Új nézőpontból mutatja meg a várost Zubreczki könyve – Fókuszban a templomok

Jövő héttől kerül fel a könyvesboltok polcaira Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című kötete, amely egyedülálló megközelítésből, tulajdonképpen kisebb sétákra invitálva az olvasót mutatja be Budapestet a templomépítészeten keresztül. A bloggerként ismertté vált szerző 400 oldalas könyve az építészet területén jártas és a nem szakképzett, érdeklődő olvasók számára egyaránt tartogathat újdonságokat.

Zubreczki Dávid nevével legtöbben az Urbanista blog kapcsán találkoztak, amely tömören összefoglalva a városi terekről, épületekről, az ingatlanpiacról, a települési környezetről, valamint az emberek és lakóhelyük kapcsolatáról szólt. Képzettségét tekintve a szerző tájgazdálkodási mérnök, ám az emberek számára leginkább a városi történetek “mesélőjévé" vált újságíró. 2019-ben megkapta a Honi Művészetért Alapítvány által 2010-ben alapított Ezüst Ácsceruza díjat, amit olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékekben megjelenő, minőségi publicisztikai tevékenységért adnak át, amely hozzájárul a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséhez. 2020 egy szokatlan év, de talán éppen itt volt az ideje, hogy egy évek óta sikeres, tematikus írásokat közlő szerző most adja ki első könyvét.

A hamarosan megjelenő kötetben a legnevesebb templomokat és az apró eldugott kápolnákat megismerve, történelmi korokról mesélhetnek a kövek, többszáz évnyi távolságba repítve a néhány kilométeres séták résztvevőit. Különlegessége, hogy nem csupán az építészetben aktívan résztvevő réteghez szól, hanem a nyers szakzsargont mellőzve a laikus olvasók előtt is feltárja a közvetlen környezetünkben található templomok építészeti értékeit. Nem titkolt szándéka ezzel a könyvnek, hogy egy-egy sétával arra sarkalljon, hogy alaposabban utánanézzünk egy épület, városrész vagy korszak történetének.

Számos szakmai vagy éppen turisztikai kiadvány foglalkozott korábban már a főváros épületeivel, a templomok részletes leírásaival pedig általában egyházi témákat feldolgozó kötetekben találkozhatunk, de olyan könyv amely templomokat, zsinagógákat, imaházakat mutat be azzal a céllal, hogy a különböző korok lenyomatait vizsgálva, már-már egy történeti útikönyvként funkcionáljon, ez idáig nem létezett.

A főváros építészete mintegy kétezer évet ölel fel és gyakorlatilag minden korból maradtak fenn legalább töredékes emlékeink. Ahogy Kovács Dániel Szecessziós Budapest, illetve az Art déco és modern Budapest című könyveiben a várost egy-egy építészeti irányzat legfontosabb képviselői után kutatva járta végig, ezt a könyvszerkezetet folytatja most Zubreczki Dávid is egy másik tematikával.

Mivel a tágabb értelemben vett templom az az épülettípus, ami Budapest minden pontján megjelenik, ezért  különösen alkalmas a város bemutatására. A templomok segítségével nemcsak az építészeti korszakokat, stílusirányzatokat lehet megmutatni, hanem a város történeteibe is betekintést engednek.

Az alapadatok mellett rövid ismertetők olvashatóak mindegyik épületről, elsősorban építészeti szempontból, amit néhol képző- vagy iparművészeti, esetleg kultúrtörténeti érdekességek egészítenek ki. A megközelítőleg öt kilométer hosszú séták, mindenki számára kényelmesen bejárhatóak. A könyv végén pedig két nagyobb ívű biciklis túraútvonal található, amelyek Kelet-Pest jól végig kerékpározható templomait tárják fel. A legutolsó fejezet egy kis meglepetést is tartogat, hiszen pontos, részletes útvonal nélkül, turistajelzésekhez kapcsolódva sorolja fel a budai hegyek templomait.

Azt azonban be kell látnunk, hogy az izgalmas útvonal ajánlások ellenére a mostani időszak nem kedvez túlzottan a sétáknak és a hideg időjárás, valamint a járvány miatt bevezetett korlátozások hatására egyre kevésbé érezhetünk hajlandóságot elindulni a rövid építészeti kirándulásokra. Viszont amíg a helyzet kevésbé engedi a személyes látogatásokat, Gulyás Attila több mint 200, a kötetben szereplő fotója segíti minél szemléletesebben vezetni az olvasót, akár otthonról is.

Így részletesen bemutatkozik többek között a panelházak között megbúvó Óbudai Református Templom, amelyben a főváros legöregebb harangja lakik. Megismerkedhetünk a Mátyásföldi Evangélikus Templom történetével, amelyhez Krizsán András tervei alapján nemrég megépült a kortárs felfogású, új harangtorony. De olyan emlékeket is említ a kötet, amik egyetlen korszak stílusát őrizték meg, pédául az Aquincum Mithras-szentélyei vagy az ókeresztény Cella Trichora, amik még az ókorból maradtak itt.

A 19. századi mesterek közül előkerül a könyvben Pollack, Hild, Ybl, Schulek, Steindl és Pecz neve, akiket a századforduló után Lechner, Árkay, Kós, Vágó, Medgyaszay, Löffler, Kismarty-Lechner, Rimanóczy, vagy épp Molnár követ. Ugyanakkor számos olyan tervezővel is találkozhatunk majd, akiknek neve ma már nincs annyira a köztudatban, pedig épp a templomépítészet terén alkottak maradandót. Ilyen Nepauer (Nöpauer) Mátyás Máté vagy Mayerhoffer András barokk mesterek, Baumhorn Lipót, a múlt századi zsinagógaépítészet legnagyobbja, vagy épp Sándy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház főépítésze.