Helyek/Városépítészet

AJKA – iparvárosi identitás (II. rész)

1/22

Ajka belvárosának látványa a Templomdombról az 1970-es évek elején. A fotó egyesített, felújított változatán jól látszik a kórház és az első panel épületek sziluettje, valamint a szölőhegy szinte üres oldala. / Ajkai Fotóklub, Sipos Ottó

?>
Ajka belvárosának látványa a Templomdombról az 1970-es évek elején. A fotó egyesített, felújított változatán jól látszik a kórház és az első panel épületek sziluettje, valamint a szölőhegy szinte üres oldala. / Ajkai Fotóklub, Sipos Ottó
?>
Még áll a Községháza és már megépült a Tanácsháza. A Hideg utca eleje az épülő panelekkel, a városközpont irányába nézve. / Ajkai Fotóklub
?>
A „Sávház”, előtérben a Községháza és a posta épületének bontása a hetvenes évek végén / Ajkai Fotóklub
?>
A „Sávház”, előtérben a neobarokk katolikus templommal. Érdekesség: Csepelen a Béke téri lakótelep szélén áll ennek az 1932-ben típustervként megépült templomnak egy másik példánya, de megtükrözött toronyállással. / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
Községháza és Tanácsháza még együtt áll a hetvenes években. Nézet a Szabadság tér felől, előtérben a pontházakkal. / Ajkai Fotóklub
?>
Szabadság téri pontházak napjainkban / saját fotó
?>
Szabadság téri művelődési ház / saját fotó
?>
A Templomdomb alján futó Hideg utca az átépítés előtt, 1970 környékén, északi irányba nézve. Ma a helyén a Kossuth utcai panelsor áll. Háttérben a garzonházak tízemeletes tömbjei. / Ajkai Fotóklub
?>
A Templomdomb alján futó Hideg utca helyén megépült a Kossuth utcai panelsor, északi irányba nézve. Háttérben a garzonházak tízemeletes tömbjei. / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
A Templomdomb alján futó Hideg utca helyén megépült a Kossuth utcai panelsor belső oldala / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
A Kossuth utca és Tanácsköztársaság út (ma Fő út) által közrefogott paneltömbök sziluettje a tó felől. Háttérben a garzonházak tízemeletes tömbjei / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
A Kossuth utca és Tanácsköztársaság út (ma Fő út) által közrefogott paneltömbök sziluettje a tó felől, a csuklópontban álló tízemeletessel. / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
Négyszintes panelek a Béke utcai lakótelepen a Torna patak mentén napjainkban / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
A Városépítő szobra / OSZK képgyűjtemény
?>
Ajkai képeslap a 70-es években – a régi és új épületek aránya híven tükrözi a korszak identitását / Ajkai Fotóklub, Bokkon Csaba gyűjteménye
?>
A Templomdomb látképe központ felől nézve 1952-ben... / VÁTI - Lechner Fotótár
?>
...és Templomdomb látképe központ felől nézve ma / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
Városközpont / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
A helyiek által „Váci utcának” elnevezett üzletsor a központként megépített épületegyüttesben / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
?>
Ajka központjának látképe a Templomdomb felől nézve, 1950 körül. / Ajkai Fotóklub
?>
Ajka központja a XIX. századi kataszteri térképen és napjainkban / mapire.eu - here.maps
?>
Ajka átalakulása - részlet Nagy Eszter diplomatervéből / epiteszforum.hu
1/22

Ajka belvárosának látványa a Templomdombról az 1970-es évek elején. A fotó egyesített, felújított változatán jól látszik a kórház és az első panel épületek sziluettje, valamint a szölőhegy szinte üres oldala. / Ajkai Fotóklub, Sipos Ottó

AJKA – iparvárosi identitás (II. rész)
Helyek/Városépítészet

AJKA – iparvárosi identitás (II. rész)

2021.06.08. 17:56

Ajka fejlődésének és átalakulásának 20. századi történetéről szóló második cikkünkben a 70-es, 80-as években zajló, nagy léptékű, rohamos tempójú, így a meglévő városszövetet sok tekintetben roncsoló beavatkozások bemutatásával folytatjuk. Kiderül, hogy Ajka pontosan hogyan is vált azzá a várossá, melyet ma ismerünk, és mi maradt meg a település korábbi arcából. Fonyódi Mariann és Fenes Tamás írása. 

 

„Az emberarcú város" felülírja a központot

Az előzőekben bemutatott klasszikus, kolóniákra épülő munkás-lakótelepek modelljét a megnövekedett ipari szükségletek jelentősen megváltoztatták. A termeléshez kapcsolt városfejlesztés ennek felfutásával önkéntelenül is magával hozta a jelentős lakosságszám-változást. Mindez előrevetítette a robbanásszerű városiasodást, és az ehhez kapcsolódó modernizáció társadalmi igényét. Jelentős változások előtt állt Ajka.

Ajka belvárosának látványa a Templomdombról az 1970-es évek elején. A fotó egyesített, felújított változatán jól látszik a kórház és az első panel épületek sziluettje, valamint a szölőhegy szinte üres oldala. / Ajkai Fotóklub, Sipos Ottó
1/22
Ajka belvárosának látványa a Templomdombról az 1970-es évek elején. A fotó egyesített, felújított változatán jól látszik a kórház és az első panel épületek sziluettje, valamint a szölőhegy szinte üres oldala. / Ajkai Fotóklub, Sipos Ottó

2.1. Megváltozó igények

A 70-es és 80-es évek alakításai több szempontból is eltérőek a megelőző nagyobb léptékű betelepülési ütemektől. 

- Az első iparosítási időszakban, a háború előtt a kolóniák és a bányásztelepek a városon belül jöttek létre, olyan helyzetben, mely az eredeti település-struktúrát jelentősen nem befolyásolta. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztések általában szigetszerűen jöttek létre: a kialakuló kolóniák jellemzően elszórtan, a város egy-egy távolabb eső pontjára kerültek, szoros összefüggésben egy-egy üzem helyével. 

- Az ötvenes évek területi bővítéseiként megépült szocreál lakótelep az Ajka és Tósok közötti üres, korábban beépítetlen területre épült. Csatlakozásainál figyelembe vette a meglévő utcahálózatot, és változatlanul hagyta Ajka egyedi település központját. 

- A 60-es évek végére azonban olyan mértékű lakáshiány alakult ki, amit már szanálásmentes területen nehezebb volt megoldani – és mivel ideológiai szempontból támogatott cél volt a „falu és város közötti különbségek felszámolása" –, így a paneles városrészeket és az új, modern központot a korábbi település szinte teljes felszámolásával, annak helyére építették.

A régi településmag sajátosságát nem kizárólag az utcahálózat vagy a morfológia jelentette, hanem a korábbi központ egyedi épületállománya: a községháza, a kastély épülete és parkja, a zeneiskola, a posta. Összhangban a nagyközségi karakterrel, ezekben jelen voltak olyan polgári funkciók, amelyek egyszerre jelezték a fejlődő település rangját és a közösség összetartozását. A töréspontot az épületek és az utcák összességének eltűnése jelentette. De mi idézte elő ezt a változást?

A „Sávház”, előtérben a Községháza és a posta épületének bontása a hetvenes évek végén / Ajkai Fotóklub
3/22
A „Sávház”, előtérben a Községháza és a posta épületének bontása a hetvenes évek végén / Ajkai Fotóklub

Ajka várossá válásával megváltozó településhálózati szerepköre és az ötvenes években meghatározott bakonyi bánya- és iparvidék központ pozíció több irányból is változást jelentett: a megnövekedett ipari kapacitással előbb az ingázók, majd az állandó lakosok száma is megnövekedett. A szocialista iparosítás időszakában az országos belső migráció nyertesei a megyeszékhelyek mellett a szocialista városok voltak, aminek következtében 1960-ban 15400-ra, 1984-ben pedig 34000 főre nőtt Ajka lélekszáma (igaz, időközben újabb településeket is csatoltak a városhoz). A társadalmi mikrokörnyezet egyensúlyát felborították az ötvenes évektől beözönlő „új honfoglalók", számarányukból fakadóan az ajkai társadalomba való valódi beilleszkedésükről nem igazán lehetett szó. Az ideérkezők a régi településhez már nem kötődtek, számukra annak téri környezete nem jelentett értéket.

Az új munkások letelepítéséhez lakótelepek, és más kiszolgáló intézmények egyre nagyobb mértékben váltak szükségessé. Ajka esetében a korábbi folyamatokat szemlélve ez egy települési szövetbe jól integrált folyamat is lehetett volna, azonban a kényszerű növekedés üteme ezt nem tette lehetővé. A település egyrészt a szükségessé vált lakásmennyiséget nem tudta felvenni jelentős változások nélkül, másrészt a kor elvárásai jelentős intézményi kapacitást rendeltek a városhoz. Az intézményfejlesztés ráadásul jelentős prioritást kapott:

„A hatvanas évek településtervezési gyakorlata ugyan általános- és részletes rendezési terveken keresztül igyekezett az átalakításoknak irányt mutatni, azonban a gyakorlat létesítmény-orientált szemlélete, inkább a hiányzó funkciók mielőbbi megépítését helyezte előtérbe." (Kissfazekas 2011: 14.)

Községháza és Tanácsháza még együtt áll a hetvenes években. Nézet a Szabadság tér felől, előtérben a pontházakkal. / Ajkai Fotóklub
5/22
Községháza és Tanácsháza még együtt áll a hetvenes években. Nézet a Szabadság tér felől, előtérben a pontházakkal. / Ajkai Fotóklub

A településmagtól távolabbi telepek magasabb szintű fejlettségéhez viszonyítva az elavultnak tekintett központ falusias jellege erősebbnek hatott a néhány kisvárosias középület ellenére is. Ezek egy része ráadásul ideológiailag nehezen volt illeszthető a korszerű iparváros karakterébe (lásd községháza vagy Nirnsee-kastély), így a központot könnyedén szanálásra ítélték.

„A korszakra jellemző reorganizációs tanulmányok ezen felül a gazdaságosság elve alapján lehetővé tették a meglévő településközpontok egyszerű kategorizálását: az elavult központú település esetében lehetővé vált a teljes terület ‘újragondolása’." (Kissfazekas 2011: 16.)

Az „újragondolás" ez esetben „szanálást" jelentett: a következő öt évben elkészülő Ajka városközpont részletes rendezési terve radikálisan alakította át a környezetet: közel 1500 új, paneles technológiával épülő lakás helyét jelölte ki, illetve az akkori városmag területét teljes egészében egyfajta „tabula rasa" alapon „újraszabályozta". 

A centrum továbbra is a templomdomb környezetében maradt, azonban a fókusz eltolódott ettől délebbre, a Szabadság út mellé. A megelőző telekstrukúrát teljesen felülírva, a településszerkezetből csak a főutcák vonalvezetését hagyta meg a terv. A kor világnézeti megfelelőségét a terv elfogadásakor a tervtanács is ellenőrizte, így szempont volt a főtér beépítésekor a templomdomb megfelelő takarása is. 

„Az ötvenes évek első rendezési tervei mind a községházát, mind a kastélyt megőrzésre javasolták. A hagyományos építési móddal készült, történeti stílusjegyeket alkalmazó szocreál épületek között feltűnés nélkül maradhattak volna, illeszkedési problémák nélkül. Mire a régi Ajka átépítése elkezdődött már messze magunk mögött hagytuk a rugalmasabb hagyományos építési módot." (Horváth 2015: 191.)

Szabadság téri művelődési ház / saját fotó
7/22
Szabadság téri művelődési ház / saját fotó

Az átalakítás több lépcsőben zajlott. Előbb csak pontszerű, kisebb léptékű beavatkozások történtek: a Szabadság tér mentén három pontház, a művelődési ház, és a tanács épült fel, ezt követte pár évvel később a „Horizont" iparcikk és a „Zenit" ABC áruház.

Az új középületek – mint amilyen például a skandináv építészeti elveket követő, belső udvar köré szervezett „Művház" is volt – regionálisan kiemelkedő minőséget képviseltek, azonban ez a városiasodás oly módon jött létre, mely szinte a teljes központi épületállomány „szanálását" hozta magával.

Különös ellentmondás, hogy a központ akkori épületállományából mindössze 4 elem tudott megmaradni: a három templom és a háborút követően kisegítő iskolaként üzemelő épület. Ez utóbbi azért sajátos, mert láthatóan nem képviselt kiemelkedő történeti értéket, véletlenszerű választásnak tűnik. A három templom közül pedig csak kettő műemléki érték, a harmadik – az 1934-ben felszentelt neobarokk templom – típusterv alapján épült, és Csepelen a Béke téren létezik egy hasonmása.

E korábbi középületek eltűnését közvetve a lakosságszám jelentős változása is okozta. Az ingázókból állandó lakóvá váló új Ajkaiak nagy száma miatt a korábbi telepekhez kötődő munkásközösségek jelentősége elhalványult. Azok, akiknek a régi középületek még jelentettek valamit, háttérbe szorultak. Összhangban a korszellemmel, az új lakók számára a városiasodás igénye – de különösen a lakáshiány összkomfortos lakásokkal való megoldása – előrébb való volt néhány régi épület védelménél. A központi tervezés és az azonos építéstechnológia miatt a lakások is teljesen egyformák lettek, ami egyfajta társadalmi homogenitást eredményezett.

A Templomdomb alján futó Hideg utca helyén megépült a Kossuth utcai panelsor, északi irányba nézve. Háttérben a garzonházak tízemeletes tömbjei. / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
9/22
A Templomdomb alján futó Hideg utca helyén megépült a Kossuth utcai panelsor, északi irányba nézve. Háttérben a garzonházak tízemeletes tömbjei. / Gulyás Attila, epiteszforum.hu

A következő idézetből egyértelműen látszik az a fajta gondolkodásmód-váltás, mely egy modern város igényével fordul a városvezetés felé: 

„Várost építsünk-e vagy lakótelepet, mely a városi berendezkedés elemeivel is rendelkezik? Várost akarunk... Mielőbb alakítsuk ki a város központját, s legyen ott minden! Üzletek, ahol nézelődhet a fiatal és öreg, étterem és presszó, kultúrház és mozi, szolgáltató épület és igazgatási-társadalmi intézmények tömbje. Minden, ami embereket vonz, közösségi érzést ébreszt." (Kőszegfalvi 1968: 3.)

Ajka esete azonban szélsőséges a szocialista településfejlesztési folyamatokat tekintve. Hiába jelent minőségi előrelépést az élhetőségben a központ felépítése, és hiába a korszakhoz képest jó minőségű középület-állomány, ha közben a meglévő településmagot teljesen felülírva, az identitás folyamatosságát megszüntetve jött létre. A meglévő városszövetet szétziláló, léptéktelen lakótelepnek a történelmi épületállomány elbontásával teremtettek helyet, több szempontból is ellentmondásban a korábbi városkarakterrel. 

Az 50-es évek általános vidéki településfejlesztései még többnyire nem beágyazottan jönnek létre, ezekben az esetekben elhanyagolható a folyamatosság keresésének igénye. A 60-as évektől kezdve megjelenő mélyebb tervezési háttér eredményezi azt az igényt, mely eleinte legalább a telekállomány, és egyes épületek, tömbök tekintetében a folyamatosság igényét mutatja. (pl: Szekszárd, Kecskemét vagy Zalaegerszeg). Ajka esetében erről sem lehet szó. A történeti településközpont teljes egészében eltűnik a modernizációban.

Lényeges kiemelni, hogy a korszak szemlélete az akkor legjobbnak vélt eszközrendszert használva járt el a település korszerűsítése kapcsán. 1987-ben Ajka „emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. Illetve a település ebben az évtizedben szobrot állított a „Városépítő"-nek. Az ideológiai részleteket figyelmen kívül hagyva, kisvárosi léptékben korszerű és arányos megoldás jött létre, viszont kérdéses, hogy valóban jó helyen?

A Templomdomb látképe központ felől nézve 1952-ben... / VÁTI - Lechner Fotótár
16/22
A Templomdomb látképe központ felől nézve 1952-ben... / VÁTI - Lechner Fotótár

2.2. Irreverzibilis folyamatok

A mára kialakult helyzet azért különös, mert az iparra alapozott településfejlesztés eltüntette azon épületek nagy részét, melyek révén megmaradhatott volna a kapcsolódás a múltbeli Ajkához.

Klasszikus kérdés, hogy meddig lehet módosítani egy struktúra elemeit, meddig tekinthetjük azt még a réginek? A megmaradó néhány egyházi középület sem tekinthető a településtervezők szándéka szerinti igazodási pontnak, mivel ezek diszpozícionált helyzetbe kerültek.

Ajka esetében a régi központ elemeinek cseréje egybeesett a település más irányú modernizációjával is. A jelentős lakosságszám-változás, és az újonnan betelepülők korszerűség iránti igénye erősebb volt, mint a régi helyhez kötődés vágya. Az új központtal egyidőben megjelenő tipizált lakásépítés elemeinek sematikussága erősen eltérő viselkedést mutat mind a korábbi kolóniák jellegzetességeitől, mind az ott megjelenő – a kisközösségek igényeit kiszolgáló – egyedi középületektől.

...és Templomdomb látképe központ felől nézve ma / Gulyás Attila, epiteszforum.hu
17/22
...és Templomdomb látképe központ felől nézve ma / Gulyás Attila, epiteszforum.hu

A szinte teljes épületállomány kicserélődése eltüntette a lehetséges tanú-épületek nagy részét. Ezek hiányában a települési identitást jellemzően a város modern épületei határozzák meg. Sajátos helyzet állt elő: a hatvanas évek utáni épületek váltak a lehetséges visszaemlékezés alapelemeivé, azonban kérdéses, hogy mennyiben sikeresen?

Helyzetük ellenére ezek az épületek mégsem tudtak mélyen integrálódni, és egyfajta modern hagyományt létrehozni. Nem külső megjelenésük okozza ezt, hanem a megszakadt folyamatosság miatt válik nehézzé a lelki azonosulás lehetősége.

Van abban valami rendkívüli, ahogy a régi Ajka már csak egyes emberek mentális térképén létezik. Csak számukra értelmezhető az eltűnt kontextus. Sajátos emlékeik révén kiszakadnak a korszerűvé vált város közegéből, ahogy a közel két évtizede megszűnt ajkai bányászat is már csak a bányászmúzeum tárlatain látható. 

Fonyódi Mariann, Fenes Tamás

Ajka központja a XIX. századi kataszteri térképen és napjainkban / mapire.eu - here.maps
21/22
Ajka központja a XIX. századi kataszteri térképen és napjainkban / mapire.eu - here.maps

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk