Helyek/Köztér

Új kapcsolat a Dunával - Fővám tér

1/23

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel

?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
1/23

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel

Új kapcsolat a Dunával - Fővám tér
Helyek/Köztér

Új kapcsolat a Dunával - Fővám tér

2015.06.02. 13:46

Projektinfó

Fővám tér felszín

Tervezés éve:
2007

Építés éve:
2009

Stáblista

építész tervező: Dévényi Sándor DLA vezető tervező, Dévényi Márton és Halas Iván építész tervezők (Dévényi és Társa Kft.)

a metró felszíni műtárgyainak tervei: sporaarchitects
játszótér tervei: Ybl Tervező Kft. 
zöldfelület tervező: Grabner Balázs (Korzó Stúdió)


generál tervező: Schulek János vezérigazgató, mélyépítés generáltervező: Temesvári Ágnes,közmű tervező: Balogh Ágnes, közlekedéstervező: Plánerné Csákvári Olga, forgalomtechnika: Weller Roland, Benkő Zoltán épületgépészet elektromos tervező: Pósfay Zoltánné, villamosvasút tervező: Juhász Zsoltné (Főmterv Zrt.) 

generál kivitelező: létesítményfelelős: Erdős Tamás, főépítésvezető: Frei Márton (Alterra – Colas-Eger Konzorcium) 

Dosszié:

A  Fővám tér felszíni metrókijáratát a világörökség részét képező Duna-parti panorámába úgy kellett beilleszteni, hogy az épületek homlokozatát ne takarják ki. A Főmterv, a sporaarchitects és az YBL Tervező Kft. Dévényi Sándor vezetésével egy élhető és befogadó teret hozott lére. Bán Dávid írása. 

A Duna-part és a Kiskörút találkozásában decensen húzódik meg a Fővám tér. Korábban a városlakók és turisták számára legfőbb vonzerejét a Nagyvásárcsarnok jelentette, de a tér most csendesen, alig észrevehető módon, mégis lényegesen megújult. A rekonstrukció nem radikális újraértelmezésre törekedett, mégis funkcionálisan tette élhetőbbé, befogadhatóbbá a teret.

A Fővám tér a pesti Belváros szélén, a középkori városfal és az Új kapu (Porta Nova) 18. század végi elbontásával, a Kiskörút lezárásaként jött létre. A tér hangulatát a reformkorban emelt, klasszicizáló épületek alapozzák meg, majd két jelentős építménnyel, az Ybl Miklós tervezte vámházzal – ma a Corvinus Egyetem központi épülete – illetve a Millenniumra elkészült Központi Vásárcsarnokkal bővült. Ugyanekkor adták át a korabeli Ferenc József – ma Szabadság – hidat is, ezzel a tér három, építészetileg és funkcionálisan is kiemelkedő elemmel bővült, amik máig meghatározzák annak kontúrját.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
2/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



A Fővám tér a hídfő miatt a Duna felé emelkedik, így a parton haladó 2-es villamos egy híd alatti alagúton keresztezi a hídra tartó társait. Az ezredfordulóra azonban maga a tér, illetve a villamos alagút is erőteljesen elhasználódott, a híd alatti szűk és zegzugos aluljárórendszer, a külön irányokba tartó kijáratok pedig kellemetlenné tették az utazás.

Először a Szabadság-híd felújításakor, majd a 4-es metró megépülésével merült fel a tér újragondolásának lehetősége. A 4-es metró nyomvonalának kijelölését kísérő szakmai vitában sokáig épp a Fővám téri állomás léte volt bizonytalan, de a 2000-es évek elején eldőlt, hogy az állomás megépül, valamint az eleinte megszüntetésre ítélt Szabadság-hídi villamosközlekedés is megmarad. Az újragondolt téren ugyan igen szűk keretek között mozoghatott mind a közlekedésmérnök, mind az építész, mégis sikerült a lehetőségekhez mérten racionalizálni az áthaladó felszíni közlekedési irányokat.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
3/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



A téren futó kiskörúti villamosvonalat szegélyező keskeny oldalsó peronok helyett középperon épült, közvetlen csatlakozással a megújuló aluljáróhoz, valamint egyes felmerült tervekkel ellentétben a 2-es villamos alagútja is megmaradt, így a vonal változatlanul a felszín alatt keresztezi a teret. A Kiskörút átépítésével a hídra tartó autóforgalom csillapodását remélik – magán a Körúton a kerékpárút kialakítása érdekében csökkent az autóknak szánt tér, kritikusok szerint ezzel állandó konfliktusokat teremtve a lehúzódó és megálló szállítójárművek valamint a többi közlekedő között – a tér déli oldalán viszont változatlanul helyet kellett biztosítani a trolibusz áthaladásának.

Az adott közlekedési keretek mellett a felszín alatt is korlátozott volt a mozgástér. A villamosalagút és a létesülő metróállomás mellett a mélyben húzódó, a Dunával párhuzamos, embermagasságú szennyvízcsatornával is számolni kellett, a mélyépítéskor pedig a XVIII. századi sóház maradványai is előkerültek. Mindezek mellett a tervezőknek sikerült elérni a 2-es villamos alagútjának meghosszabbítását és a vágányok áthelyezését a Dunától távolabbra, illetve a lehetőségekhez mért legnagyobb lefedettségét, ezzel a felszínen egy Dunára néző új korzószakaszt teremtve.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
9/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



Ugyanakkor lényegesen átszervezték a felszín alatti részeket, a korábbi zegzugos aluljárórendszer egy térré rendeződött, akár a felszín felől, akár a 2-es villamos újragondolt megállójából, vagy az új, ide csatlakozó metróállomás felől közelítjük meg jól átlátható, szellős térben találjuk magunkat. Az egyterű aluljárót a visszafogottság, a talán túlzott egyszerűség uralja, a csak kevés helyen megtört szürke világa erőteljesen kontrasztban áll az alatta húzódó metróállomás világos tónusaival, játékos színes, monokróm felületeivel.
A Fővám tér lényegében két, határozottan elkülöníthető részre osztható: északon fás park, amibe beletorkolnak a forgalomtól egyre jobban csillapított belvárosi utcák, délen pedig a Corvinus Egyetem előtere, illetve a Duna-parttal párhuzamos, szintén csökkentett forgalmú útszakasz. A két térséget részben külön kezelte a felszín felújítását végző, Dévényi Sándor vezette építészcsapat, számos térépítészeti elemében különböznek is, de mégis egységben tudott maradni.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
11/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



Ez utóbbi térség kialakítása számára komoly kihívást jelentett, hiszen úgy kellett elhelyezni a 4-es metró kijáratát, illetve felszíni műtárgyait, hogy azok ne zavarják a világörökség részét képző Duna-parti panorámát, ne takarjanak bele az egyetem épület homlokzatának látványába. Mindezt úgy sikerült megvalósítani, hogy több zavaró térelem is eltűnt az egyetem előteréből, a rakparti lépcsők újra pozicionálásával pedig kiemelték az épültet bejárati tengelyét, amit még egy kisebb pódium is megerősít.

A közlekedés tere egy szintbe került a járdával, a különböző funkciókat a változó burkolatok jelölik ki. Így a néhány percenként áthaladó trolibusz hagyományos bazaltkockás útvonalon közlekedik, amiről színében határozottan leválik a gyalogosoknak szánt sétány mályva díszburkolata, a két sáv között a térbe kiemelkedő méretes gránitkockák is kijelölik a határt. A kerékpárosok ezen a szakaszon szintén a rázósabb, kockaköves útra kényszerülnek, erre vezet kijelölt útvonaluk. A híd síkját észak felé keresztezve már különálló, simábbra kövezett úton haladhatnak tovább.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
16/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



A metró lejárója a már meglévő aluljáróba került, ami az egyetem sarka felé nyitott, a kibukkanó utast több irányba és több síkba vezeti el az itt létrehozott kis térség. Az aluljáró innen lifttel is megközelíthető, bár a felszín alatt egyelőre nem sok lehetőség van az akadálymentes folytatásra: a 2-es villamoshoz a síneken kell átküzdeni, a magas lépcsős szerelvények cseréjére jelenleg még terv sem született, a metró pedig a Duna-parti oldalról közelíthető meg lifttel.

A metró műtárgyai, az imént említett lift, szellőzők és a föld alá menő mozgólépcső – a Belvárosra utaló grafikai elemekkel finoman díszített – tetőmegvilágítói szerényen húzódnak végig a Duna-parti síkban, részét képezik az itt kialakított sétánynak. Az üvegtetők a síkból elmozdulva óvatosan türemkednek elő a földből, nem üvegezett oldalukat pedig a metróállomáson már megismert corten acél felület borítja. Az utca síkjából kiemelkedő szellőzők párkányai ugyan ülésre megfelelő magasságúak, kiképzésük sem durva, de azok oldalára még a Duna hullámzását felvevő kőből kiképzett padsorokat helyeztek, sajnálatos módon a folyónak éppen háttal. A térség különböző térelemei által kirajzolt tengelyek mind az aluljáró bejáratához vezetnek.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
21/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



A belvárosi oldalon egy klasszikus városi kistér alakult ki, leülési, megpihenési lehetőséggel, játszótérrel, árnyékot vető fákkal, frissülést adó vízfelülettel. Noha a tér a Duna felé emelkedik, több elemében játékos optikai megoldásokkal tévesztik meg a szemlélőt. A padsorok, a lépcsők és egyes burkolati elemek M. C. Escher után szabadon, olyan optikai játékba viszik bele a térhasználót, hogy arról, ami emelkedik, jó formán azt hisszük, lejt. A tér burkolatai – amibe a korábbi Porta Nova vonalait is belerejtették – alig észrevehető módon nagy sugarú ívet írnak le, az általában lefelé tartó lépcsősorok mellett egy ponton emelkedő, íves részének középpontjában, az átépítés idején restaurált IV. Károly Ezred emlékmű áll. A tér ezen oldalának tervezésekor még valószínűleg nem szerepelt a BuBi közösségi biciklikölcsönző állomásának elhelyezése, így ezt, ahogy bárhol a városban, kicsit esetleges módon alakították ki. Jelenléte azonban jól erősíti a tér mondanivalóját, hogy itt egy közösségi térség jött létre, melyen ugyan fő útvonalak haladnak át, mégsem azok dominálnak, hanem a rekreáció lehetősége, a Duna-parti korzó és az azon szárnyait bontogató vendéglátás.

4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel
15/23
4-es metró - Fővám tér - fotó: Horváth Dániel



Ahogy a föld alatt a Duna-parti állomások, a felszíni terek is párban készültek el, így szintén Dévényi Sándor tervei alapján újult meg több ütemben a Szent Gellért tér is. Itt is a közlekedési vonalak racionalizálása, a korábbi nagy mennyiségű villamosvágány valamelyest csökkentése mellett kívántak a gyalogosokra koncentráló térséget kialakítani, ez azonban a közel egy évtizedes tervezési és kivitelezési szakasz folyamán erőteljesen csökkent. A térnek két pólusa alakult ki: a gyalogosforgalom szempontjából kiesőbb, a szálloda előtt kialakított térség a 2000-es évek elején épült Forrásházzal, leginkább a szálló- és fürdővendégek útvonalát képzi, valamint a metrókijárat előtti teresedés. Ez utóbbi a Dunával kíván kapcsolatot teremteni, az állomásról kilépő utasok egy medencében találják magukat. A Duna két partján hasonló törekvések mentén, egyedi megoldásokkal és különböző sikerrel valósultak meg a felszíni felújítások.

Bán Dávid
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk