Wekerletelep két felvonásban

A 2020/21-es tanévben a MOME Építészeti Intézetének másodéves hallgatói a Wekerletelep egy, jelenleg viszonylag kihasználatlanul álló önkormányzati telkére terveztek első félévben családi, második félévben pedig társasházakat. A különleges adottságokkal rendelkező telek már önmagában sok kihívást rejtett magában, nem beszélve arról, hogy a fiataloknak az épülettervezés kezdeti nehézségeivel is szembe kellett nézniük. A tervezés konzulensei Getto Tamás és Göde András voltak.

Kisváros a városban: a több, mint 100 éves Wekerletelep megépítésének története akár napjainkban is aktuális lehetne. A főváros és az agglomeráció lakosságának hirtelen megnövekedése, a kertvárosi lét igénye, a saját kisvállalkozásokra helyezett figyelem mind-mind szóban forgó fogalmak napjaink építészeti kérdéseiben is. A sajátos ökoszisztémával rendelkező Wekerletelep egy izgalmas helyszínt biztosít ahhoz, hogy elgondolkodjunk az építészeti és urbanisztikai állásfoglalásunkról; mit jelent számunkra az örökségvédelem, hogyan tudunk modern módszertani eszközökkel belenyúlni egy településképbe, és milyen tájépítészeti megoldásokkal lehet élhetőbbé tenni egy többszörösen kiélezett helyzetű telket.

A tervezés helyszínéül szolgáló telek ugyanis a Wekerletelep nyugati sarkában, közvetlenül a gyorsforgalmú Nagykőrösi út szomszédságában húzódik – melytől zajgátló fal választja el – már-már leszakadva Wekerle térképéről. Az 50 méter széles, 100 méter hosszú területen jelenleg is állnak kisebb gazdasági épületek, amelyek nem konkurálnak a környező családi, illetve kétemeletes társasházakkal, így a tervezések folyamán a telket üres telekként értelmezhették a diákok. Az egyik legizgalmasabb terület a telek szélén húzódó sétálóutca volt, amely minden tervnél külön értelmezést kapott.

Az első félévben a hallgatóknak egy saját, fiktív, négytagú család számára kellett annak életéhez kapcsolódó üzlethelyiséggel ellátott házat tervezni. Ehhez a feladathoz a kijelölt terület felosztásra került a hallgatók között négy egyenlő részre, a helyi építési szabályzatban írtakat ennek megfelelően be kellett tartaniuk. A tervek egy része a két funkciót épülettömegen belül, másik része azon túllépve, két tömegben helyezte el a telken. Mindkét megoldásnál jól érzékelhető, hogy többen is törekedtek a különböző szimbiózisok kialakítására, legyen szó anyaghasználatról, formai vagy térbeli kapcsolódásokról.

Külön említésre méltó a tervek környezetükhöz való viszonya: a hallgatók nagy része igyekezett a házakat a Wekerletelep sajátos világához alakítani, abból ihletet meríteni. A különböző dőlésszögű tetők, kutyaólos és tetőablakos családi házak, spaletták az ablakokon, fa és fém találkoztatása, a telkeken szétszórt apró épületek, gyümölcsfák mind-mind hatalmas szerepet játszanak a terület hiteles megjelenésében.

A 2020/21-es tanév második félévében társasházak tervezésével folytatódott a stúdió. A hallgatók feladata ezúttal az volt, hogy olyan moduláris 30, illetve 60 négyzetméteres lakásokat tervezzenek, amelyek egymás utáni sorolásából akár lakhatási problémákra is reflektáló házakat lehessen kialakítani. A szemeszter első felében a lakásokra, mint a tervezés fő alkotóelemére helyeződött a hangsúly. Gyakran a kis alapterületű modulok megsokszorozásából, bővítéséből, vagy éppen egymás alá-fölé helyezéséből születtek meg az egyre nagyobb egységek. Ezt követően kezdődött el az a sorolás, amely a társasházak homlokzatára is kiterjedt. Így jöttek létre a terveket színező loggiák, erkélyek, homlokzati játékok, tetőtéri beépítések. Szalagok, tornyok, pontok a telken. Egyre több forma és betű rajzolódott ki a helyszínrajzokon.

Mivel ennél a feladatnál a telek nem került felosztásra, így a hallgatóknak lehetőségük volt annak komolyabb szinten történő településrendezési és szabadtér-alakítási koncepciónak kidolgozására is.
Játszóterek, parkok, sétálóutcák és kávézók lepték el a beépítetlen területeket. Közös használatú terekkel, parkolókkal, biciklitárolókkal, és közösségi mosodákkal egészültek ki a hallgatói tervek.
Az egy éven át tartó tervezés során rengeteg kérdés merült fel a hallgatókban és oktatókban egyaránt. Mit is jelent ma számunkra egy olyan hely, mint Wekerletelep, kinek tervezünk és vajon helyes-e, hogy tervezünk? És ha már tervezünk, vajon alkalmazkodjunk vagy mondjunk ellent Wekerletelepnek?

Veres Dóra

Oktatók: Göde András, Getto Tamás

Hallgatói tervek: Balogh Enikő, Czigány Lilla, Erdős Aletta, Füleky Dorottya Filoména, Gárdos Lili, Halmos Anita, Lajcsik Dorottya, Lipótzy Kristóf, Monti Elvira, Répás Janka, Soóki-Tóth Anna, Szelevényi Oszkár Koppány, Véghelyi Borbála, Veres Dóra, Wallner Gábor, Werk Zsuzsi

A cikk az NKA Építőművészet Kollégiumának támogatásával valósult meg.

Szer.: Hulesch Máté