Közélet, hírek

”A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni, mert nem rab, hanem építeni, hogy legyen”

1/2

Szennai Skanzen // Wiki Commons

Hirdetés
?>
?>
Szennai Skanzen // Wiki Commons
1/2

Szennai Skanzen // Wiki Commons

”A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni, mert nem rab, hanem építeni, hogy legyen”
Közélet, hírek

”A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni, mert nem rab, hanem építeni, hogy legyen”

2024.06.26. 12:23

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szenna

Ötödik alkalommal szervezi meg az Építész Szakkollégium a nyári alkotótáborát, melynek idei helyszíne Szenna. A tábor központi témája a népi kultúra és a vidék-város viszonyrendszere. A tábor időpontja: június 29 - július 6.

Elég-e a vidék romantizálása ahhoz, hogy Budapest és agglomerációja körül elvágjuk a szorító csomót, és a térségben dudorodva felgyülemlett embereket egyenlőbben eloszlassuk az országban? Nos, általában nem, de azért jól jön. A vidék idealizálása csak igen kis számú embert vonz be falvakba, hiszen az a városi életmódtól való elszakadástól biztosítékot önmagában nem nyújt. A Németországi Türingia tartományban a vidék újjáélesztését a nagyvárosból, mint egyfajta bázisból kiinduló infrastruktúra széleskörű kiterjesztése jelentette. Miért van erre szükség? Itt közép-kelet Európa 21. századi globalizált világában az a sokak által idealizált lokális életmód már csak úgy jöhet létre, ha egy mértékig globálisan gondolkodunk. Ez a globális gondolkodás ezt a németországi infrastuktúra-bővítést  jelentheti (ez egyébként a budapesti agglomerációban is megtalálható), ami a városi ember számára biztonságossá teszi a vidéket, hiszen így a megélhetést jelentő munkáját és a városi szórakozás-forrásokat is hipp-hopp szinte ugyanúgy elérheti, mintha a városban lakna. Egy ilyesfajta kezdőlökés indíthatja útjára a kisfalvak revitalizációját, melyek haldoklásának általában a munkalehetőségek hiánya az elsődleges okozója.

Azonban, hogyha megnézzük mondjuk a Kaposvár körüli 15 km-es körbe eső falvakat, azt vesszük észre, hogy ezek még olyan falvak, ahova emberek beköltöznek a város közelsége jelentette elérhető munkalehetőségek és a falu vidékillje miatt, mégsincs aktív közösség. A közösség, a barátságok pedig a túlélés, ez esetben az élő falu túlélésének záloga.

De vegyük Szennát, ami szintén nagyon közel helyezkedik el Kaposvárhoz. A faluban található óvoda, általános iskola és művészeti iskola is, pedig a helyiség népessége összesen 750 fő. A Szennai Skanzen létrehozásának ideje rögtön az 1972-ben elinduló táncházmozgalom után történt. A ‘70-es évekre a táncházmozgalomban kiteljesedve létrejött a városi társadalomban a magyar népi kultúra megismerése és megélése iránti igény, ami a Szennához hasonló, néprajzban gazdag helyeken “vidéki újjászületést" eredményezett.

Szennai Skanzen // Wiki Commons
2/2
Szennai Skanzen // Wiki Commons

A táncházmozgalom magával vitt a néprajz különböző területeivel foglalkozó embereket Szennába. Ebből nőtt ki a rendszerváltás után intézményesített Zselic Alapfokú Művészeti Iskola és a  Dudaiskola névre hallgató Somogy megyei népzene-, és néptánctábor, amit azóta is minden évben megszerveznek olyan résztvevőknek, akik az ország minden tájáról érkeznek. 

Szenna különlegessége a környező falvakkal ellentétben az, hogy itt van aktív közösség és közösségi élet. A tősgyökeres szennaiak közösségei sajnos már a kádár-korszak alatt folyamatosan elmúltak, és manapság már csak a kocsmában, kisboltban, és kint a szőlőhegyeken léteznek itt-ott. Még lehet látni egy-egy nénit egymással, meg  a nevelőotthonosokat a szemközt lakó Erzsivel beszélgetni az utcán, de tovább már nem nagyon terjed a közösségi élet. Új közösségeket az úgynevezett “gyüttmentek" - a régi szennaiak így nevezik a “bevándorlókat" - szerveznek Szennában. 

A “gyüttmentek" a "népi definíció" szerint városban legalább pár évet leélt emberek, akiket aztán bevonzott a falu, Szenna: a város közelsége (hiszen szinte mindenki a városba jár dolgozni), a vidék szépsége, az élő közösség és a néprajz. Így lett az elmúlt években néprajzi hot-topic a rural exodus.  A néprajz jelenléte vissza tudja hozni az életet a közösségekbe és hát ez nem is meglepő, hiszen régen is a hagyományok tartották össze azokat.

 

"Szószedet"

Elég-e a vidék romantizálása? – 21. századi  –  lokál-globál –  de azért jól jön – szórakozás-források –   hipp-hopp –  aktív közösség –  élő falu –  Szennai Skanzen   – néprajz – Dudaiskola – Somogy megyei – itt-ott –   nénit egymással – beszélgetni – “gyüttmentek"   

 

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt Szennaszitibe, ahol az ÉSZAK az 5. összművészeti nyári táborát rendezi meg. 

Jelentkezési form

Facebook esemény

/Építész Szakkolégium/


 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.