Nézőpontok/Vélemény

Új nézőpontból mutatja meg a várost Zubreczki könyve – Fókuszban a templomok

1/3

Mátyásföldi Evangélikus Templom - Fotó: Gulyás Attila

Hirdetés
?>
Mátyásföldi Evangélikus Templom - Fotó: Gulyás Attila
?>
A Templomséták Budapesten című könyv borítója.
?>
Óbudai Református Templom - Fotó: Gulyás Attila
1/3

Mátyásföldi Evangélikus Templom - Fotó: Gulyás Attila

Új nézőpontból mutatja meg a várost Zubreczki könyve – Fókuszban a templomok
Nézőpontok/Vélemény

Új nézőpontból mutatja meg a várost Zubreczki könyve – Fókuszban a templomok

2020.12.11. 16:27

Jövő héttől kerül fel a könyvesboltok polcaira Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című kötete, amely egyedülálló megközelítésből, tulajdonképpen kisebb sétákra invitálva az olvasót mutatja be Budapestet a templomépítészeten keresztül. A bloggerként ismertté vált szerző 400 oldalas könyve az építészet területén jártas és a nem szakképzett, érdeklődő olvasók számára egyaránt tartogathat újdonságokat.

Zubreczki Dávid nevével legtöbben az Urbanista blog kapcsán találkoztak, amely tömören összefoglalva a városi terekről, épületekről, az ingatlanpiacról, a települési környezetről, valamint az emberek és lakóhelyük kapcsolatáról szólt. Képzettségét tekintve a szerző tájgazdálkodási mérnök, ám az emberek számára leginkább a városi történetek “mesélőjévé" vált újságíró. 2019-ben megkapta a Honi Művészetért Alapítvány által 2010-ben alapított Ezüst Ácsceruza díjat, amit olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékekben megjelenő, minőségi publicisztikai tevékenységért adnak át, amely hozzájárul a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséhez. 2020 egy szokatlan év, de talán éppen itt volt az ideje, hogy egy évek óta sikeres, tematikus írásokat közlő szerző most adja ki első könyvét.

A hamarosan megjelenő kötetben a legnevesebb templomokat és az apró eldugott kápolnákat megismerve, történelmi korokról mesélhetnek a kövek, többszáz évnyi távolságba repítve a néhány kilométeres séták résztvevőit. Különlegessége, hogy nem csupán az építészetben aktívan résztvevő réteghez szól, hanem a nyers szakzsargont mellőzve a laikus olvasók előtt is feltárja a közvetlen környezetünkben található templomok építészeti értékeit. Nem titkolt szándéka ezzel a könyvnek, hogy egy-egy sétával arra sarkalljon, hogy alaposabban utánanézzünk egy épület, városrész vagy korszak történetének.

A Templomséták Budapesten című könyv borítója.
2/3
A Templomséták Budapesten című könyv borítója.

Számos szakmai vagy éppen turisztikai kiadvány foglalkozott korábban már a főváros épületeivel, a templomok részletes leírásaival pedig általában egyházi témákat feldolgozó kötetekben találkozhatunk, de olyan könyv amely templomokat, zsinagógákat, imaházakat mutat be azzal a céllal, hogy a különböző korok lenyomatait vizsgálva, már-már egy történeti útikönyvként funkcionáljon, ez idáig nem létezett.

A főváros építészete mintegy kétezer évet ölel fel és gyakorlatilag minden korból maradtak fenn legalább töredékes emlékeink. Ahogy Kovács Dániel Szecessziós Budapest, illetve az Art déco és modern Budapest című könyveiben a várost egy-egy építészeti irányzat legfontosabb képviselői után kutatva járta végig, ezt a könyvszerkezetet folytatja most Zubreczki Dávid is egy másik tematikával.

Mivel a tágabb értelemben vett templom az az épülettípus, ami Budapest minden pontján megjelenik, ezért  különösen alkalmas a város bemutatására. A templomok segítségével nemcsak az építészeti korszakokat, stílusirányzatokat lehet megmutatni, hanem a város történeteibe is betekintést engednek.

Zubreczki Dávid könyvében közel 250 templom, zsinagóga, imaház, kápolna és szentély szerepel, melyeket 21 séta útvonalra felfűzve ajánl.

Az alapadatok mellett rövid ismertetők olvashatóak mindegyik épületről, elsősorban építészeti szempontból, amit néhol képző- vagy iparművészeti, esetleg kultúrtörténeti érdekességek egészítenek ki. A megközelítőleg öt kilométer hosszú séták, mindenki számára kényelmesen bejárhatóak. A könyv végén pedig két nagyobb ívű biciklis túraútvonal található, amelyek Kelet-Pest jól végig kerékpározható templomait tárják fel. A legutolsó fejezet egy kis meglepetést is tartogat, hiszen pontos, részletes útvonal nélkül, turistajelzésekhez kapcsolódva sorolja fel a budai hegyek templomait.

Azt azonban be kell látnunk, hogy az izgalmas útvonal ajánlások ellenére a mostani időszak nem kedvez túlzottan a sétáknak és a hideg időjárás, valamint a járvány miatt bevezetett korlátozások hatására egyre kevésbé érezhetünk hajlandóságot elindulni a rövid építészeti kirándulásokra. Viszont amíg a helyzet kevésbé engedi a személyes látogatásokat, Gulyás Attila több mint 200, a kötetben szereplő fotója segíti minél szemléletesebben vezetni az olvasót, akár otthonról is.

Mátyásföldi Evangélikus Templom - Fotó: Gulyás Attila
1/3
Mátyásföldi Evangélikus Templom - Fotó: Gulyás Attila

Így részletesen bemutatkozik többek között a panelházak között megbúvó Óbudai Református Templom, amelyben a főváros legöregebb harangja lakik. Megismerkedhetünk a Mátyásföldi Evangélikus Templom történetével, amelyhez Krizsán András tervei alapján nemrég megépült a kortárs felfogású, új harangtorony. De olyan emlékeket is említ a kötet, amik egyetlen korszak stílusát őrizték meg, pédául az Aquincum Mithras-szentélyei vagy az ókeresztény Cella Trichora, amik még az ókorból maradtak itt.

Zubreczki szerint az épületek története egyúttal az építészeké is, hiszen volt idő, amikor szinte minden nagy alkotó tervezett templomot.

A 19. századi mesterek közül előkerül a könyvben Pollack, Hild, Ybl, Schulek, Steindl és Pecz neve, akiket a századforduló után Lechner, Árkay, Kós, Vágó, Medgyaszay, Löffler, Kismarty-Lechner, Rimanóczy, vagy épp Molnár követ. Ugyanakkor számos olyan tervezővel is találkozhatunk majd, akiknek neve ma már nincs annyira a köztudatban, pedig épp a templomépítészet terén alkottak maradandót. Ilyen Nepauer (Nöpauer) Mátyás Máté vagy Mayerhoffer András barokk mesterek, Baumhorn Lipót, a múlt századi zsinagógaépítészet legnagyobbja, vagy épp Sándy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház főépítésze.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk