10+1 – Kiss Ida

"Egyre inkább az emberközpontúság, illetve a házak által megteremtett érték és élmény foglalkoztat." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Kiss Idával, a DVM group tervezési osztályának vezetőjével készítettünk interjút. 

Kiss Ida építészmérnöki diplomáját 2003-ban szerezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az Építéstudományi Egylet diplomadíjával. Pályafutása során dolgozott Erick van Egeraat budapesti és londoni irodáiban, a Tiba Építész Stúdió tagjaként a Párizsi Nagy Áruház egyik projektépítésze volt, az ABUD Mérnökirodánál nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek koordinációjával foglalkozott. Tudományos és oktatói tevékenysége során a városi fenntarthatósági és okos város megoldásokkal foglalkozott. Közel 15 éves pályafutása alatt számos, eltérő léptékű nemzetközi projektben vett részt. 

Kiss Idát kollégái „építész-gondolkodó" személyiségként írják le: olyan embernek, akit az építészeten keresztül mindig a nagy kép foglalkoztatja. Hogyan működhet együtt harmóniában, és hogyan kerülhet egyensúlyba a környezet, a társadalom, a tágabb közösség. Nem kizárólag az adott projektet nézi, hanem mindig azt vizsgálja, hogyan lehet az egészet rendszerben működtetni, rendszerbe foglalni úgy, hogy az egész egy holisztikus egységet alkosson. A tervezés során odafigyel a legapróbb részletekre is, ugyanakkor mindig egy szélesebb képet lát, mint mások. Kiemelten kezeli az ügyfelek, megbízók felé történő tudatos és következetes fenntarthatósági edukációt és mint egyfajta missziót viszi végig a projekten. Már a tervezés korai szakaszában alapvető értékként építi be a környezettudatos gondolkodást, és kollégáit is ezen vezérelv mentén történő tervezésre bíztatja. Az ügyfeleket hatékonyan ösztönzi a legmodernebb technológiák használatára úgy, hogy ezzel az épület ökológiai lábnyoma is csökkenjen.

Munkája során víziókban látja a projekt összképét úgy, hogy a részletekre is van professzionális megoldása. Magas szintű alkalmazkodóképesség és out of the box gondolkodás jellemző rá, olyan kompromiusszumkészséggel, amellyel minden esetben a tökéletes kivitelezésre törekszik. Alapvető jellemvonása a változásokhoz való reziliens alkalmazkodás. Nehéz helyzetekben is számítani lehet modellértékű higgadtságára, harmonikus egyensúlyteremtő képességére. 2016-ban csatlakozott a DVM group tervezési osztályához a fit-out tervező csapat vezetőjeként, ahol azóta több hazai és multinacionális vállalat irodájának tervezését vezette. A cégnél eddig eltöltött évei alatt számos kolléga köszönhette neki szakmai és emberi fejlődését is. Mivel design directorként folyamatosan meghívásoknak tesz eleget, és szakmai konferencián, előadáson, továbbképzésen, műhelymunkán vesz részt, az itt megszerzett tudást rendszeresen és örömmel osztja meg kollégáival. Innovatív gondolkodása másokat is motivál arra, hogy új nézőpontokat keressenek.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Időtálló, térélmény, interdiszciplináris.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Szeretem a fürdőket. Egy fürdő egy jó hosszú beszélgetéshez a legjobb hely. A Peter Zumthor fürdője Valsban egy meghatározó épület számomra. Tökéletesen jelen van az az atmoszféra, ami a kikapcsolódáshoz kell, egy közösségi tér, találkozási hely, mégis intim és elmélyülésre ad lehetőséget. A színek a terek mérete és akusztikája gyönyörűen összehangolt egységet képeznek, érzelmeket hordoznak. Egy szinte szakrális, meditatív tér a profán funkciójával.

Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?

Az új a régiből következik; az értékek, az üzenetek és a történetek a fontosak, amiket a kapcsolódásuk révén hordoznak.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Kevés saját tervezésű épületem van, együttműködésekben dolgozom, általában integrátor szerepem van. Ha megépült munkára gondolok, akkor a Dembinszky utca 33. alatti társasház belső kertjének felújítására nagyon büszke vagyok, ahol néhány évig a családommal éltünk. A projektet egy finanszírozási pályázati lehetőség hívta életre, és a folyamatban a közösségi tervezést alkalmaztuk, én húztam a vonalakat ugyan a koncepcióban, de a lakók voltak, akik a kereteket és a tartalmat adták, a vágyaikat megfogalmazták. Közösen terveztük és közösen építettük meg. Ezen a kis munkán keresztül sikerült minőségi változást létrehozni egy kis térben és a közösségben. Előcsalogattunk és bekapcsoltunk olyan embereket is, akik egyébként ki sem dugták az orrukat a lakásukból. Számomra azt képviseli ez a munka, hogy a legkisebb dolgokkal is tudunk hatni a környezetünkre és pozitív változásokat elérni a közösségen belül.

A másik munkám, amit a büszkeségeim közül az elsők között tartok számon a Discovery kártyakészlet, amit a munkatér-stratégiai tanácsadásnál alkalmazunk a DVM-nél. Szerettem volna egy olyan eszközkészletet létrehozni, ami a tervezés korai szakaszában segít minél több minőségi, mély információ összegyűjtésében, képes a párbeszédet irányítani és új gondolatokat előhívni. A kártyakészlet megalkotása két nagyon inspiráló kolléganőm nevéhez fűződik: Hodován Zsuzsanna service designerként van jelen a csapatunkban, ő hozta a módszertani hátteret és irányította a folyamatot, Balla Regina pedig az elméleti kutatásban és a grafikai kidolgozásban vett részt. Hármunk együttműködéséből egy olyan eszköz jött létre, amivel a legkomolyabb cégvezetőket is sikerül játékra hívnunk. A módszertanunk segítségével olyan dolgokat tudunk az ügyfeleinkkel közösen megfogalmazni, amik a hagyományos tervezési folyamat mentén láthatatlanok maradnak.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Az anyaság és a gazdasági válság közös hatása egyértelműen más irányt hozott az életembe, mint amit korábban gondoltam a karrieremről vagy szakmai sikerről, de egyúttal szert tettem egy szélesebb látókörre: az építészetet városi és globális kontextusában, a szakmánk működését az emberi és üzleti oldaláról is sikerült megismernem. Sikernek tartom amikor egy nap dinamikus, feszültségmentes, illetve a beszélgetések gördülékenyek és a szándékok egy irányba mutatnak.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Szeretem, ha egy munka elméleti háttere jól felépített, stabil lábakon áll. Az energia- és környezettudatos építés, az innovatív megoldások integrálásának lehetőségei, és a minél kevésbé külső forrásoktól függő épületek, városrészek lehetősége foglalkoztat – régóta foglalkozom ezzel a területtel. Most egy olyan gazdasági környezet állt elő, mely reményeim szerint fel fogja gyorsítani az ilyen jellegű projektek megvalósulását. Ez egyértelműen előnyösebb környezeti és gazdasági hatások fenntarthatóbbá tétele szempontjából, de úgy látom, hogy hazánkban a társadalmi és fenntarthatósági szempontok erősen háttérbe szorulnak. Az új, nagy léptékű fejlesztési projektekben nincsenek benne azok a fékek, amik egy széles társadalmi réteg számára elérhetővé tennék az érintett városrészeket. Az irodaterek számomra a városi szövet, társadalom leképezése is egyben. Fontosnak tartom, hogy egy egészséges közeg jöjjön létre mind kisebb, mind nagyobb léptékben.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Egyre fontosabbnak tartom, hogy az épületek, amiket tervezünk időtállóak legyenek, ne építsünk feleslegesen, és hogy tereink az emberekről szóljanak. Egyre inkább az emberközpontúság, illetve a házak által megteremtett érték és élmény foglalkoztat. Célom, hogy az ügyfeleink számára is minél több szempontot tudjak az értékteremtő építészet létrehozásához adni, ami az üzleti tervekben is megtérülő adatsorként kerül be. 

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Több diskurzusra van szükség, hogy az érdekek minél kevésbé ütközzenek, mert egy jó projekt végén minden fél elégedett kell, hogy legyen. A gyorsan behajtható nyereség helyett a hosszú távú fenntarthatósági és környezettudatossági szempontok kell, hogy érvényesüljenek, mert nem a mi generációnk számára, hanem a jövőnek építünk. 

Egy könyv, amit mindenkinek ajánlanál? 

Nádas Péter Párhuzamos történetek könyvei. Vitt magával ez a regényfolyam, olyan volt beleereszkedni ebbe a történetbe, mint ősszel a hideg Dunába – először nagyon kellemetlen, aztán magától értetődő. Úgy jelennek meg városképek, és a bennük zajló élet, hogy olvasás közben úgy éreztem, mintha én is ott lennék épp Mohácson vagy Budapesten. Az izlandi Hallgrímur Helgason Nő 1000 fokon című könyvét ajánlanám még, amit azt hiszem, kevesebben olvastak még. Izland első elnökének 80 éves unokája meséli el élettörténetét a halálos ágyáról, az élet szeretete és az emberiség legszörnyűbb oldalának esetei vannak összegyúrva ebben a lerakhatatlan könyvben.

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen? 

Nagyon szeretek más irodákkal együtt dolgozni, mert rengeteget tanulunk a közös munka során. Szerencsém volt közös projektekben részt venni az UNStudióval, az Aruppal, a HOK-kal, a Genslerrel. A DVM groupnak most Bruno Moinarddal van közös munkája. 

Dorte Mandruppal örömmel dolgoznék együtt, mert az építészete nagyon tudatos – a koncepcionális alapvetéseket és környezettudatosságot is ideértve – és határozott, egyben finom, elegáns. Inspirálóak számomra a munkái.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Nagy Andreával.

Szerk.: Sütöri Laura