A kőbányai Csajkovszkij park szabadtérépítészeti megújítása – Vámosi Lívia Blanka diplomaterve

Vámosi Lívia Blanka mesterszakos diplomatervével elnyerte a Magyar Urbanisztikai Társaság Diplomadíját szabadtértervezés kategóriában. Ahogy az értékelésben kiemelték: "témaválasztásának újszerűségét az akusztikus környezet hatásának felismerése és a parkhasználókra gyakorolt hatása adja (...) úgy tud markáns zenei pluszt kölcsönözni a helynek, hogy a rekreációs és közparki használatot is megoldja. A funkcionalitás mellett az esztétikai-arculati megoldások is magas színvonalon és részletekbe menően kidolgozottak." A tervet most készítője mutatja be.

A tervezési helyszín ismertetése: értékek és konfliktusok

Diplomatervem a kőbányai Csajkovszkij park szabadtérépítészeti megújításának lehetőségeit tárja fel. A helyszín újratervezése több szempontból is aktuális téma, mivel a parkkal szomszédos telken található egykori Kőbányai sörgyár és a Dreher-villa kulturális-közösségi hasznosítása Kőbánya fejlesztési koncepciójának egyik kulcsprojektje. Ez a hosszú távú fejlesztési cél magával vonhatná a sörgyár egész környezetének újragondolását egy új művészeti negyed részeként^[1] a műemléki villaépület és egykori tájképi kertjének integrálásával. A villán kívül a park kiemelendő értékei közé tartozik jelentős faállománya, a XIX. századi tájképi kert úthálózatából fennmaradt gyepes körmotívum, továbbá meglévő és potenciális látványkapcsolatai a patinás gyárépületekkel és a Szent László templom tornyával, melyek a helyidentitás meghatározó elemei.

Bár a XX. században még számos kulturális és rekreációs szolgáltatás kapott helyet a parkban (például szabadtéri színpad, söröző, kertmozi, játszótér és sportpályák), a környezet minőségi romlásával ezekből egyedül a sportfunkció maradt meg aktív használói körrel. A funkciókínálat később a környező nagyvárosias lakóterületek kutyatulajdonosai által használt kutyafuttatókkal egészült ki, azonban még így is elmondható, hogy a park kiterjedéséhez képest meglehetősen funkciószegény és karakterhiányos. Ezen kívül a legalapvetőbb konfliktus, hogy a terület nem kezelhető egységben a parkba ékelődő zárvány magántelek és a villát a parktól elválasztó betonkerítésnek, illetve a sűrű gyomfás állománynak köszönhetően.

A kertépítészeti koncepció kiindulópontja

A fenti konfliktus feloldását szem előtt tartva a Csajkovszkij park tervezett kertépítészeti koncepciójának kiindulópontja a funkcionális és vizuális kapcsolat újrateremtése a Dreher-villa és egykori parkja között. Ez a tervben az épületet izoláló térfalak elbontásával és a villa vendéglátói és közösségi hasznosításával valósul meg a park felé nyitó kávézó terasszal. Az épület nem csak gondolatiságában, de fizikailag is a terület kiemelt helyszíne marad, mivel az eredeti terepviszonyokhoz illeszkedve a park legmagasabban fekvő térrészén helyezkedik el. Az úthierarchia legfontosabb tengelyei is ezekre a koncepcionális gondolatokra utalnak a főbejáratoktól a villa felé vezetve a parkhasználót. A harmadik fontos közlekedési irányt a helyszíni analízisek során feltárt kitaposások jelölték ki, mely az áthaladást biztosítja a park déli részén.

Romantika a koncepcióban

A villa jelenlétének hangsúlyozásával előtérbe kerül a terület történeti múltja, melyre a park új stílusbeli karaktere is reagál kortárs módon megidézve a hajdani romantikus tájképi villakert hangulatát. A romantika stílusjegyei a tervezés több szintjén megjelennek, például a park íves vonalvezetésében, továbbá a térszervezés és az egyes funkciók elhelyezése is történeti előképekre támaszkodik. Erre lehet példa a villa szimmetriatengelyében elterülő, lejtős gyepfelület, melynek lezárását egy zenepavilon képezi "eye-catcher" elemként. A kisarchitektúra formájában a romantizáló pavilonok analógiájára épít, díszítését azonban egy hasonló mértékben áttört, de kortárs minta képezi. A villa mellett elhelyezett négyosztatú csendes pihenő szintén a romantikus kor „pleasure ground" jellegű kertrészeit idézi, formájában azonban aszimmetrikusan megbontja annak geometrikus kiosztását.

Az új karakterrel a park jelenleg meglévő, zeneszerzőket ábrázoló mellszobrai is illő környezetbe kerülnek, amik olyan - szintén a romantika korához köthető - alkotókat ábrázolnak, mint Csajkovszkij, Chopin vagy Liszt.

A romantizáló karaktert a növényválasztás is erősíti a korban jellegzetes, romantikus hangulatot teremtő fásszárúak alkalmazásával (pl. erdei fenyő /Pinus sylvestris/, atlaszcédrus /Cedrus atlantica/, drámai színhatást kölcsönző bordó lombú és látványos őszi színeződésű taxonok).

Egyéb helytörténeti hivatkozások a koncepcióban

A park terve nemcsak a tájképi kerti korszakhoz nyúl vissza a hely történetét tekintve, ugyanis a játszótér, és a – zárványtelekrész megszüntetésével létrejövő – déli bisztróépület is a terület népszerű, XX. századi szolgáltatásait hozza vissza a park funkciókínálatába. Bár a terület új, művészi karakteréhez kevésbé illeszkedik, a jelenlegi használati intenzitást tekintetbe véve a sportfunkció és a kutyafuttató sem szűnik meg teljesen, de kevésbé zavaró, perifériális helyre kerül.

Az alkalmazott anyagok szintén rendelkeznek helytörténeti vonatkozással, melyek közül a Kőbánya alapkőzetét is adó mészkő dominál. Ez a diplomában kiviteli szinten megtervezett ülőbútorcsalád anyaghasználatában is megjelenik fa pihenőkbe integrált kőtömbök és ülőkockák formájában. Ezek az elemek a tervezési területen folyó egykori mészkőbányászatra és a romantikus tájképi kertek sziklaformációira történő hivatkozásként is tekinthetők.

Zene a koncepcióban

A park jelenlegi tematikáját meghatározó szobrok, és a tervezési terület neve szintén egy új réteget ad a park tervezett koncepciójához, amiben a zene és az akusztikus tervezés elvei is szerepet kapnak. Ezt a diplomamunkában egy forráskutatási munkarész alapozza meg. A fejezet a vonatkozó szakirodalom széleskörű áttekintésével átfogó képet ad a zene és hangzások akusztikus megjelenési formáiról a tájépítészetben, valamint a zene-témát vizuálisan, motívum szinten megfogalmazó szabadtérépítészeti példákat is felsoroltat. Ezeken keresztül részletezi az akusztikus környezet (’soundscape’) tudatos tervezésének legfőbb elveit, előnyeit és tájépítészeti eszközeit például a funkciókínálat, a tereprendezés, az anyaghasználat vagy a növényalkalmazás területén.

A fejezet utolsó pontja külön foglalkozik a zene témájú játszóterek kialakításával előrevetítve a Csajkovszkij park tervezett állapotának egyik központi funkcióját, ahol az akusztikus játszószerek alkalmazásán túl Csajkovszkij három legismertebb balettje, a Hattyúk tava, a Csipkerózsika és a Diótörő narratívája bontakozik ki az egyes játszószigeteken. Kültéri hangszerek a játszótéren kívül, a zöldfelületekben elszórt piknikező helyeken is megtalálhatóak más korosztályoknak is lehetőséget adva a zenei kísérletezésre. A zenéhez kapcsolódó egyéb funkciók (pl. zenepavilon, zeneszerzők sétánya stb.) kialakítása mellett az akusztikus tervezés elveinek érvényesítése is tetten érhető a tervben például a különböző rendeltetésű parkrészek alaprajzi elrendezésében, az eltérő akusztikai minőségű és intenzitású helyek létrehozásában, valamint a vízarchitektúrák helyének és típusának tudatos megválasztásánál.

Mivel az ismertetett koncepcionális célkitűzések párhuzamba vonhatóak az önkormányzat fejlesztési terveivel, így reális közeget adnak a kifejtett tervezői gondolatoknak. Hasonló elveket követve nagyban növelhető lenne a park élhetősége, illetve turisztikai és rekreációs jelentősége, és egy fővárosi szinten is különleges zöldterülettel gazdagodna Kőbánya.

Vámosi Lívia Blanka

^[1] Kőbányai Hírek, XXII (8.) 2012 - ’A képzőművészet fellegvára is lehet Kőbánya...’




Szerk.: Nemes D. Nikolett