Nézőpontok/Történet

Torony nélkül nem templom a templom? – Toronytörténetek 1.

1/3

Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila

?>
Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook
1/3

Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Fotó: Gulyás Attila

Torony nélkül nem templom a templom? – Toronytörténetek 1.
Nézőpontok/Történet

Torony nélkül nem templom a templom? – Toronytörténetek 1.

2021.02.09. 08:00

A válasz röviden: de. Soha sehol nem írták le, hogy márpedig Istent (vagy az isteneket) csak olyan épületben lehet tisztelni, amelynek tornya van. Mégis, a legtöbb vallásban megjelenik az az ég felé törő épületelem, ami lehet templomtorony, minaret, sztúpa vagy nagyon sok minden más. Persze lehet gyakorlatias okokkal igazolni a kialakítását, hiszen a harangot el kell helyezni valahol, és fontos, hogy a szakrális épületek messziről felismerhetők legyenek, de a huszadik század közepe óta már inkább csak a hívek érzelmi kötődése miatt épülnek. Ez a kötődés azonban rendkívül szoros! Zubreczki Dávid írása.

A közelmúltban megjelent Templomséták Budapesten című útikönyvemben számtalan olyan épület szerepel, ahol egy-egy közösség áldozatos munkával építtetett tornyot a templomához. Egyszerűen úgy érezték, hogy az onnan hiányzik. Ezek közül most hármat választottam ki: három olyat, ahol úgy egészítették ki az épületet, hogy teljesen eltértek annak eredeti terveitől.

Hogyan épülhetett templomtorony a 60-es évek Budapestjén?

A Rákoscsaba-Újtelepen álló Árpádházi Szent Erzsébet-plébániatemplom megjelenése ma is friss, különös harangtornya akár kortárs alkotás is lehetne. Pedig az eredeti ház építésze nem éppen az újításokról vagy a túlzott modernkedésről volt híres. Fábián Gáspár nemcsak egyszerűen historizáló épületeket tervezett, de gyakorlatilag tankönyvi előírásoknak megfelelően alkalmazott minden stíluselemet. Akár a neorománról volt szó, mint a Szent Kereszt-templomnál az Üllői és az Ecseri út sarkán, akár a neobarokkról, mint a Szent Margit Gimnázium esetében.

A terveken itt is egy szabályos, középkori templom szerepelt, ám az végül, alighanem a közelgő háború miatt, torony nélkül épült meg 1940-ben. Talán ma sem lenne tornya (vagy az elmúlt évek trendjeit követve, az eredeti tervek szerint fejezték volna be az épületet), ha nem jön 1956 és egy orosz tank. A bevonuló szovjet csapatok szétlőtték a bejáratát, az épület gyakorlatilag használhatatlanná vált, és tíz évig tartó huzavona után lehetett csak újjáépíteni.

Az akkori elvárásoknak megfelelően modernista kiegészítést kapott az épület Sámson József tervei szerint. Szép terméskőhomlokzatot – mely nemcsak a kor stílusához, de a középkori formakincshez is illeszkedik – és egy 15 méter magas, könnyed, szellős harangtornyot is. Talán ennek a könnyedségnek köszönhető, hogy egyáltalán megépülhetett.

Az új torony nemcsak egyedülállóvá tette az addig átlagos külsejű épületet, de kultúrtörténeti emlékké is, hiszen a hatvanas években nem épült más templomtorony Budapesten. A következő évtizedben – a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelően – Sámson József a belső teret is átalakította, ekkor készült a vörösmárvány pasztofórium, a szembemiséző oltár és az ambó, valamint a szentélyt a hajótól elválasztó, homokkő borítású diadalív.

Ám nemcsak a tornya és a belső terei jelentenek védendő értéket, hanem a tájépítészeti kialakítása is. Hasonlóan több más rákosmenti templomhoz, a Szent Erzsébet is szépen tájolva, egy jól kialakított parkban fekszik. Bejárata előtt még megvan a múlt századi teraszos beépítés az eredeti virágtartókkal.

Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila
2/3
Mátyásföldi evangélikus templom. Fotó: Gulyás Attila

A ház, amelynek a mennyezet a legöregebb része

Ennek a toronynak a történetében is megjelennek a szovjet csapatok, ám itt nemcsak egy ház bejáratát lőtték szét, hanem egy egész épületet elbonttattak. A mátyásföldi evangélikusok nagyjából akkor láttak neki a templomépítésnek, mint a rákoscsaba-újtelepi katolikusok, de nekik nem volt olyan szerencséjük, hogy be is fejezzék azt a háború előtt. Egy darabig úgy volt, hogy közös épületet emelnek a reformátusokkal, de végül nem tudtak megegyezni velük, hogy legyen-e oltár vagy sem, így útjaik különváltak.

Az épületet Sándy Gyula, „a napsugaras tornyok építésze" tervezte a rá jellemző stílusban. A háború ugyan félbeszakította a munkákat, de 1949-ben megtarthatták benne az első istentiszteletet. 1956 után azonban a szovjet csapatok főparancsnoksága vette birtokba a területet. A templomépület másfél évtizeden át állt üresen, mígnem a hívek engedélyt kaptak arra, hogy a házat elbontsák, és a szép, festett, íves, kazettás mennyezetet néhány sarokkal odébb ismét felállíthassák. Ehhez egy azonos szélességű, de jóval kisebb épületet emeltek, jórészt az eredeti templom tégláiból és tetőszerkezetének felhasználásával. A tervezője ifj. Kotsis Iván, a nagynevű építész fia volt.

Akkor csak egy szerény külsejű házra futotta kis huszártoronnyal. Annak idején a Sándy-féle épületnek sem tudták befejezni a tornyát, épp ezért a gyülekezet régi álma teljesült, amikor Krizsán András tervei szerint kortárs felfogású, új harangtorony épült a templom mellé. Az izgalmas kiegészítés szögeivel is rímel a meglévő épület alakjára, és láthatóvá tette az addig kicsit eldugott házat.

Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook
3/3
Budahegyvidéki refortmátus templom – a templom evolúciója. Forrás: Budahegyvidéki Református Egyházközség / Facebook

Lebontották a tornyát, hogy egy teljesen másikat építsenek fel

Arra ismerünk példákat, hogy a szocializmus idején emelt házakat lebontják, és a helyükön soha nem volt, historizáló épületet emelnek. Ám arra nem nagyon tudok példát, hogy egy rendszerváltás után emelt templomtornyot lebontanak, és a helyén egy hagyományosabb stílusút emelnek. Az elmúlt évben éppen ez történt a Budahegyvidéki református templommal.

A Böszörményi út és a Beethoven utca sarkán álló házat, melyben egykor mulató működött klubhelyiségekkel, a tetején tetőterasszal, 1935-ben vette meg a református gyülekezet. Úgy volt, hogy csak ideglenesen maradnak itt, hiszen már meg is volt a telkük, ahol építkezni fognak. Aztán jött a háború, a kommunizmus, a szóban forgó telken pedig a MOM Művelődési ház épült fel.

Komolyabb átépítésbe csak a rendszerváltás után kezdhettek: a kilencvenes években sátortetőt kapott a ház nyitott fedélszékkel, épült karzat és egy 33 méter magas torony Nyíri Mária és Varga László tervei szerint. Az obeliszkszerű gúla a széles „gallérral" az erdélyi haranglábakat idézte meg, ami a kor református templomépítészetének visszatérő motívuma. Meghökkentő, eredeti alkotás volt, igaz, elég szervetlenül kapcsolódott a házhoz és az utcaképhez.

2018-ban azután a teljes átépítés mellett döntött a közösség. Megnövelték a teret, a homlokzatokat finoman „templomosabbra" vették, a legfontosabb változást pedig egy új, nyolcszög alaprajzú óratorony jelentett a régi helyén, amely az elmúlt évben szinte teljesen elkészült.

Úgy látszik, van, ahol nemcsak a torony, de annak a formája is a hagyomány része.

Zubreczki Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
szb5
2021.02.11.
19:38

Jó cikk. Érdemes lenne még betenni egy fotót a Budahegyvidéki református templom régi tornyáról.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk