Épületek/Középület

Torony nélkül nem templom a templom?

1/3

Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila

Hirdetés
?>
Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook
1/3

Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila

Torony nélkül nem templom a templom?
Épületek/Középület

Torony nélkül nem templom a templom?

2021.02.09. 07:56

A válasz röviden: de. Soha sehol nem írták le, hogy márpedig Istent (vagy az isteneket) csak olyan épületben lehet tisztelni, amelynek tornya van. Mégis, a legtöbb vallásban megjelenik az az ég felé törő épületelem, ami lehet templomtorony, minaret, sztúpa vagy nagyon sok minden más. Persze lehet gyakorlatias okokkal igazolni a kialakítását, hiszen a harangot el kell helyezni valahol, és fontos, hogy a szakrális épületek messziről felismerhetők legyenek, de a huszadik század közepe óta már inkább csak a hívek érzelmi kötődése miatt épülnek. Ez a kötődés azonban rendkívül szoros! Zubreczki Dávid írása.

A közelmúltban megjelent Templomséták Budapesten című útikönyvemben számtalan olyan épület szerepel, ahol egy-egy közösség áldozatos munkával építtetett tornyot a templomához. Egyszerűen úgy érezték, hogy az onnan hiányzik. Ezek közül most hármat választottam ki: három olyat, ahol úgy egészítették ki az épületet, hogy teljesen eltértek annak eredeti terveitől.

Hogyan épülhetett templomtorony a 60-es évek Budapestjén?

A Rákoscsaba-Újtelepen álló Árpádházi Szent Erzsébet-plébániatemplom megjelenése ma is friss, különös harangtornya akár kortárs alkotás is lehetne. Pedig az eredeti ház építésze nem éppen az újításokról vagy a túlzott modernkedésről volt híres. Fábián Gáspár nemcsak egyszerűen historizáló épületeket tervezett, de gyakorlatilag tankönyvi előírásoknak megfelelően alkalmazott minden stíluselemet. Akár a neorománról volt szó, mint a Szent Kereszt-templomnál az Üllői és az Ecseri út sarkán, akár a neobarokkról, mint a Szent Margit Gimnázium esetében.

A terveken itt is egy szabályos, középkori templom szerepelt, ám az végül, alighanem a közelgő háború miatt, torony nélkül épült meg 1940-ben. Talán ma sem lenne tornya (vagy az elmúlt évek trendjeit követve, az eredeti tervek szerint fejezték volna be az épületet), ha nem jön 1956 és egy orosz tank. A bevonuló szovjet csapatok szétlőtték a bejáratát, az épület gyakorlatilag használhatatlanná vált, és tíz évig tartó huzavona után lehetett csak újjáépíteni.

Az akkori elvárásoknak megfelelően modernista kiegészítést kapott az épület Sámson József tervei szerint. Szép terméskőhomlokzatot – mely nemcsak a kor stílusához, de a középkori formakincshez is illeszkedik – és egy 15 méter magas, könnyed, szellős harangtornyot is. Talán ennek a könnyedségnek köszönhető, hogy egyáltalán megépülhetett.

Az új torony nemcsak egyedülállóvá tette az addig átlagos külsejű épületet, de kultúrtörténeti emlékké is, hiszen a hatvanas években nem épült más templomtorony Budapesten. A következő évtizedben – a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelően – Sámson József a belső teret is átalakította, ekkor készült a vörösmárvány pasztofórium, a szembemiséző oltár és az ambó, valamint a szentélyt a hajótól elválasztó, homokkő borítású diadalív.

Ám nemcsak a tornya és a belső terei jelentenek védendő értéket, hanem a tájépítészeti kialakítása is. Hasonlóan több más rákosmenti templomhoz, a Szent Erzsébet is szépen tájolva, egy jól kialakított parkban fekszik. Bejárata előtt még megvan a múlt századi teraszos beépítés az eredeti virágtartókkal.

Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila
2/3
Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila

A ház, amelynek a mennyezet a legöregebb része

Ennek a toronynak a történetében is megjelennek a szovjet csapatok, ám itt nemcsak egy ház bejáratát lőtték szét, hanem egy egész épületet elbonttattak. A mátyásföldi evangélikusok nagyjából akkor láttak neki a templomépítésnek, mint a rákoscsaba-újtelepi katolikusok, de nekik nem volt olyan szerencséjük, hogy be is fejezzék azt a háború előtt. Egy darabig úgy volt, hogy közös épületet emelnek a reformátusokkal, de végül nem tudtak megegyezni velük, hogy legyen-e oltár vagy sem, így útjaik különváltak.

Az épületet Sándy Gyula, „a napsugaras tornyok építésze" tervezte a rá jellemző stílusban. A háború ugyan félbeszakította a munkákat, de 1949-ben megtarthatták benne az első istentiszteletet. 1956 után azonban a szovjet csapatok főparancsnoksága vette birtokba a területet. A templomépület másfél évtizeden át állt üresen, mígnem a hívek engedélyt kaptak arra, hogy a házat elbontsák, és a szép, festett, íves, kazettás mennyezetet néhány sarokkal odébb ismét felállíthassák. Ehhez egy azonos szélességű, de jóval kisebb épületet emeltek, jórészt az eredeti templom tégláiból és tetőszerkezetének felhasználásával. A tervezője ifj. Kotsis Iván, a nagynevű építész fia volt.

Akkor csak egy szerény külsejű házra futotta kis huszártoronnyal. Annak idején a Sándy-féle épületnek sem tudták befejezni a tornyát, épp ezért a gyülekezet régi álma teljesült, amikor Krizsán András tervei szerint kortárs felfogású, új harangtorony épült a templom mellé. Az izgalmas kiegészítés szögeivel is rímel a meglévő épület alakjára, és láthatóvá tette az addig kicsit eldugott házat.

Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook
3/3
Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook

Lebontották a tornyát, hogy egy teljesen másikat építsenek fel

Arra ismerünk példákat, hogy a szocializmus idején emelt házakat lebontják, és a helyükön soha nem volt, historizáló épületet emelnek. Ám arra nem nagyon tudok példát, hogy egy rendszerváltás után emelt templomtornyot lebontanak, és a helyén egy hagyományosabb stílusút emelnek. Az elmúlt évben éppen ez történt a Budahegyvidéki református templommal.

A Böszörményi út és a Beethoven utca sarkán álló házat, melyben egykor mulató működött klubhelyiségekkel, a tetején tetőterasszal, 1935-ben vette meg a református gyülekezet. Úgy volt, hogy csak ideglenesen maradnak itt, hiszen már meg is volt a telkük, ahol építkezni fognak. Aztán jött a háború, a kommunizmus, a szóban forgó telken pedig a MOM Művelődési ház épült fel.

Komolyabb átépítésbe csak a rendszerváltás után kezdhettek: a kilencvenes években sátortetőt kapott a ház nyitott fedélszékkel, épült karzat és egy 33 méter magas torony Nyíri Mária és Varga László tervei szerint. Az obeliszkszerű gúla a széles „gallérral" az erdélyi haranglábakat idézte meg, ami a kor református templomépítészetének visszatérő motívuma. Meghökkentő, eredeti alkotás volt, igaz, elég szervetlenül kapcsolódott a házhoz és az utcaképhez.

2018-ban azután a teljes átépítés mellett döntött a közösség. Megnövelték a teret, a homlokzatokat finoman „templomosabbra" vették, a legfontosabb változást pedig egy új, nyolcszög alaprajzú óratorony jelentett a régi helyén, amely az elmúlt évben szinte teljesen elkészült.

Úgy látszik, van, ahol nemcsak a torony, de annak a formája is a hagyomány része.

Zubreczki Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
szb5
2021.02.11.
19:38

Jó cikk. Érdemes lenne még betenni egy fotót a Budahegyvidéki református templom régi tornyáról.

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk