Helyek

Urbanizációs trendek – Környezetminőség

1/10

Városmodell a 20. században

Urbanizáció és klímaproblémák

Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza

Kerepesi temető - Aréna Pláza felszíni hőmérséklet 2001

Kerepesi temető - Aréna Plaza felszíni hőmérséklet 2006

Kammermayer tér: Tervek születtek...

s maradt minden a régiben

Városmodell a 21. században - Dubaj

?>
Városmodell a 20. században
?>
Urbanizáció és klímaproblémák
?>
Ügetőpályából Aréna Pláza
?>
Ügetőpályából Aréna Pláza
?>
Ügetőpályából Aréna Pláza
?>
Kerepesi temető - Aréna Pláza felszíni hőmérséklet 2001
?>
Kerepesi temető - Aréna Plaza felszíni hőmérséklet 2006
?>
Kammermayer tér: Tervek születtek...
?>
s maradt minden a régiben
?>
Városmodell a 21. században - Dubaj
1/10

Városmodell a 20. században

Urbanizáció és klímaproblémák

Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza

Kerepesi temető - Aréna Pláza felszíni hőmérséklet 2001

Kerepesi temető - Aréna Plaza felszíni hőmérséklet 2006

Kammermayer tér: Tervek születtek...

s maradt minden a régiben

Városmodell a 21. században - Dubaj

Urbanizációs trendek – Környezetminőség
Helyek

Urbanizációs trendek – Környezetminőség

2009.07.03. 09:51

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
M. Szilágyi Kinga dr.

Vélemények:
8

Dosszié:

A mai városépítészet, lehet, kórusmű ugyan, de mégis önmagának játszik, és a közönség visszajelzéseire abszolút érzéketlen. Corbusier lakógép elmélete az indusztrializált, decentralizált városon át egyenesen vezet napjaink információs rendszerein keresztül moderált, helyspecifikusságát, karakterét, történetét, s ezzel élhetőségét vesztett városaihoz.M. Szilágyi Kinga korreferátuma Meggyesi Tamás előadásához

Meggyesi Tamás: A globalizáció urbanisztikája / A jelenkori urbanizációs folyamatok természete és hatása a településekre és a környezeti minőség változására c. írását azzal zárta, hogy „az építészet: szóló művészet, a városépítészet azonban kórusmű, ami nem csak szólistákból áll." Szép megfogalmazása ez egy csapatmunkának, melynek egyetlen célja lehet csak: a tökéletes összhang, a közös alkotás maga. S ne feledkezzünk meg a kórus „hallgatóságáról", a közönségről, vagy szakszerűen szólva a városépítészet fogyasztóiról, a várost lakókról, akik ugyan – többnyire - csendben hallgatják az előadást, de a visszafojtott lélegzet, vagy a szaporább pulzus, a figyelemből felszabaduló energia a kórus számára az éltető és informatív közeg.

 

Városmodell a 20. században
1/10
Városmodell a 20. században

Városmodell a 21. században - Dubaj
10/10
Városmodell a 21. században - Dubaj

 

A mai városépítészet, lehet, kórusmű ugyan, de mégis önmagának játszik, és a közönség visszajelzéseire abszolút érzéketlen. A kórusban pedig, bár lehetnek szólisták, a szólamok mégis valahol egyensúlyba kerülnek, a nagy cél, az összehangzó mű érdekében. De vajon a városépítészet kórusa ilyen összehangzó kórus-e, ahol az egyes szólamok tudják a maguk helyét, szerepét, jelentőségét, a pontos belépés fontosságát. Attól tartok, nem. A bevezető előadásban összegzett urbanizációs trendek mindenesetre ezt igazolják – globális léptékben, s helyi, honi léptékben talán még inkább.

A városépítészet közös és a közösségnek szóló alkotás. Maradva a fenti zenei hasonlatnál, a kórus vagy a zenekar hangzása a múlt század első harmadában, a modernizmus megszületésével, az iparosodott városépítéssel kezdett szürkülni. Corbusier lakógép elmélete az indusztrializált, decentralizált városon át egyenesen vezet napjaink információs rendszerein keresztül moderált, helyspecifikusságát, karakterét, történetét, s ezzel élhetőségét vesztett városaihoz. A XXI. század urbanizációs trendjei világszerte drasztikus folyamatokat jelentenek elsősorban a települési területek terjeszkedésében, a szuburbanizációnak a természeti és természetközeli együtteseket visszaszorító hatásában, a globalizációnak a sokszínűséget, a táj adottságait, értékeit, a hely identitását fel sem fogó, vagy lenéző hatásában.

A globalizáció terméke és ösztönzője az információs forradalom, a hálózatok mindent átszövő rendszere napjainkban mégis a város felértékelődésének forrása lehet az un. global city formájában, ahol a tudásközpont a magasan kvalifikált, tehát rendszerint magas környezeti igényű rétegek munkahelye. Az információs tudásközpont környezetterhelése, emissziója a hagyományos termelő jellegű munkahelyi területekhez képest viszonylag csekély lehet, hiszen elvileg az építészeti high tech minimálisra csökkentheti az energiaigényt és a kibocsátást. Az információs forradalom következtében az ingázás, a napi rutinszerű közlekedési igények is csökkenhetnek. Eddig akár kedvezőnek, környezetbarátnak mondhatnánk a tudásközpont jellegű világvárosokat.

Másrészt viszont a global city velejárója, hogy az időszakos közlekedési kapcsolatok globális méretűre növekszenek, ami pedig jelentős környezetterhelő tényező – hiszen mind a hardware, mind a software, sőt még a „brainware", a szürkeállomány beszerzése is nemzetközi szinten realizálódik. A globalizációnak ez a szintje egyben azt is jelenti, hogy megszűnik, vagy legalábbis lazul a kötődés – a munkahelyhez, a munkafolyamathoz és a városhoz, a helyhez egyaránt.

A közlekedés és a kommunikáció fejlődésének, felgyorsulásának köszönhetően a gazdaság és a kultúra színtere mindenütt földi méretekre terjed ki. A globalizáció ellenszereként azonban kezd újra divatba jönni a lokálpatriotizmus. A lokalizmus újrafelfedezése maga is városi reneszánsz, mert azt a közösségi kohéziót erősíti, arra épít, ami évszázadokon keresztül meghatározta a városok életét. Az 1970-es években jelent meg Schumacher A kicsi szép c. műve; akkor, amikor az energiaválság globális méretű pánikot okozott. Akkor, amikor maga a globalizmus is még csak születőben volt, s nem véletlenül akkor, amikor a környezetvédelmi mozgalmak kibontakoztak. Az azóta eltelt közel 40 évben a globalizáció káros környezeti hatásai ellen nem sok sikerrel léptek fel az immár globális szervezettségű környezetvédelmi intézmények és szervezetek. A klíma konvenciót épp azok az ENSZ tagállamok nem írták alá, akik a legnagyobb légszennyezési emisszióval „büszkélkedhetnek".

 

Urbanizáció és klímaproblémák
2/10
Urbanizáció és klímaproblémák

 

A globalizáció káros környezeti hatásainak ellenszere a Think global, act local1 elve, amely a 90-es években terjedt el a globalizáció helyi értékeket rontó hatásának ellensúlyozására, az összeadódó környezetterhelések globális hatásainak csökkentésére. Talán az egyetlen ékes példa a hatékony lokális intézkedések globális méretű kihatására az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentése, amelynek köszönhetően jelenlegi ismereteink szerint nagyjából egy fél évszázad alatt várhatóan helyreállhat az ózonpajzs korábbi egyensúlya.

A városépítészet elvileg minden eszközzel és tudással rendelkezik ahhoz, hogy helyi szinten, és épp a legnagyobb népességszámot összpontosító városokban az élhető, lakható, hovatovább egészséges lakókörnyezet megalkotója legyen. A szakma általában tudja, mit kellene tenni, de nem erre kap megbízást. S hogy ez így van, azt a városi lakosság társadalmi, egészségi problémái, szociális feszültségei, deviancia-tünetei is jelzik. Különösen ott, ahol a várostervezés, a településfejlesztés, vagyis a településügy a közösség érdekeit szolgáló igazgatási és szakmai szervezetek irányítása helyett a piaci szereplők, a „parazita típusú ingatlanfejlesztők" hatása alá került. Ott, ahol a várostervezést a gazdasági versenynek kitett cégek végzik, ott, ahol a globális tőkepiac épp aktuális mozgásai diktálják a településfejlődés irányait, ott, ahol a beruházó, az ingatlanfejlesztő közvetlen, akár megrendelő szintű ráhatással van a város fejlődési irányainak meghatározására – például a szerkezeti tervek megrendelőjeként vagy a városi területek felvásárlójaként –, ott a város már csak követő jelleggel tudja a közösség érdekeit képviselni, a városépítés, a betarthatatlanságig cizellált szabályozási tervek szintjén. Így válik el egymástól az, ami eredendőn egy, a településügy és az építésügy.

A piac alapú várostervezés kártékony hatását mutatja a belvárosok funkcionális kiüresedése, a globális piac és tőke által diktált átstrukturálódás, a kereskedelem eredendően városi funkciójának kiszorulása a külső övezetekben összerakott megaáruház-dobozokba, az ál-városokba, az ál-közösségi terekbe. De a városi környezet minőségének romlását mutatja a városklíma, a városökológiai adottságok kedvezőtlen módosulása is. A településökológiai kutatások legkönnyebben érthető részei talán a városklíma vizsgálatok, hiszen a városi helyi klíma az, ami a városlakók komfortérzetét közvetlenül határozza meg.

 

Ügetőpályából Aréna Pláza
3/10
Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza
4/10
Ügetőpályából Aréna Pláza

Ügetőpályából Aréna Pláza
5/10
Ügetőpályából Aréna Pláza

Városfejlesztés vagy ingatlanfejlesztés

 

A mai műholdas adatbázisnak köszönhetően egyre pontosabban mérhető, mutatható ki egy-egy nagyobb beruházásnak a városklímára, a helyi klímára gyakorolt hatása, s ennek alapján – elvileg – mód lenne a város környezeti adottságait rontó beavatkozások, tudományosan is megalapozott korlátozására. Példaként említhető itt egy budapesti átmeneti övezeti megaprojekt, az Aréna Plaza esete. A beruházás során az Ügetőpálya (mintegy 50%-ban zöldfelület, 30%-ban vízáteresztő, lélegző burkolat) helyén 2007-re felépült az Aréna Plaza (180.000 m2 beépített ill. parkoló terület, 80%-ban beépített terület, 20% zöldtető, ill. tetőkert). Az inaktív felületek hősugárzása és a plaza energia kibocsátása következtében a létesítmény távhatása jelentős mértékben rontja a Kerepesi temető zöldfelületének kondicionáló hatását (a városi átlag alatti felszíni hőmérséklet a temetőnek az Arénával szomszédos területein már alig mutatható ki, csak ott, ahol beállt, összefüggő, zárt, többszintes növényállomány van2). A megalétesítmények, a korszerűnek mondott, vagy inkább annak hazudott bevásárlóközpontok környezeti, városklimatikai hatása csak egy azon kedvezőtlen következmények sorában, melyek a város élhetőségét, környezetminőségét meghatározzák. Az Aréna Pláza belvárosi kereskedelmet elszívó hatása, vagy közúti forgalmat növelő hatása szintén a város nagyobb részét terheli, közvetve vagy közvetlenül. Az Aréna Plaza példája pedig csak egy csepp a tengerben.

 

Kerepesi temető - Aréna Pláza felszíni hőmérséklet 2001
6/10
Kerepesi temető - Aréna Pláza felszíni hőmérséklet 2001

Kerepesi temető - Aréna Plaza felszíni hőmérséklet 2006
7/10
Kerepesi temető - Aréna Plaza felszíni hőmérséklet 2006

 

A volt szocialista országokban a városfejlesztés és városépítés folyamatában is egyértelműen látszik, hogy a közösség érdekérvényesítő ereje rendkívül gyenge, épp a több évtizedes paternalista rendszer, az elakasztott, kikapcsolt polgárosodási folyamat miatt. Az erőszakosan terjeszkedő, vadkapitalista piacgazdasággal szemben a most eszmélő közösség nem tud elég hatékonyan fellépni, nem tudja magát definiálni, megmutatni. Mondhatni, csendben, dermedten hallgatja az előadást. Igaz, néha felszisszen, máskor meg tapsol, ha a karmesteri pálcát magához ragadó ingatlanfejlesztő alamizsnát szór a nép közé. A városfejlesztésért felelős önkormányzatok többnyire ad hoc akciókkal, vagy formális, kevéssé hatékony közmeghallgatásokkal, lakossági fórumokkal igyekeznek letudni a közösség érdekérvényesítésének szervezett és kötelező részét.

A közösségi részvételen alapuló tervezés igencsak gyermekcipőben jár nálunk és hatástalan. Néhány évvel ezelőtt látványos, nagy csinnadrattával beharangozott Firka Partit szervezett a Főváros és az V. kerület a Kammermayer Károly tér humanizálására, élhetővé tételére. A lakosság örömmel fogadta a kezdeményezést, lelkesen vett részt a szakértők, a laikusok, és a helyi politikusok ötlet partiján. A lakosság, az érdeklődő laikusok és a szakértők, tervezők együttműködésével javaslatok születtek, vázlatok készültek. Ezek a tervek egy szebb, élhetőbb, az autók fogságától megszabadított, fákkal, vízzel, növényekkel szépített, élettelivé tett, a köznek átadott köztérről szóltak. Beszédek hangzottak el, értékelések és kiadványok készültek, s pont. Négy év után pont ott tartunk ma is a Kammermayer téren, ahol pár évvel ezelőtt.

 

Kammermayer tér: Tervek születtek...
8/10
Kammermayer tér: Tervek születtek...

s maradt minden a régiben
9/10
s maradt minden a régiben

 

Zenei példával kezdtem, Meggyesi Tamás professzor kórusmű hasonlatával. A kórus, vagy még inkább a nagyzenekar sok szólamból, sok hangszer csoportból épül fel. Kinek-kinek helye van, amit az összhangzat érdeke, vagyis a „közérdek" diktál. Mi városlakók és mi, a városért felelősséget érző szakemberek nap mint nap furcsa, disszonáns és bántó hangzást eredményező felállással találjuk szembe magunkat. A ma városépítészetét az ingatlanfejlesztői magánérdekeken túl a szakmák közötti erőfitogtatás és egyes szakterületek szereptévesztése határozza meg. A közlekedési hálózatok beruházói arroganciája, a közműrendszerek elsődlegessége megöli, használhatatlanná teszi a köztereinket, a városi szabadtereket. A metró építés felszíni tereinek tervezési folyamata során a szabadtérépítészeti tervek, a terek esztétikus és használható kialakításának szempontjai rendre háttérbe szorultak a műszaki-technikai térigények kiszolgálásával szemben.

A város az a térrendszer, sőt az európai táj egyezmény megfogalmazásában az a táj, amit látunk, amit a természeti adottságokra alapozva együtt építünk és használunk, ahol élünk. A városi téralakítás pedig építészeti: városépítészeti és szabadtérépítészeti feladat. Az együttműködés a két szakterület között szükségszerű. Nem a versenyhelyzet feloldása, hanem a város és a várost lakó közösség érdekében. Mert hiszen végeredményben nekik és értük szól az építészet, aminek értékét akkor fogja a társadalom becsülni, akkor fogja óvni és gondozni, ha érzi, tudja, hogy részese a fejlesztés és építés folyamatának.

M. Szilágyi Kinga
egyetemi tanár
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

a képek forrása: Szilágyi Kinga helyszínen bemutatott prezentációja

A budapesti felszíni hőmérsékletet mutató ábrákat Oláh András Béla tájépítészmérnök, PhD hallgató készítette.

Elhangzott 2009. június 25-én az Urbanisztika Tanszék fennállásának 80 éves évfordulójára rendezett Ünnepi tanszéki értekezleten, BME Oktatói Klub.


1 Patrick Geddes megfogalmazása a 20. század elejéről származik, pedig akkor még hol volt a globalizáció.

2 A vizsgálati eredmények forrása: Műholdképek https://lpdaac.usgs.gov/lpdaac/products/aster_products_table/on_demand/surface_kinetic_temperature/v1/ast_08
Felszíni hőmérsékleti adatok: OMSZ és az OTKA 68277, Marczell György Főobszervatórium

Vélemények (8)
anarchitecture
2009.10.07.
23:24

Luc Besson  - Home

http://www.youtube.com/watch?v=jqxENMKaeCU&feature=related

anarchitecture
2009.10.07.
23:13

Felháborító számomra a tudományosság álcája mögé bújtatott, szakmainak kikiáltott ömlengés a gyakorlati élettől elzárt egyetemi elefántcsonttoronyból.

A városépítészet nem kórusmű, akkor lenne az, ha nem a városok épülnének, csak a szabályozási tervek lennének a megcsodálható alkotások. Ha már belemegyünk ebbe a metafórába, a városépítészet egy zenekarra írt mű és a gyönyörű zenei hasonlatsorból egy elem maradt csupán ki: a hangszer. Ez pedig ma sajnálatos módon az ingatlanfejlesztő. Nélküle nem jön ki a várostervezőből a hang, és ha rosszul lett behangolva, rossz a mű vagy a karmester, akkor bizony a hangzás borzalmas és a hallgató (városlakó) elmenekül.

A globalizációs semmitmondó bekezdések elpuffogtatják a szokásos közhelyeket olyan mondatok közé illesztve, amelyeknek az ellenkezője is igaz.

A mindentudó szakma esete a gonosz világgal rész bicskanyitogató: „A szakma általában tudja, mit kellene tenni, de nem erre kap megbízást.  S hogy ez így van, azt a városi lakosság társadalmi, egészségi problémái, szociális feszültségei, deviancia-tünetei is jelzik.” Remélem ebből mindenki számára egyértelmű, hogy a vidék, a falu hasonló problémái igazolják, hogy ha a szakma megbízást kap, akkor se tudja, hogy mit kellene tenni!

Továbbá morzsoljunk el két könnycseppet azon piaci szereplőkért, akik a „parazita típusú várostervezők” hatása alá kerülnek önhibájukon kívül!

Nem a várostervezés lett piaci alapú t. Professzor asszony, hanem a világ! Erre a várostervezőknek érdemi, működő reakciója pedig valójában nincs. Sajnos kialakult egy ál-társadalom, aki ál-életet él az „ál-városokban”. Talán kéne pár ál-várostervező, aki ezt az ál-problémát kezelni tudja!

A mellékletként közölt ködösített ortofotókat ugyanúgy photoshoppal machinálták, mint ma már mindent. Hihetetlenek és számomra hiteltelenek, akármilyen OMSZ és OTKA… Egy ilyen típusú ábrázolás felszíni hőmérséklet ábrázolására alkalmatlan. Egy szakmai prekoncepciót igazolni hivatott grafikai trükk csupán, amit a teljesen homogén környezeti „értékek” is lelepleznek.

„Az erőszakosan terjeszkedő, vadkapitalista piacgazdasággal szemben a most eszmélő közösség nem tud elég hatékonyan fellépni, nem tudja magát definiálni, megmutatni.” – ez a mondat 1963-ban már elhangzott egy KB ülésen!

„Mondhatni, csendben, dermedten hallgatja az előadást.” Ettől a nagy csöndtől nem épült még meg az M0, és Lágymányosi híd budai lehajtója is ebbe a dermedtségbe ütközött és jobbnak látta dél felé fordulni…

Teljes mértékben osztom azt a megfogalmazást, hogy „a ma városépítészetét az ingatlanfejlesztői magánérdekeken túl a szakmák közötti erőfitogtatás és egyes szakterületek szereptévesztése határozza meg.” Sajnos a várostervezők is ebbe az utóbbi csoportba tartoznak zömmel.

Ha pedig ekkora felelőség tudat munkál már egyesekben, akkor nem kéne az építési jogszabályalkotásra kicsit odafigyelni? Kinek mikori az utolsó híre például a FÉK-ről (BVKSZ módosítás)? Még a formális látszatát se kívánja fenntartani a Főváros annak, hogy kíváncsi bárkinek is a véleményére!

Nincs a szerzőn elverve a por (eléggé) t. Szerkesztő úr. Ha káros urbanisztikai folyamatok voltak, akkor azt esetleg lehetet volna gátolni. Eleve miért gondoljuk, hogy 20 év távlatából meg tud bárki is ítélni urbanisztikai folyamatokat. Az elmúlt száz év kiforgatta a sarkaiból a világot, ennek hatásait nagy koncentrációban a történelem hazánkra pont ebben a 20 évben rakta rá. Ezek a folyamatok felmérhetetlenek és meggyőződésem, hogy megállíthatatlanul száguldunk a vesztünkbe. Ez a köldöknézés pedig ami a cikkből sugárzik ebben a kontextusban szánalmas.

utóirat: Luc Besson Home című filmje kötelező nézemény

 

Kühn Péter
2009.10.07.
20:24

Egyszerre éreztem dühöt, fájdalmat, szomorúságot, csalódottságot a cikk elolvasása során, ez remélem  magyarázatot ad alábbi sarkos véleményemre:

1 ilyen általános, felületes, semmitmondó írástrégen olvastam. Tele közhelyekkel, általános sablonokkal, erőtlen sóhajtozással, üre, lila pátpsszal.  Egy teljesen rossz felütésből indul ki, és bontogatja tovább még rosszabbul ( "az építészet szóló művészet stb.stb...")

2 az egészet ráadásul nem laikus, hanem, professzor tanár írta,  ez még súlyosabb.

3  érthetelen, ahogy ez a dedós szavazás most áll a 4 teli csillaggal: ne haragudjon meg senki: ezt én nem hiszem el!

teljesen felesleges és semmitmondó ez a szavazási módszer , és méltatlan egy szakmai portálhoz!, mert nem derül ki belőle, hogy a cikk minősége (mint írásmunka) vagy a bemutatott épület stb. tetszett-e a szavazónak. Véleményem szerint hagyni sőt terelni  kellene a személyes megszólalást .

Az iskolákban alkalmazott tesztkitöltés gyakorlata jut eszembe, ahol a tanulók elfelejtették a személyes kiállást és a megszólalást, az élő beszédet (országok, nemzedékek).Hát csak ezért érdekes ez...

4 az még szomorúbb, hogy ez az írás  egy évfordulóra készült

 5 Tartalmilag pedig EMA elmondta a lényeget.Kőkemény.

 6 És végül. Nagyon vegyes ebben a témában a cikkek minősége, két véglet között.

Szerintem válogatni kellene,  mércét felállítani.

Érdekes:  az övön aluli hozzászólókat rögtön kiszórják.

Utóirat: most, hogy mindezt leírtam veszem észre, milyen jól elrágódtam a bedobott gumicsonton. Remélem a szerkesztők jól szórakoztak!

Üdv

KP

 

zsuppanandras
2009.10.07.
21:16

@Kühn Péter: 1, a szavazási rendszer meg fog szünni, mi is látjuk, hogy semmi értelme.2, meglepő számomra az indulat, amit ez a cikk kivált, nem mintha bírálhatatlannak érezném, mert szerintem is sok benne az általánosság, és a gondolatmenet csapongó. ez szerintem a műfajnak tudható be - ünnepi beszéd, nem elméleti tanulmány. a Szilágyi Kinga által felhozott két konkrét példa ugyanakkor tanulságos, mindkettő megérne egy alaposabb elemzést.3, sajátos, hogy egy olyan szerzőn veritek el a port, aki maga - tudtommal - nem vádolható azzal, hogy az elmúlt húsz év káros urbanisztikai folyamatainak motorja lett volna.

roland.laposi
2009.10.07.
15:41

ehem, a Kammermayer ter dolgahoz hozzaszolva - a Fovaros es az Otker csak lelkesen szerepelt a Firka partin meg az utana kovetkezo tervparaden, szervezesben az egyuttmokudesen es a minden kozteruleti rendezvenyhez kotelezo hivatli proceduran kivul csak ajelenlettel jarultak hozza, ami meg a sajto miatt volt fontos.

Szervezni meg az akkori Gauder Peter csapat fiatal kollegai - koztuk en is - szerveztek, akik imadtak es imadnak melo alatt a teren kavezgatni vagy kiugrani egy egeszsegkarosito cigarettara, es melle valami kortyolni valora. Mellesleg az anyagi tamogatast, szponzoraciot is ok tarhaltak ossze a lokalis szereploktol, banktol etteremtol, a "gerloczy-sok" tamogatasaval es ingyen sutijei mellett.

EMA
2009.07.04.
19:51

Nagyon nem tetszik nekem ez a szerecsen-mosdatás!

" A szakma általában tudja, mit kellene tenni, de nem erre kap megbízást."

" ahol a várostervezés, a településfejlesztés, vagyis a településügy a közösség érdekeit szolgáló igazgatási és szakmai szervezetek irányítása helyett a piaci szereplők, a „parazita típusú ingatlanfejlesztők” hatása alá került."

Hát nem, kedves M. Szilágyi Kinga!

A szakma vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy mit kellene tenni - és itt, nem úgy általában a szakmáról van szó, hanem éppen azokról, akik a döntésthozók keze alá dolgoznak!

Egy orvos hiába kapna olyan megbizást, hogy ölje meg a betegét, nagyon kevesen lennének kaphatók erre, mig épitészek és urbanisztikai szakemberek sora a megbizót okolja, amikor  a városgyilkolás részese maga! Ne tessék már a karvalytőkével takarózni, amikor a szakmai felelősség kérdése merül fel! Mert azokat a rossz elvi döntéseket épitészek sora hajtja végre, sőt, sok esetben aktivan részt is vesznek a közönség beetetésében, a magyarázatokban, hogy miért jó az Aréna-pláza, vagy a Várospark-pláza! Tessék már kinyitnia a szemét! Hogy mit képes a felelőtlen városvezetés és a szakbarbár siserehad összehozni a városaink ellenében!

Hiába vannak tisztességes szakemberek a körön kivül - lehetőségük sincs hatékonyan szembeszállni a korrupt politikusok és elvtelen szakemberek szövetségével!  A tőke azt teszi, amihez ő ért - pénzt akar csinálni. Az oroszlánt nem hibáztathatjuk, hogy antilopot eszik, hanem korlátokat húzunk  a vadászterülete köré, vagyis megfelelő szabályokkal és tisztességes hivatalnokokkal védjük a közösségi érdeket!  Na, ez az ami nincs ebben az országban!

Majd ha a szakma pellengérre állitja azt a tervezőt aki Arénát tervezte, és kiközösiti magából azt, aki a városházapark beépitését készül elkövetni, akkor elfogadom, hogy a szakma tudja, hogy mit kellene csinálni!

Minden rossz beépitést, minden aljasul kitalált városi terek elleni  merénylethez épitészek segédkeztek a tervekkel! Anélkül ugyanis a pénzéhes befektető sem megy semmire! Kellenek tervek és kellenek olyan szakhatóságok, amelyek a pocsék terveket engedélyezik! Mikor tetszettek tüntetni ez ellen?

Az Urbanisztikai Tanszék felállitásának 80. évfordulója gyásznap is lehetne, hiszen azt, amit ma urbanisztika cimén elkövetnek ebben az országban - a nagyon ritka kivételektől eltekintve - az gyalázat! És ebben, Önök,  Hölgyeim és Uraim , bűntársak!

EMA
2009.10.07.
18:00

@EMA: na végre !!

bardóczi
2009.07.03.
12:08

Illetőleg nem maradt minden a régiben a Kammermayer téren, mert a Gerloczy étterem végül - megelégelve - hogy csak a duma megy, saját szakállra rendezte az előtte lévő teraszt. Ebből a szempontból a szövegelés akár hasznosnak is értékelhető, bár itt valóban nem a "kóristáknak" jár a vastaps, hanem a "közönségnek", akinek "szaporább lett tőle a pulzusa" annyira, hogy keresztülverekedje legalább a részbeni változást.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.