10+1 érv a 10+1 Budapest mellett

Szeptember óta kapható a könyvesboltokban és online a 10+1 Budapest könyvsorozat első két kötete, melyek a fővárosi brutalizmust és a Löffler testvérek építészetét mutatják be magyar és angol nyelven is. Ritkán fordul elő, hogy két, együtt is alig több, mint 50 oldalas könyvecske a cudar idő ellenére is a város felfedezésére ösztökéljen bennünket. Az Építészfórum könyvajánlója 10+1 pontban.

A 10+1 Budapest könyvsorozat több szempontból is hiánypótlónak tekinthető. Egyrészt meglehetősen kevés olyan építészeti vagy az épített környezethez kapcsolódó témát feldolgozó könyv jelenik meg mostanság, mely nemcsak a szakmabelieket, hanem egy jóval szélesebb közönséget céloz meg. Márpedig a szakma jó ideje megtépázott társadalmi presztízsének helyreállításához elengedhetetlen lenne az építészet széles körű megszerettetése. Másrészt az eddigi kötetek olyan témákat dolgoznak fel, melyekről korábban nem sok magyar nyelvű publikáció született, holott fontosak és érdekesek.

A könyvek terjedelme nem csak hogy nem elrettentő, valójában egy ültő helyében, akár negyedóra alatt is kiolvashatóak. A sorozat kötetei pontosan 32 oldalasak és ennek közel fele kép. Az első pár oldal szöveges bevezetése után 10+1 épületet ismerhetünk meg egy-egy kép és rövid szöveg formájában.

Bár a témákat azokhoz köthető szakértők és kutatók mutatják be, a szövegek nyelvezete közérthető és olvasmányos. Ilyen rövid terjedelemben nem várható el, hogy átfogó képet kapjunk építészekről, építészeti stílusokról, de az első két könyv alapján a sorozat összes darabja élvezhető lesz mindenfajta előismeret nélkül is. Ugyan a későbbiekben akár nagyobb eltérések is lehetnek az egyes kötetek stílusában – hiszen nemcsak építészet- és művészettörténészekre, hanem akár újságírókra vagy bloggerekre is számíthatunk a szerzők sorában –, a cél egyértelműen a kortól, szakmától és hovatartozástól független ismeretterjesztés. Ez azonban egy pillanatra sem megy a szakszerűség vagy az alaposság rovására. A budapesti brutalizmus épületeit és a Löffler testvérek munkásságát bemutató két könyv nekem, egy építészhallgatónak is szolgált újdonságokkal.

Nemcsak a könyvek hossza, hanem méretük is kicsi. A 15,8x15,8 cm-es könyvecskék, ha zsebünkbe nem is, tenyerünkbe éppen beleférnek. Könnyű őket magunkkal vinni, a buszon hazafele menet elővenni és városi barangolások közepette is lapozgathatóak.

A könyvek nyomdai és grafikai kialakítása egyszerű, de igényes. Minden lehetőségük megvan, hogy a régebben oly népszerű zsebkönyvsorozatok nyomdokaiba lépve, évtizedek múltán is egyből felismerhetőek legyenek a könyvespolcokon.

A sorozat valamennyi kötete megjelenik angol nyelven is. Ennek oka, hogy a készítők a fővárosba látogató turisták érdeklődésére is számítanak. Budapest olyan arcaival és értékeivel szeretnék megismertetni az utazókat, melyek zöme ez idáig nagy eséllyel felfedezetlen maradt.  Emellett a könyvek kitűnő ajándékok lehetnek külföldi ismerősöknek, barátoknak, kollégáknak.

A 10+1 Budapest könyvsorozat első kötetének témája a brutalizmus. Ahogy a Branczik Márta által írt könyv bevezető fejezetéből is megtudhatjuk, a brutalista stílus, vagyis inkább építési mód az 1950-es években, elsősorban Angliából indult. Az alapvetően a modernizmushoz köthető irányzat legjellegzetesebb ismertetőjegye a vasbeton vakolatlan használata. Persze nem minden brutalista épület épült kizárólag vasbetonból és bár a stílus leghíresebb példáit, mint például a magyar származású Goldfinger Ernő által tervezett londoni Balfron és Trellick Towert nézve érthetővé válik a brutalista épületekkel szembeni gyakori ellenérzés – hiszen megjelenésük meglehetősen rideg és barátságtalan –, találhatunk példát az építési mód közkedvelt alkalmazására is. Gondoljunk csak a Neave Brown által tervezett Alexandra Road Estatere, melynek tervezőjét 2017-ben a lakótelep lakói jelölték a RIBA (Brit Építészek Királyi Intézete) Arany Medáljára, melyet később neki is ítéltek. Bár Magyarországon a brutalizmus több oknál fogva sem válhatott igazán elterjedté, sok kiemelkedő építészeti példáját láthatjuk országszerte.

„De ha nem is volt Magyarországon sok „vegytiszta" brutalista épület, a monumentális plaszticitás és a stílus egy-egy építészeti gesztusa …  gyakran felfedezhetőek az épületeken, egészen a 80-as évekig. De csak óvatosan, egy elrontott nyersbeton támfal még nem brutalizmus…" – írja Branczik Márta

Nehéz meghúzni a határt, hogy mitől tekinthető egy épület brutalistának, de annyi bizonyos, hogy az irányzat sok építész munkásságra hatással volt. A könyvben többek között találkozhatunk Mónus János OKISZ-székházával, Csikvári Antal Radelkis üzemével, Pázmándi Margit 13. kerületi pártszékházával és a budafoki kísérleti lakótelep Tenke Tibor által tervezett toronyházaival is. A könyv példáin túl a brutalizmus elemei felfedezhetőek például Ungár Péter dunaújvárosi teraszházaiban és budapesti számítóközpontján is, melyek sajnos többé kevésbé áldozatául estek a dilettáns felújításoknak, és Virág Csaba nem rég elbontott Teherelosztóját is lehetne ide sorolni. Ez utóbbi példák is jól mutatják, hogy a brutalista épületek sok esetben veszélynek vannak kitéve. Emiatt is külön jelentőséggel bír, hogy a 10+1 Budapest első kötete ezen építészeti kincseket mutatja be.

A 19. század végének, 20. század elejének magyarországi építészetéről elsőnek mindenkinek Lechner Ödön és Lajta Béla nevei ugranak be, de ahogy a 10+1 Budapest második kötetének szerzője, Tolnai-Pálóczy Enikő is fogalmaz: „a kor legismertebb, élvonalbeli építészeit követően érdemes kiemelni a Löffler fivérek tervezői munkásságát." Bevallom, korábban én sem hallottam sokat a testvérpárról, de a könyvben bemutatott épületek egyértelműen meggyőztek arról, hogy a hazai építészet két igen fontos személyiségéről beszélünk. Fő művük az ortodox hitközösség Kazinczy utcai zsinagógája Budapesten, de ezen túl megannyi igényes bérház őrzi emléküket a fővárosban és vidéken is.

Különösen érdekes, hogy munkásságukban milyen sok különböző hatás és inspiráció fedezhető föl: „A Löffler fivérek építészeti elhelyezése során főként a következő fogalmak, jellegzetes stílusvariációk merültek fel a szakirodalomban: népművészeti ihletettség, a bécsi művészeti műhely, a Wiener Werkstätte hatása, premodern formavilág, geometrizáló szecesszió, korai art déco jegyek." – olvashatjuk a kiadvány bevezetőjében.

A tervezőpáros Dob utca 35. alatt álló épületének (a magyarországi autonóm ortodox izraelita hitközösség székháza) bravúros homlokzata, Izabella utcai eklektikus társasházuk izgalmas tömegformálása vagy éppen a már említett zsinagóga gazdag, mégis visszafogott és az épület téglaarchitektúráját kortalan szépségűvé emelő ornamentikája jól mutatják Löffler Béla és Löffler Samu tehetségét.

A testvérek közös irodájukat mindössze 6 éven keresztül (1909-1915) működtették, de életútjuk a szakmán túl is sok érdekességet tartogat. Béla például az egyiptomi Alexandriában is dolgozott, és Palesztinában telepedett le, Samu pedig Ausztráliába emigrált. Talán ennek is köszönhető, hogy építészetük valamelyest feledésbe merült, azonban most a 10+1 Budapestnek köszönhetően újra felfedezhetjük a Löffler fivéreket.

Örömmel jelenhetjük, hogy a könyvsorozat minden bizonnyal hosszú életű lesz. Az egyszemélyes független kiadó, Kedves László a kérdéseinkre válaszolva elárulta, hogy több mint 50 lehetséges témát gyűjtött össze, amiből 10-12 már készülőben van. Évente 4-8 kötet megjelenésre várható. Nemcsak építészekről és stílusokról, hanem kevésbé ismert „objektumokról" vagy érdekességekről is születnek majd kiadványok.

A jövő év elején megjelenő 3. és 4. kötet témája Lajta Béla munkássága és a Stefánia út lesz. Előbbi talán kilóg a főleg alulreprezentált témákat bemutatni kívánó sorozatból, utóbbiról pedig csak találgatni tudunk, hogy pontosan mik lesznek a középpontjában, de biztos, hogy mindegyik tartogat meglepetéseket.

Végül pedig a 10+1 Budapest köteteinek saját belső felépítését is megidézve hadd ajánljam a korábban szintén Kedves László kiadásában megjelent két másik, jóval vaskosabb, de nem kevésbé érdekes és olvasmányos építészeti könyvet, a Kovács Dániel által írt Szecessziós Budapest és Art déco és modern Budapest címre hallgató kiadványokat.

Jó olvasást és sok városi sétát kívánunk mindenkinek!

Winkler Márk

A 10+1 Budapest könyvsorozat köteteit megtalálják az alábbi könyvesboltokban:

Írók Boltja, 1061 Andrássy út 45.

Atlantisz Könyvsziget, 1068 Anker köz 1-3.

FUGA - 1052 Petőfi Sándor utca 5.

Bookline

Libri

Líra

Múzeumi könyvesboltok: Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria 

Láng-Téka Könyvesbolt, 1137 Pozsonyi út 5.