Nézőpontok/Vélemény

A közösség mint szakértő!

1/6

Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab

?>
Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab
?>
	Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab
?>
?>
	Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab
?>
	Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab
?>
Közösségi tervezés Salgótarján főterén, Várostervezés II tanóra keretei között. Forrás: UF Lab
1/6

Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab

A közösség mint szakértő!
Nézőpontok/Vélemény

A közösség mint szakértő!

2021.03.10. 18:04

Cikkinfó

Szerzők:
Alföldi György

Földrajzi hely:
Magyarország

Dosszié:

Az építészet demokratizálásának igénye mindössze pár évtizede része a szakmai diskurzusnak. A közösségi tervezés világszerte és itthon is sikeresen alkalmazott gyakorlatának ugyan lehetnek hátulütői, de ennek megelőzése a szakemberek feladata. A valódi és érdemleges participáció előkészítése és lebonyolítása nagyon sok munkát és figyelmet igényel, de a befektetett idő és energia sokszorosan megtérülhet. Alföldi György válasza Rumi Imre véleménycikkére. 

Napjaink komoly városfejlesztési dilemmái a „kié a város", és a „ki fejleszti a településeinket" kérdések. Ha az előző cikket olvasom (Rumi Imre, az Építészfórum Véleményszerda rovatában megjelent Jogtalan építészet III. – Partnertelenség című cikke) azt kell gondoljam, hogy a városfejlesztés a szakemberek, a tervezők, a hivatalok, a politikusok dolga. Természetesen az előbb felsorolt szereplők alapvető részesei a folyamatoknak, de ma már szerencsére nem teljeskörűen határozzák meg azt. A 20. század második felében az egyének és az intézményes társadalom között egyre táguló távolság és csökkenő bizalom figyelhető meg. Eljött az a pillanat, amikor elfogyott a városlakók türelme, hiszen azt látták, hogy érdekeik nincsenek képviselve.  Talán leglátványosabban Jane Jacobs New York-i akciói ismertek és mind a mai napig egyfajta példát jelentenek a városlakók törekvéseinek. (1) 

Számomra nem kétséges, hogy az egyetlen útja a helyi társadalmi élet fejlesztésének a közösség közvetlen bevonása a települési döntésekbe. Természetesen rengeteg dilemmát, kérdést is felvet a lakossággal folytatott párbeszéd. Nemzetközi viszonylatban is alig 50 évre terjed ki ez a gyakorlat, míg Magyarországon alig több mint 15 évre. Az első kísérleti jellegű közösségi tervezésbe 2005-ben kezdtünk bele kollégáimmal. Muszáj egy kicsit szétválogatni az előző szerző által összekevert fogalmakat: a közösség értékeit az önkormányzati érdekektől, a hatósági munkában eldőlő kérdéseket a várostervezésben megjelenő kérdésektől. A Facebook-csoportokban, vagy az online lakossági igényfelmérő kérdőíveken megjelenő észrevételeket a valós demokratikus partnerség építéstől, a közösség bevonásától vagy a közösségi tervezéstől, a részvételi várostervezésről nem is beszélve. 

A várostervezés – ideértve a városfejlesztést is – feladata a települések igazságos, harmonikus fejlődésének elősegítése. A települési (helyi) építési szabályok rögzítik a köz- és a magánérdekek közötti határokat, a közösségi keretek között az egyenlő építési jogokat mindenki számára. Ezért különösen fontos, hogy valódi bevonási folyamatok működjenek a döntések meghozatala előtt.  Bár 2012-től a törvények jól körülírják a „partnerségi szabályok" használatát, mégis nagyon nehezen szolgálják a helyi közösségeket, nehézkesen képezik le a valós szándékokat. (2) Az egyes települések feladata a szabályok alkalmazása, ezért rengeteg az eltérés azok használatában. Sok esetben formális a szabályok alkalmazása, hiszen a döntéshozók, a hivatalok és persze a tervezők is nyűgnek érzik a „laikus" hozzászólókat, és a kialakulatlan települési párbeszédet a közösségi média eszközei sem mindig segítik. 

Sok dilemma is kapcsolódik ide, de ahogy az előző szerző rossz tapasztalataiból próbál általános képet festeni elénk a partnerségi lépésekről, úgy nekem több jó tapasztalatom is volt. Az egyes párbeszédek, részvételi tervezési akciók megszervezésébe rengeteg munkát kell fektetni, a nyilvános események, a kiscsoportos beszélgetések, vagy az online megkeresések során mindenkinek a véleményére kíváncsinak kell lenni. Nagy a felelőssége a tervezőknek vagy az önkormányzat mediátorainak, hogy az elhangzottak átlátható módon alakítsák a döntéseket, a szakmai munkának (polgármesteri hivatal, hatóságok, tervezők), hogy a közös bölcsesség, a közakarat ily módon gazdagítsa a települést.

	Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab
2/6
Közösségi tervezés Zsámbékon. Forrás: UF Lab

A BME Urbanisztika Tanszék UFLab műhelye többfajta közösségi tervezési akciót szervezett az egyetemi oktatáshoz illetve városi megbízásokhoz kapcsolódva 2015 után. A lakosság bevonását, az emberekkel történő párbeszédet, fokozatosan tanuljuk, a nemzetközi szakirodalomból megismert technikákat alakítjuk folyamatosan a magyar települések helyi viszonyaihoz. A tapasztalatom az, hogy olyan helyen tudtunk sikereket elérni, ahol a főépítész – Zsámbékon és Pécelen is Marthi Zsuzsa – és a döntéshozó testület is elkötelezett volt az eszköz használata mellett. Zsámbékon a különös adottságú városközpont alakításának előkészítése volt a feladatunk. A bevonási lépések alfája és omegája a lakosság megszólítása, a legfontosabb lépés azoknak a kommunikációs eszközöknek a megtalálása, kialakítása, melyekkel a lehető legtöbb helyi csoporttal, lakóval kerülünk kapcsolatba. Zsámbékon a heti piacnapi standunk volt a legjobban működő párbeszéd platformunk. Itt alakult ki az a dokumentációs rend melyet utána használtunk mindenütt. Pécelen kezdtük meg Kurucz Olívia kollégámmal a magyar szavakkal nehezen leírható eszköz – gamification – „játékosított eszközök" fejlesztését. Azt gondoljuk, hogy a városon belüli párbeszédet nagyban tudja segíteni a „játékosítás" mely áthidalja a lakosokban megjelenő bizalmatlanságot, a meglévő esetleges kulturális szakadékokat és segít az információk, helyzetek értékelésében (3). A kialakított metódusokban különösen fontosnak tartjuk az előzetes önkormányzati döntéseket és a nyilvános felületeken megjelenő összefoglaló döntéseket. Ez a döntési keretrendszer teszi átláthatóvá és bizalomépítővé az egyes részvételi tervezéseket.

A digitális, online eszközök új kapukat nyitottak a párbeszédekre. Ezek az eszközök a települések lakosainak nagyobb mértékű részvételt, városi szintre kiterjeszthető, alulról jövő kezdeményezéseket, a nyitottság elősegítését, a demokratikus gyakorlati/technológiai tudás fejlődését teszik lehetővé. A COVID hatása is felgyorsította a digitális eszközök elterjedését. Ezek az új „online" fórumok potenciálisan lehetővé tudják tenni a városiak számára a közös döntésekben való részvételt – akár jelen időben is –, akciók szervezését, közös fellépést, képviselet alakítást (4).

Ez akkor is így van, ha lesznek “trollok", akik önös érdekeik miatt akarják meghekkelni a folyamatokat. Szerintem ez ne akadályozzon meg senkit az eszközök használatában. A közösség bölcsességére és saját ügyei melletti kiállására ugyanakkor szükség van, hiszen nagyon sok hatalmi döntés jelenik meg szakmai ruhába öltöztetve, és ezért nem lehet a döntéseket mindig a szakemberek és a döntéshozók játszmájának tekinteni.  

Közösségi tervezés Salgótarján főterén, Várostervezés II tanóra keretei között. Forrás: UF Lab
6/6
Közösségi tervezés Salgótarján főterén, Várostervezés II tanóra keretei között. Forrás: UF Lab

A kérdés, hogy kinek tervezünk? Rá lehet-e bízni a tervezést a laikusokra? Ezeket a kérdéseket feszegeti az előző cikk, a közösség részvételétől elvitatva a bölcsességet és a szakmaiságot. Szeretném a Teleki tér átépítését itt jó példaként bemutatni, ahol közös munkával nagyon magas minőség jött létre. Szerintem pont a részvételi tervezés az, amely a közösség és a tervezés viszonylatában, az elmúlt 50 évben beállt változások hatására, a hagyományos „szereposztás" helyett új kapcsolatokat tud kialakítani a szereplők – a tervezők, a döntéshozók, a hivatalok, a befogadók, a helyiek – között. Ebben az új összefüggésben a részvételi tervezés eszközévé válik a tapasztalatok megosztásának, a közösség „szakértővé" érésének, a különféle egymás mellett élő és néha egymással is konfrontálódó értékek megjelenítésének, az elfogadás/befogadás elősegítésének is. Az intézményes társadalom és a helyi közösségek közötti bizalom megteremtése esetén tudnak a helyi közösségek valódi aktoraivá válni a városfejlesztési folyamatoknak. (5)

A részvételi tervezés számomra a várostervezés egyik legfontosabb terepe. A cél az, hogy egyszerre iránymutató és döntésmegosztó legyen, hogy a társadalom tagjai meg tudják tapasztalni a „közvetlen demokrácia élményt" (6). Az elmúlt évszázadokban a közösségek közvetlenül vettek részt környezetük építésében, de ez az építési folyamat fokról fokra differenciálódott, az egyes szerepek elkülönültek: döntéshozó, felhasználó, építő, tervező. A közösségi tervezés és építés azt szolgálja, hogy a városlakók közvetlenül kerüljenek vissza a települési közügyek alakításába.

„A participáció gyakorlása folyamatos kihívást jelent: hogyan lehet a demokrácia ideáljait lefordítani praktikus intézkedésekké? Ugyanígy kihívás a közösségi részvétel elméletének lefordítása a mindennapos interakciók kemény valóságára." (7)

Alföldi György

 

(1) Jane Jacobs, Jacobs, J.: The Death and Life of Great American Cities , 1961, Random House, New York ISBN 0-679-74195-X
(2) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
(3) Kurucz Olívia Urbanisztikai gamifikáció, Kísérletek játékosított eszközök alkalmazására az UFLab részvételi tervezési folyamataiban, in: Bun Z, Szabó L. (szerk.): Építészet és Innováció, BME ÉDI, 2020, ISSN 2063-5982,
(4) Ratti, C., Claudel, M: The City Of Tomorrow and The Future of Urban Life, Sensors, Networks, Hackers, 2016, Yale University Press, New Haven-London,  ISBN 978-0-300-20480-3
(5) Borsos Melinda és Dimitrijevic Tijana (szerk.): Közösségi tervezés, http://www.epiteszforum.hu/kozossegi-tervezes-kotet-borsos-melinda-es-dimitrijevic-tijana-szerkeszteseben
(6) https://kozossegtertelepules.hu
(7) Creighton L. J.: The public partitipation handbook, 2005, Jossey-Bass, San Francisco

 

Szerk.: Hulesch Máté, Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk