmélet korlátaira és kritikáira is. Először is, bizonyos biofil design elemek megvalósításának és fenntartásának a költségei magasak lehetnek, ami különösen kisebb költségvetésű projektek esetében jelenthet problémát. Vannak, akik úgy vélik, hogy az előnyök talán nem olyan jelentősek, mint ahogy az elmélet képviselői állítják, a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok jelenleg még nem elég meggyőzőek a pozitív hatások megfelelő alátámasztására, és további szigorú vizsgálatokra van szükség. Mások szerint a biofil design elemek alkalmazása sok esetben megmarad az esztétika szintjén, és nem feltétlenül éri el azokat a mélyebb pszichológiai és fiziológiai hatásokat, amelyeket célul tűz ki. A zöld elemek környezetvédelmi szempontból is kihívást jelenthetnek, ha nem fenntartható módon kezelik azokat. A kulturális kontextus figyelmen kívül hagyása is probléma lehet, mivel ami egy adott helyen jól működik, nem biztos, hogy máshol is hatékony lesz.

A téma iránt érdeklődő szakemberek számára mindenestre számos olvasnivaló áll a rendelkezésre. Hasznos forrás lehet Matlon és az építészetre alkalmazott idegtudomány kutatója, Natalia Olszewska által létrehozott Venetianletter.com weboldal, ahol a biofil design és kapcsolódó elméletek legfrissebb fejleményeiről és kutatásairól olvashatunk. Az oldalon az emberközpontú és a biofil designon alapuló építészet és urbanisztika témájával foglalkozó könyvek válogatott listáját is megtaláljuk. 

Az előadó szerint a belsőépítészek és várostervezők mutatják a legnagyobb érdeklődést a biofil design iránt, de szerinte az épületek külső homlokzatainak tervezésében rejlik a legnagyobb lehetőség, amit az Egyesült Államokban és Lengyelországban is egyre nagyobb figyelem övez.

A tervezők felelősségére utalva Sarah Williams Goldhagen amerikai építészetkritikust, az Academy of Neuroscience for Architecture nevű nonprofit szervezet elnökségi tagját idézte, aki szerint "nem létezik olyan, hogy semleges tér". Minden építészeti tér hosszú távú hatással van az emberekre, az érzelmeikre és az egészségükre. A környezetpszichológia, az építészeti pszichológia és idegtudomány eredményein és a biofil design keretrendszerén alapuló eszközök alkalmazása lehetőséget teremt a tervezők számára, hogy az emberek fizikai és mentális egészségét támogató tereket alkossanak.